Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1953-02-01 / 3. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official organ of the Evangelical and Reformed Church Member of ihe Associated Church Press Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman, Carl J. Bender, Edward Dirks, Jay L. Goodin, Robert C. Kienle and Henry I. Stahr. President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave., Lancaster, Pa. Subscription rates: $2.50 per year everywhere — Single copies 15 cents — Remittance should be by check, draft or money order, payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944 at the Post Office in Lancaster, Pa. under the act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK MEGINT FELREPÜL A SAS! Nem elég az, hogy szabadok vagyunk. Célja is kell hogy legyen a szabadságunknak. Mert ha a szabadság csak úgy önmagában marad és nincsen korlátozása, vagyis célja: akkor hamar szabadossággá lesz, ami azt jelenti, hogy minden szabad. Üthetek, gyilkolhatok, — ami éppen nekem tetszik, azt tehetem. Nyilvánvaló, hogy ez anarchiát és kháoszt jelentene. Amerikában ezt a csodálatos országot nem ilyen szabadosságra szánták alapítói. Hanem mihelyst sikerűit magukat kiszabadítani a zsarnoki elnyomatás alól, azonnal korlátozták is ezt az egyéni szabadságot — a mások egyéni jogainak a tiszteletben tartásával. Alapelvűi jelentették ki, hogy minden ember egyenlő jogokat kapott Teremtőjétől. Élethez, szabadsághoz, boldogsága kereséséhez mindenkinek teljesen egyforma joga van, — ami azt jelenti, hogy egyik ember a másikat nem korlátozhatja ezeknek a jogoknak a gyakorlásában. EZT a szabadságot üdvözölte az egész világ, mint olyat, ami megvilágosítja a földet. Paine Tamás az uj világ születésnapjának nevezte a függetlenségi nyilatkozat aláírásának napját, holott az amerikai szabadságot teljessé csak alkotmányának mesteri fogalmazása tette. Ezzel lett ez az ország az emberiség “nagy amerikai kísérletévé”. Izgatóan érdekessé vált amerikainak lenni. Mi esett ki ebből a nagy kísérletből, hogy az ma már nem olyan vonzó? Elveszítette volna szárnyait az amerikai sas, hogy a földre zuhant le? Az utolsó évek lidércnyomása mint valami félelmetes világtalan éjszaka ülte meg ezt az országot. Még a csillagfényt is elborították ege fölül a felvonúló fekete fellegek, amikből itt-oft már villámok is cikáztak. Mi történt velünk? Anyagi gazdagságunk, testi kényelmünk sohasem volt nagyobb, — mégis mindenki remeg a holnaptól és a történelem legszörnyűbb válsága fenyegeti létünk minden alapját. Amit az utolsó időkben elveszítettünk, az a legfontosabb része a szabadságunknak: az isteni cél. Szabadság CSAK ott van, ahol az Isten Lelke uralkodik. Ez a Lélek tette naggyá e nemzet alapítóit, ez emelte népét legmagasabbra abban a fiában, akinek a születésnapját fogjuk ünnepelni a következő héten. Isten Országát csak úgy lehet várnunk, ha Krisztust Urunknak valljuk, Neki másokat is megnyerünk, ügyét mindenhová elvisszük a világon. Nemzetünk magának próbálta megtartani azt, amit kapott. Ez lett utolsó évtizedeinek veszte. Rögtön ellopta tőle az ESZMÉK kincsét és hatalmát a nagy hazug, aki most azzal áltatja a világot, hogy ő fogja “felszabadítani” az amerikai zsarnokság alól. Zsarnokság? Igen, minden önzés zsarnokság lesz. Mihelyst legyőztük önzésünket: újra felrepülhet a megtépázott szárnyú sasmadár. Mindig vallottuk, hogy hadsereg, hajóhad, atombomba helyett olyan sereget kellett volna világgá küldenünk, amelynek tagjai valóságra váltják azokat az eszméket, amik nemzetünket elsővé tették a világon. Tanárok, tanítók, mérnökök, földművelők, bányászok és mindenféle iparosok éppen olyan “térítői” vagy helyesebben “hitterjesztői” munkát kell hogy végezzenek, aminőt az evangélium hirdetői vállaltak magukra. Isten kegyelmének egyik legnagyobb csodája korunkban, hogy éppen akkor, amikor az ország erkölcsileg eddig legmélyebbre sülyedt, amikor kormányának lazasága és súlyos mulasztásai végzetes veszedelmek kockázatát idézték fel reánk, — pontosan ugyanakkor kezdte el és éppen ez a sokat mulasztott kormány azt a világ-missziót, amit a történelem Truman elnök híres negyedik programmpontjának a neve alatt fog ismerni. Minden kétséget kizárólag ez volt ennek a kormánynak legnagyobb alkotása és ezt készséggel elismerjük róla most, mikor minden más szempontból megkönnyebbülve nézzük távozását országunk éléről. És hálát adtunk Istennek, mikor az uj kormányt vezető államférfiú beszédéből, amit a den- veri országos egyházi gyűlés résztvevői hallgattak először, kicsendűlt a szabadság tiszta eszmei céljainak a hangja, olyan éles meglátás irányításában, mintha csak Jefferson és Lincoln együtt diktálták volna Dulles államtitkárnak. Ugyanaz a Lélek diktálta.
