Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)
1955-11-15 / 20. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA "JÓL VAGYON..!” Amikor elolvastam az Evangéliumi és Református Egyháznak a DEPARTMENT OF UNITED PROMOTION igazgatóitól a múlt héten érkezett és az 1954-ik évről szóló 31 oldalas — mindeneket egybefoglaló — jelentését és többször átvizsgáltam a Magyar Egyház- kerület gyülekezeteiről közölt adatokat, mindjárt a Mester eme szavai jutottak eszembe: “Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután . . .” (Máté 25:21.) Régen vártam, hogy illetékes és hivatalos helyről jöjjön ilyen jelentés. Eddig ugyanis majdnem teljesen egyedül harcoltam minden olyan beállítás ellen, amely — sok mindent figyelmen kívül hagyva — nem éppen kívánatos színben tüntette fel amerikai magyar református népünk áldozatkészségét. Az előbb említett jelentésben négy oldalas pénzügyi kimutatás van Egyházunk 34 egyház- kerületének az adakozásáról. E kimutatás szerint a 34 egyházkerület közül, az 1954. esztendőben, az első helyen álló egyházkerületben a hívek évi átlag adománya a jótékonyságra (benevolence) $11.34 volt. A Magyar Egyház- kerületben pedig ugyanerre a célra, évi átlagban $4.47-t adtak gyülekezeteink tagjai és igy a Magyar Egyházkerület ezen a kimutatáson a 33. helyre került. Ez persze nem jól fest, de ha számításba vesszük, hogy gyülekezeteink tagjai minden éven igen tekintélyes összeget adnak olyan közintézményeinkre és különböző jótékony célokra, amelyekért Közegyházunktól nem kaphatunk hivatalosan “kre- ditet”, akkor még sem kell lesütni a szemünket és még kevésbbé van okunk arra, hogy piruljon az orcánk! Ha a Magyar Egyházkerület gyülekezeteinek a Közegyházhoz beszolgáltatott és más jótékony intézményeinkre és célokra adott adományát egybevetnénk, akkor nem a 33. sorban, hanem az elsők között foglalhatnánk el helyünket a jótékonykodás terén is! Azt elfogadom, hogy eleinte minden amerikai magyar református gyülekezetünk missziói segélyt kapott vagy az óhazai, vagy az itteni egyházaktól, de óhazai lelki édesanyánk, vagy annak nevében, soha senki más nem hányta azt a szemünkre és az amerikai egyházak elfogulatlan vezetői is inkább örülnek annak, hogy ezek a volt missziói gyülekezetek — aránylag elég rövid idő alatt — ilyen szép haladást tettek minden téren. És ez igy is van! A magam részéről állandóan hangsúlyoztam és most a Messenger-ben is megírtam, hogy a mi amerikai magyar református gyülekezeteink eddig templomokat, iskolákat, parókhiákat és egyházi célokra alkalmas épületeket építettek. Ezt is igazolja ez a kimutatás, mert például az 1954. esztendőben a Magyar Egyházkerületben az építkezésekre évi átlagban $18.68-t adtak híveink és itt már Magyar Egyházkerületünk a 21. helyen van feltüntetve a listán. De van egy másik kimutatás is az építkezésekre való adakozásokról, ahol azt mutatják ki, hogy az elmúlt 13 év alatt mennyit adtak az egyes egyházkerületek hívei az építkezésekre és itt a Magyar Egyházkerület már a 3. helyre került! Az ilyen gyülekezeteknek tehát mégis csak van létjogosultságuk. És nem lehet megvádolni bizonyos mulasztással a nép vezetőit, presbitereit és lelkészeit sem! Ezek a tények is igazolják, hogy a lelkészek és a presbiterek őszinte és keresztyéni igyekezettel tárták híveik elé a problémákat. De vizsgáljuk tovább ezt a megbízható, hivatalos és száraz tényeket igazoló kimutatást. A gyülekezet fenntartási költségeire (current expenses) az 1954. esztendőben a Magyar Egyházkerület gyülekezeteiben, híveink évi átlagos adománya $35.03 volt. Ezen a kimutatáson a Magyar Egyházkerület — Közegyházunk 34 egyházkerülete között — szintén a 3. helyen áll. íme itt is megmutatták híveink, hogy van bennük annyi áldozatkészség, mint bármelyik más népben! Ez a nép bizonyságot tett arról, hogy szereti az Egyházát és van joga az élethez! És végül van még egy másik kimutatás is, ahol a hívek 1954. évi átlagos össz-adakozását (average giving of members in 1954) mutatják ki fejenként. E kimutatás szerint a Magyar Egyházkerület hívei 1954-ben fejenként átlag évi $58.18-t adtak egyházi célokra és ezen a kimutatáson a Magyar Egyházkerület a 12. helyen szerepel! Amikor a Magyar Egyház- kerület hívei ilyen áldozatkészségről tettek bizonyságot az elmúlt 1954. esztendőben, semmi okunk sincs arra, hogy csak homályos képet fessünk róluk. Inkább elismerést és dicséretet érdemelnek! Mi hiszünk Istenben, bízunk népünk áldozatkészségében és minden reményünk megvan arra, hogy a jövőben még jobb és szebb kimutatásokat is olvashatunk az ő áldozatkészségükről, élniakarásukról, egyházszeretetükről. Legyünk őszinték, de legyünk tárgyilagosak és igazságosak is. Egyben engedtessék meg nekünk az is, hogy a Magyar Egyházkerület ügyeit mi intézzük! Ha mi nem szólunk bele más egyházkerületek ügyeibe, mi sem szeretjük, ha mások beleszólnak a mienkbe! Mi meg akarjuk őrizni a Magyar Egyházkerület jóhir- nevét és építeni akarjuk azt! Segítsen meg bennünket az Isten! Soli Deo Gloria! Böszörményi M. István a Magyar Egyházkerület elnöke.
