Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1953-03-15 / 6. szám

8 REFORMÁTUSOK LAPJA A FEJEDELEM CSERESNYÉSE Irta: Harangi László lelkészünk A sárospataki Rákóczy-birtokhoz tartozott egy jókora cseresnyés a Sinka-hegy oldalában. Onnan került a finom, ropogós gyümölcs I. Rá- kóczy György és neje Lórántffy Zsuzsánna aszta­lára minden nyár elején. Külön kertész kezelte ezt a déli fekvésű gyümölcsöst, mely az erdő vad tölgyesei között úgy diszelgett, mint egy sziget a tenger közepében. Nekünk, kései utódok­nak csak keserű, fanyar gyümölcs jutott. A fe­jedelem halála után a fák kezelése abbamaradt s az erdő vad fái szorították, fojtogatták az egykor nemes gyümölcsöt termő fákat s végül le is győzték. Nem volt gondoskodó, ápoló kéz s lassan megadta magát a gyümölcsös: az elvadult fák csak fanyar, élvezhetetlen gyümölcsöt kí­nálnak az arra tévedőnek. Emberi életünk hasonló ehez a cseresnyés­hez. Ha érezzük, hogy van, aki gondoskodik ró­lunk, ha van, aki szeret, ha van aki törődik velünk, akkor életünk fája is nemes gyümölcsöt terem. Szeretetért szeretetet, jóságért jóságot, irgalomért irgalmat terem. Ha szeretetlenséget, haragot, irigységet, gonoszságot tapasztalunk, a természeti ember vad életének vad gyümölcsei mutatkoznak meg bennünk. Gyümölcseikről is­meritek meg őket. Amikor az emberi élet ször­nyű bűnei vesznek körül bennünket, melyeknek vége tragédia, jusson eszünkbe, hogy ezeknek az embereknek életében hiányzik valami, ami egye­dül tehetné nemessé szivüket s annak gyümöl­csét: a gondoskodó szeretet. Ez pedig semmi máson keresztül nem tapasztalható meg, mint Krisztus bizonyságtevésén és élete példáján: Az Isten szeretet. Az ember természeti állapotában vad, nyers, durva. Isten melegét, gondoskodó szeretetét kell megtapasztalnia, hogy élete megváltozzék és ne­mes gyümölcsöt teremjen. A megtapasztalt sze­retet ma is életmelegitő, nemes gyümölcsöt ter­mő erő. Nincs másra szüksége ennek a bűnében, vadság állapotában élő világnak, mint a szeretet megtapasztalására. Pár hónappal ezelőtt történt Texasban egy repülőtér fölött. Fiatalember beleülve repülőgé­pébe felszállt a magasba s ott kerengve a repülő­tér fölött megüzente a lenti irányitó rádióállo­másnak, hogy az üzemanyag elfogyása után gé­pével együtt leveti magát a közeli homokbányá­ba. Azonnal kihívták közeli hozzátartozóit, lelki- pásztort, orvost s a rádión keresztül igyekeztek lebeszélni szörnyű szándékáról. Eszébe juttatták 3 éves kisleányát, második gyermekét váró fele­ségét, de mindhiába. — “Megölöm magam, mert nem szeret senki!” — jött a döbbenetes válasz s hiába volt a rimánkodás, amikor elfogyott a benzin a gépből, egy borzalmas szaltóval 10 ezer lábról tényleg a földnek irányította gépét s egy halálos csattanással ember, gép elpusztult. A szeretet hiánya: pusztulás és halál. Ha népeket fog el a vak gyűlölet, milliók pusztulnak el. Ahol szeretet nincs, ott ne várjunk mást, csak kegyetlen durvaságot, fojtogató szorítást. Szomorú temetésem volt a minap. Meghalt az öreg Bozsó néni, 32 évi özvegység után. Leá­nyát három éve temette el, fián kívül egyetlen hozzátartozója nem maradt. Mikor meglátogattuk az elmúlt nyáron, kis, harmadik emeleti bérelt padlásszobájában, szegényes életének minden jele elénk tárult. Hiába próbáltuk rábeszélni, menjen be Ligonierba az öregek otthonába, nemmel fe­lelt: “Várom haza a fiamat, majd megházasodik és minden rendben lesz... Itt őrzöm a tiszta ruhát, ágyneműt részére, majd ha hazajön ...” Fia iránti szeretete éltette, az hosszabbította meg napjait ennek a magános gömöri özvegy asszony­nak. A fiú hazatért s nemsokára Bozsó néni el­költözött. Fia egyetlen kisérője volt a koporsó­nak. Csontot fagyasztó hideg szél fújt a temető­domb tetején s ott a hóban, vékony kabátban fia elsírta magát s csapódó, üldözött eddigi éle­tének minden nyomorúságát beletette a bucsu- mondatba: — Egyedül te szerettél anyám, senki más... Miért nem osztjuk szeretetünket? Miért nem adjuk tovább a drága ajándékot: Isten szerete­tét, mely megosztva csak sokasodik, — miért? Az Isten szeretet — üzeni János apostol s aki­nek a szivében ez az ige megfogant, az tud sze­retni, lehajolni, megbocsátani, könnyeket törölni, életet fakasztani, Istenben örvendezni. Körülve­het a világ vad zaja, fenyegethet a bűn zugó árja: van, aki gondot visel rólad, van, kinek a védő keze távol tartja a gonosz minden próbál­kozását. Ő a te gondviselőd, ő a te őriződ, benne találd meg a szeretet egyetlen forrását s utána te is tudsz szeretni, nemes gyümölcsöt teremni, mert erre hivattál. Nem vadságra, nem gyűlö­letre, nem haragra. Szeretetre. Semmi másra. ★ ★ ★ "Szeressétek egymást; ahogy én is szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek. Ez az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szereltelek titeket. Akármit kértek az Atyától az én nevemben, ő meg­adja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy egymást szeressétek!"

Next

/
Thumbnails
Contents