Reformátusok Lapja, 1954 (54. évfolyam, 1-22. szám)

1954-01-15 / 2. szám

6

REFORMÁTUSOK LAPJA

■

kétségtelenül nagy mértékben megnövelhetik a római egyház földi kincstárát, ugyanakkor azonban Krisztust rabolják meg közbenjárói tiszte egyedülvalóságának dicsőségétől. Épp ezért az evangélium alapján megreformált egyház azt vallja, hogy

3. Egyedül Krisztus (Solus Christus!) a közbenjáró s a szentekhez és ezek között is első sorban Máriához, mint közvetítőhöz fordulás, es- deklés és imádkozás szükségtelen és elvetendő. Krisztus nem arra tanította követőit, hogy az O földi anyjához, Máriához, esedezzenek segítségért, hanem, hogy az Ő nevében imádkozzanak az Atyához (Ján. 16:23). Pál sem olyasmit hirdetett, hogy Mária a mi “biztos révpartunk”, hogy ő “a gonosznak és a halálnak legyőzője” s egyben “a világmindenség királynője”, akinek a karjaiba kell odavetnünk magunkat, mint ahogy mindezt a fenti pápai imában olvashatjuk, — hanem sokkal inkább arról tett bizonyságot, hogy “Krisztus az, aki az Isten jobbján van és ott esedezik érettünk” (Róm. 8:34). “Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus” (1. Tim. 2:5).

A Mária-év megnyitásakor Washingtonból az “aranyszájú” Sheen püspök ajkáról rádiószózat hangzott el, melynek ez volt a központi tétele: “Mária — a mi reménységünk”. Krisztus hü és igaz követői azonban ilyesmit sohasem vallottak. “Krisztus a mi reménységünk”, hirdette Pál a- postol is (1. Tim. 1:1) s mialatt Rómában Máriához esedeznek, addig a világ nem-római vallású keresztyénéi az 1954.-ik évi augusztusi világ- gyülésükön Evanstonban nagyon helyesen éppen arról tesznek majd bizonyságot, hogy egyedül “Krisztus A Világ Reménysége”.

4. Végül — egyedül Istené a dicsőség (Soli Deo Gloria!), hirdeti az evangéliumi keresztyén- ség. A pápa viszont a fenti ima végén kiváltképpen annak a “kiesdésére” kéri Máriát, hogy egykor az ő (Mária!) trónja előtt énekelhessék a Máriát dicsőítő éneket: “Tökéletesen szép vagy, ó, Mária, NÉPÜNKNEK DICSŐSÉGE, öröme és büzskesége”. Jól figyeljük meg azt is, hogy ezután mindjárt a záró “Ámen” következik a pápai imában és teljesen elmarad a Krisztusra, az Ő nevére, az Ő érdemére, az Ő dicsőségére való minden útalás!

Ha a római egyház csalatkozhatatlansági kútfeje, a pápa, úgy tud imádkozni Máriához, hogy közben Krisztusról teljesen hallgat, és ha imájában olyasmit mer kifejezésre juttatni, hogy épp a Mária neve az, mely “fönséges összhangot ád a mennynek” (mintha bizony enélkül összhang- talanság uralkodnék ott!): — úgy elérkezett az ideje annak, hogy ezt az emberimádásá fokozódó Mária-kultuszt Isten és az Ő szent Fia, Jézus Krisztus nevében teljes alázattal bár, de éppen olyan határozottsággal újra meg újra leleplezzük és visszautasítsuk. Az imádság az Istennel való társalkodás és csak akkor igazán “a lélek lélek- zetvétele”, ha mindvégig meg is marad az ISTENNEL való társalkodásnak. Krisztus az Úri Imádságban megtanított bennünket arra, hogy mit és hogyan kérjünk a Mi Atyánktól. Nagyon rossz és hálátlan fiúnak kellett volna bizonyúl- nia anyjával, Máriával szemben, ha ugyanakkor elmulasztotta volna arra is megtanítani az Ő tanítványait s így bennünket is, hogy Máriához, mint “Édes Anyánkéhoz is irányítsuk “alázatos könyörgésünket”. Úgy látszik, a római pápák, akik Krisztus úgynevezett földi helytartóinak tekintik magukat, többek között arra is valók, hogy Jézusnak ezt a nem-létezhető mulasztását is helyrehozzák.

De mi ne kövessük megtévesztő útmutatásukat. Hanem valljuk inkább mi is, mint Ambrosius, Milano püspöke: “Krisztus a mi szánk, a- mellyel megszólíthatjuk az Atyát. Ő a mi szemünk, amellyel szemlélhetjük az Atyát. Ő a mi jobb kezünk, amely által az Atyához járúihatunk Az Ő közbenjárása nélkül sem mi, sem bárki más az összes többi szent közül, nem léphet kapcsolatba Istennel!”

Theológus

INNEN — ONNAN

Beküldte: Hörcsik József

Ötvenezer dollár tíz kérdésre feleletért

A Londonban megjelenő The Churchman’s Magazine-ben látott napvilágot az alábbi hirdetés, mely önmagáért beszél. Ajánljuk római ka- tholikus barátaink figyelmébe.

1. Ötezer dollár jutalmat kap minden olyan római katholikus egyén, aki a Bibliából olyan részt tud mutatni vagy idézni, ahol a Szentírás bizonyítja vagy elrendeli, hogy Szűz Máriához is kell imádkozni.

2. Ötezer dollár jutalmat kap minden olyan római katholikus egyén, aki a Bibliából olyan részt tud mutatni vagy idézni, ahol a Szentírás bizonyítja vagy elrendeli, hogy az áldozás, illetve Úrvacsora alkalmával csak a papnak kellene a bort magához vennie.

3. Ötezer dollár jutalmat kap minden olyan római katholikus egyén, aki a Bibliából olyan részt tud mutatni vagy idézni, ahol a Szentírás bizonyítja vagy hivatkozik rá, hogy Szent Péternek nem volt felesége.

4. ötezer dollár jutalmat kap minden olyan római katholikus egyén, aki a Bibliából olyan részt tud mutatni vagy idézni, ahol a Szentírás azt rendelné, hogy a papoknak nem kell vagy nem szabad megnősűlniök.

5. Ötezer dollár jutalmat kap minden olyan római katholikus egyén, aki a Bibliából olyan részt tud mutatni vagy idézni, ahol a Szentírás azt állítaná, hogy Isten és ember között van több közbenjáró, mint egy, aki a Jézus Krisztus.

6. Ötezer dollár jutalmat kap minden olyan római katholikus egyén, aki a Bibliából olyan