Reformátusok Lapja, 1954 (54. évfolyam, 1-22. szám)
1954-01-15 / 2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 5 A KERESZTYÉNSÉG BOTRÁNYA: "A MÁRIA-ÉV IMÁJA” A római pápa az 1954.-ik esztendőt Mária- évvé nyilvánította és a Santa Maria Maggiore római bazilika főoltára előtt az alább közölt imát mondotta el a múlt év december 8.-án. Ezt az imát a “Katholikus Magyarok Vasárnapja” december 27.-iki számában megjelent fordítása a- lapján közöljük, hozzáfűzvén egyik kiváló theo- lógusunk időszerű megjegyzéseit. íme az ima: "MENNYEI SZÉPSÉGED TÜNDÖKLÉSÉTŐL elragadtatva s napjaink szorongattatásaitól indíttatva, abban a reményben vetjük magunkat karodba, Jézus Szeplőtlen Anyja, s a mi Anyánk, Mária, hogy teljesedjenek szerető szívedben óhajaink s biztos révpartunk légy a mindenfelől fenyegető viharban. BÁR BŰNEINK MEGALÁZNAK s mérhetetlen nyomorúságunk alatt roskadozunk, mégis megcsodáljuk, áldjuk azokat a magasztos és gazdag adományokat, amelyekkel Isten minden más tiszta teremtménynél kiválóbban, már fogantatásod első pillanatától mennybevételed és a világmindenség királynőjévé koronáztatásod napjáig elhalmozott Téged. Ó, HITÜNK KRISTÁLYTISZTA FORRÁSA, har- matozd lelkűnkbe az örök igazságokat! Te, az életszentség illatos lilioma, áraszd el szívünket illatoddal! Te, a gonosznak s a halálnak legyőzője, kelts bennünk mélységes irtózatot a bűn iránt, amely Isten szemében utálatossá s a pokol rabszolgájává tesz bennünket. HALLGASS MEG, ó. Isten öröktől kedvelt Leánya, ebben a neked szentelt esztendőben minden szívből feléd törő segélykiáltást. Hajolj fájó sebeinkre, változtasd meg a gonoszok gondolkozásmódját, töröld le a szenvedők és elnyomottak könnyeit, adj erőt a szegényeknek és az elesetteknek, fojtsd el a gyűlölet hevét, javítsd meg az eldurvult erkölcsöket, őrizd meg a tisztaság világát az ifjú nemzedékben, oltalmazd az Anyaszentegyházat s éreztesd meg minden emberrel a keresztény jóság varázsát. Add, hogy a Te nevedben, amely oly fön- séges összhangot ád a mennynek, az emberek is testvéreknek, a nemzetek pedig egyetlen nagy család tagjainak tekintsék egymást, amelyet az egyetemes és igazi béke nepja aranyoz meg. FOGADD KEGYESEN, ó, édes Anyánk, alázatos könyörgésünket. Főként azt esd ki nekünk, hogy egykor trónod előtt. Veled örvendezve újra énekelhessük a dicsőítő éneket, amely e földről ma oltáraidról Hozzád száll: Tökéletesen szép vagy, ó, Mária, népünk dicsősége, öröme és büszkesége. Ámen. XII. Pius." Széljegyzetek “A Mária-év Imájához** Az 1954.-ik esztendő jelzi százéves évfordulóját annak, hogy Mária szeplőtlen fogantatásának tanát 1854-ben az akkori pápa, IX. Pius, a római egyház hivatalos dogmájává nyílvánította. E tan szerint Mária, Jézus anyja, teljesen mentes volt az eredendő bűn minden hatásától, vagyis szeplőtlenül fogantatott s élete végéig bűn nélkül való maradt. Ez a pápai cselekedet azonban még a római egyházon belül sem talált osztatlan tetszésre, úgy hogy tulajdonképpen közvetve szintén hozzájárúlt ahoz, hogy 1870-ben a vatikáni zsinatnak a pápai csalatkozhatatlan- ság tanát is hivatalos dogmává kellett kinyilvánítania. E két uj dogma birtokában és ezek logikus következményeként aztán, nem is olyan régen, 1950-ben, a jelenlegi pápa, XII. Pius, Mária “mennybevételét” tette meg a római egyház hivatalosan vallott dogmájává. E tanítás szerint, miután Mária bűn nélkül való volt, a bűn büntetése, a halál, sem lehetett úrrá felette, teste rothadást nem láthatott s épp ezért Isten gondoskodott nemcsak lelkének, de a testének is a mennybevételéről, hogy ott azután mindazokért közbenjárhasson, akik hozzá for dúlnak segítségért. Tudnunk kell azonban azt, hogy sem a Mária szeplőtlen fogantatását, sem pedig mennybevételét a Szentírás nem tanítja. Ez azonban a.,ró- mai egyházat nem akadályozhatta e két tan hivatalossá nyilvánításában, mert hiszen már az 1546 -ik évi tridenti zsinat kimondotta, hogy a keresztyén hit forrása nem csupán a Szentírás, hanem egyúttal az úgynevezett hagyomány (tradíció)? is. Ilyen hagyomány anyagát képezik a Máriával kapcsolatos legendák is, amelyek azonban csak a negyedik század végén kezdtek lábra- kapni, mennybevétele megünneplésének első nyomaival pedig csupán az ötödik és hatodik században találkozhatunk először. Krisztus Urunknak a Szentírás alapján megreformált egyháza a pápás egyház fenti tévtanítá- saival szemben a következő pozitív tételeket vallja: 1. Egyedül a Szentírás (Sola Scriptura Sacra) tekinthető hitünk szabályozójának. A római egyháznak a hagyományokra is építő, úgynevezett “tanfejlődés” tana épp ezért nem fejlődést, hanem fokozatos eltévelyedést jelent. A Máriával kapcsolatos tanítások mindennél szemléltetőbben mutatják ez eltévelyedés mérvét és veszedelmes voltát. 2. Egyedül hit által (Sola Fide!) és egyedül ingyen kegyelemből (Sola Gratia!) van számunkra bünbocsánat és megigazúlás. Az üdvösséget sem megvásárolni, sem kiérdemelni, sem pedig a szentek és Mária által kieszközöltetni nem lehet, de nem is szükséges, mert azt Isten, Krisztus érdeméért, magától adta és ajánlotta fel nekünk. A Mária-év alkalmából Rómába zarándokolás, vagy pedig a Mária tiszteletére emelt oltárok bármelyikére is ajándékok elhelyezése
