Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-02-01 / 3. szám
8 REFORMÁTUSOK LAPJA MI A KÜLÖNBSÉG? LEVÉL EGY KATHOLIKUS TESTVÉREMHEZ Kedves Testvérem! Ne neheztelj, hogy ilyen nyilvánosan válaszolok leveledre. De ezek a dolgok, amiket itt leírok, nem titkolni valók, azonfelül pedig — remélem — mások számára is nyújtanak némi felvilágosítást. Nem valami hittudós fogja itt elmondani a nézeteit, hanem csak egy egyszerű hívő ember. Ahoz, hogy theológiai vitákba bocsátkozhatnám, többet kellene tanúlnom és tudnom; de ahoz, hogy a kézenfekvő, egyszerű és általunk is megérthető dolgok között a különbséget megmagyarázzam: ahoz elég a Biblia. Megpróbálok rámutatni arra, hogy mi a különbség a ti igazságotok meg a Biblia igazságai között. Mert e kettő közt sok különbséget látok. És ne haragudj, ha azt írom, hogy mennél jobban megismerem a te vallásodat, annál jobban megszeretem az enyémet. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert az enyém jobban megegyezik azzal a kijelentéssel, amit Isten nekünk a Bibliában adott. Mert lásd, én nem hiszem azt, hogy Isten az embert vallása szerint különböztetné meg a másik embertől, — ellenben hiszem azt, hogy Isten előtt nagy különbség van a hívő meg a hitetlen ember között. Ezért nem hiszem azt sem, hogy volna vagy lehetne olyan egyház, amelyik hit nélkül bárkit is megmenthetne; de bezzeg hiszem azt, hogy a hittel élő ember számára az egyház az a boldog otthon, melynek meleg körében hitét jócselekedetekre válthatja fel és úgy élheti, mintha iskolába járna, ahol Isten Országára készítgetheti magát. Nem az egyház, hanem a hit üdvözít. Mint a könyvnél: a boríték lehet egyszerű, belső tartalma teszi értékessé; külseje lehet akármilyen díszes vagy cifra, értéktelen, ha hiábavalóságokat takar. No de nézzük a többi különbséget. Te azt mondod, hogy a mi vallásunkat ember alkotta, a tieteket Krisztus. Nektek szent kell hogy legyen, amit Róma előír, mert máskülönben jaj! Nálunk szent kell hogy legyen, amit a Biblia ír, mert máskülönben jaj! Döntsd el, melyiknek az eredete visz közelebb Krisztushoz. Ti sokféle szenthez imádkoztok közbenjárásért; a Biblia szerint Krisztus azt mondotta: “Én vagyok az egyedüli közbenjáró: senki sem mehet az Atyához, hanem ha én általam.” Ti azt imádkozzátok: “Üdvöz légy Mária, Istennek szent anyja” stb. Az én szememben ez a túlzásba vitt Mária-tisztelet valóságos pogány- kodás. A Bibliából azt tanúltam, hogy Jézus, mint Isten, öröktőlfogva és örökkévaló, tehát Isten volt Máriának a születése előtt is. Mária csak az ember-Jézust szülte világra, ezáltal tehát még nem lett az Isten anyjává, amint ti mondjátok. Igaz, hogy Mária Istennek kiválasztott edénye; ennél nem kevesebb, de nem is több. Tisztelettel emlékezünk meg róla, de nem imádkozunk hozzá. — Azt, hogy Mária földi testtel a mennyországba kerülhetett volna, szintén cáfolja a Biblia, mert szerinte senki nem lehet ezzel a testtel Isten Oi^zágának lakója. — Hogy Mária a szentek táborában van, ezt mi is hisszük, isteni elhívatásánál fogva; de nem az Isten engedelmeskedik neki, mint ti tanítjátok, hanem ő az Istennek. — Valószínűleg ő maga tiltakoznék legjobban ez ellen a túlzásba vitt tisztelet és imádat ellen. (Az életével egykorú feljegyzések sem mondanak semmi olyat, mintha ő földi testtel ragadtatott volna el.) A pápa szerinted csalatkozhatatlan (hittani dolgokban) és Krisztus földi helytartója. Nem hiszem, hogy a pápa nagyobb lenne bármelyik apostolnál, de ha ő a Péter apostol utódjának tekinti magát, akkor sem csalatkozhatatlan, hiszen ismered Péter történetét, hogy a legnagyobb fogadkozása éjszakáján megtagadta Krisztusát. Tehát ő is csalatkozott önmagában. De ha mindezek dacára is elfogadnánk a pápa isteni elhíva- tását, még mindig kétségessé tenné azt az életmódja. Krisztusnak nem volt szüksége sem hord- székre, sem svájci testőrségre, sem földi vagyonra és kincsekre. Krisztus tanításaival és csodatételeivel bizonyította be, hogy O valóban Istentől jött, és tanítványaira is ezeket az erőket hagyta örökségül. Azonban ezekkel az erőkkel a pápa nem rendelkezik. ..Nemhogy isteni eredetű lenne, de túlzottan emberi, sőt túlzottan világi. Krisztus soha senkinek nem nyújtotta csókra a kezét, mint ahogyan ezt a pápa teszi. (Sőt nem is a kezét csak, hanem a gyűrűjét, régebben a papucsát. Szerk.), hanem lehajolt a fertőző beteg mellé is és azt is meggyógyította, kézcsók nélkül is, sőt még azt sem nézte, hogy ezáltal hívővé válik-é a nyomorúlt. Krisztus mindenkin segített. De semmi nyomát nem találtam ez ideig, sem a Bibliában, sem azon kívül, hogy ilyen egyházat hagyott volna hátra, mint a pápa egyháza. Olvastam katholikus hittankönyveket, amik azt hirdetik, hogy az egyedüli idvezítő egyház csak a római katholikus egyház. Nemrégen olvastam, hogy a katholikus püspökök az egyházi iskoláztatás mellett harcolnak itt Amerikában. Olyan iskoláztatás mellett, amely azt tanítja, hogy a protestáns templomokban csak szemét van, csak a katholikus egyháznak van igaza és hogy csak ez tud jólétet biztosítani. Mindezeket te is aláírod és helyesled, mert — amint írod — “szüksége van erre a katholikus egyháznak, különösen Amerikában, mert sehol nincs annyi szekta, mint itt.” De hát azt elfelejted — mert hiszen bizonyára tudtad már — hogy ezt az áldott országot nem katholikusok alapították, hanem azok a szegény eretnekek, akik pontosan a katholikusok üldözései elől menekültek ide. Igaz, hogy nem római mintára szabták, hanem a
