Reformátusok Lapja, 1953 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1953-11-15 / 20. szám

12 REFORMÁTUSOK LAPJA Boldog ember, aki előveheti a zsebéből a Krisztus mását vagy reámutathat a szívében la­kozó Úrra, és azt mondhatja: “Ez az én gazdám!” Kovács Imre Qyülekezetek (ER: Evangéliumi és Református Egyház. — PR: Presbiteriánus Egyház. — FE; Független Egyház. — AR: Amerikai Református Egyház. — SP: Déli Presbiteriánus Egyház. — UP: Egyesült Presbiteriánus Egyház. — CP: Canadai Presbiteriánus Egyház. — Ön: Önálló gyülekezetek.) AKRON (FE) Lelkész: Kovács István Az egyház húsz éves jubileumi ün­nepségére olyan nagy közönség gyü­lekezett össze, hogy úgy a temp­lom, mint az ünnepi vacsorán az egy­ház terme kicsinek bizonyúltak a megjelentek befogadására. Az angol és magyar Istentiszteleten Dr. Vin- cze Károly főesperes prédikált, To- ókos Károly leechburgi lelkész pe­dig uj amerikai lobogót szentelt a magyar Istentiszteleten. Az ünnepi vacsorán köszöntötte a gyülekezetei az első egyház nevében Bakay Árpád lelkész is, aki egyháztanácsa és nőegylete küldöttségével együtt je­lent meg az ünnepélyen. A gyer­mekek szép énekeket énekeltek a lelkész nejének vezetése alatt. Tar- nóczy Árpád szerkesztő és Bank Já­nos voltak az áldomásmesterek. Mű­vészi számok is voltak műsorukon. To­vábbra is Isten áldását kérjük úgy a gyülekezetre, mint lelkészére! BRIDGEPORT ÉS VIDÉKE (ER) Lelkész: Böszörményi M. István Hetek, sőt hónapok munkája elő­zi meg minden évben az Every Mem­ber Canvass, vagy ahogyan az Evan­géliumi és Református Egyházban ál­talánosan hívják: a Kingdom Roll Call vasárnapját. Az idén november 8.-án tartották meg e nevezetes na­pot. Ilyenkor a két Istentiszteletet egybevonják és két nyelven végzik, hogy az egész gyülekezet egysége an­nál inkább érezhetőbb legyen. Az al­kalmi igehirdetés után, még az Isten- tisztelet keretében, előállnak a jóelőre összeválogatott s gondosan begyako­rolt páros csapatok, mindegyik a maga csapatvezetőjével az élen, és őket az egyház lelkésze s gondnoka ünnepélyesen felhatalmazza és kibo­csátja az egyház népének meglátoga­tására. Az egész gyülekezet velük imádkozik munkájuk sikeréért, a lelkész megáldja őket és ünnepélye­sen kezet fog mindegyikkel. Az idén 33 ilyen csoportban 150 követet küld­tek ki az egyháztagok meglátogatá­sára, amit még aznap délután el is végeztek. A gyülekezet tagjai jól tudták hogy látogatókat kapnak: megvárták őket otthonaikban. Ahoz a néhány családhoz, aki mégsem le­hetett otthonn, még a hét folyamán újra elmentek. Vitték magukkal az egyházközség jövő évi költségveté­sét és terveit, amiket az egyházta­nács bízott rájuk; ezeket mindenütt kellőképpen megmagyarázták, kérdé­sekre feleltek és begy)jtötték az egy­háztagok megajánlásait, hogy kiki milyen összeggel fog hozzájárúlni ehez a közteher-viseléshez. Az egy­ház ezt minden évben így csinálja és nagyon jó eredményeit látja en­nek a jól bevezetett rendszernek. Hasznos az úgy a látogatásokat vég­ző követekre, mint a meglátogatott egyháztagokra nézve, de leghaszno­sabb magára az egyház pénztárára nézve, amelynek az ellátásában így minden egyháztag öntudatosan és legjobb tehetsége szerint vesz részt. CARTERET (FE) Lelkész: Daróczy Sándor Október 25.-én ünnepelte meg az egyházközség alapításának ötvenedik évfordulóját. Délelőtti két Istentisz­teletének mindegyikén Úrvacsorát is osztottak; a délutáni alkalmi Isten­tiszteleten pedig az igét magyar nyelven Dr. Újlaki Ferenc, angol nyelven pedig Dr. Vincze Károly hirdették. Utána az egyház nemrég épített nagytermében hatalmas ban­kettet tartottak, mit az egyháztanács vezetése alatt az egyházközség tes­tületéi rendeztek szokott ékes rend­del és pontossággal. A jubileum al­kalmából gazdagon illusztrált emlék­könyvet adtak ki e címmel: “Ötven év képekben”, és azt a banketten osz­tották szét ingyenesen. Ugyancsak a banketten lehetett vásárolni azok­ból a szép, falra akasztható díszes emléktányérokból, amik a templom és a paróchia képét ábrázolják, és amikből az Ifjabb Nők Köre készít­tetett háromszáz darabot. Az ünne­pélyen megjelentek a környék egy­házainak lelkészei és kiküldött kép­viselői, nagy számban. Az egyház- község lelkésze ez idő szerint az Or­szágos Lelkészegyesületnek elnöki tisztségét tölti be. Úgy neki, mint ünneplő gyülekezetének szívből gra­tulálunk és munkájukra jó Istenünk sok áldását kérjük! COLUMBUS (ER) Lelkész: Marsalko József A Toledoban tartott kerületi őszi konferenciára a gyülekezet tagjai közűi igen sokan elkísérték lelkészü­ket, aki a tóparti egyházmegyének ez idő szerint a jegyzője. Az autóbusz útat Oláh Mihályné, a Lorántffy Nő­egylet buzgó elnöknője készítette elő. A Tű és Cérna Céh (Needle and Thread Guild) ötven dollárt a- jándékozott az egyház pénztárának, a missziói járulékok befizetésére. Szé­pen folyik az adakozás a tervbevett iskola-építés céljaira is; ez ideig már 2,820 dollár gyűlt össze. Erre a eél- ra fogják adni a november 19-22. napjain tartandó bazár teljes jöve­delmét is. A Testvériség-Vasárna­pon az egyház ifjúsága szolgált az Istentiszteleten: Hunyadi János pré­dikált, Nagy János, Poczik Lajos és Nagy Sándor imádságokat mondtak. Az idei állami nagy vásáron, amit még szeptemberben tartottak, az egyház gyermekeinek egy kis csapa­ta nagy feltűnést keltett szép magyar ruháival és táncaival. A kedves cso­portot Mrs. Kallós hozta össze és szervezte meg, táncukat pedig a lel­kész neje tanította be. — Hálásan megköszöntjük Oláh Mihályné asz- szonynak, hogy önként magára vál­lalta lapunk gyülekezeti hír-ellátását. Kérjük, hogy minden gyülekezetben kövesse valaki a példáját. Legalább a gyülekezeti templomi értesítőt küldjék be állandóan lapunkhoz! DETROIT (ER) Lelkész: Vajda Zoltán Az amerikai magyar élet árva­sága és bánata, de egyben az öröme és gazdagsága is megnyilatkozik ab­ban a nagyszerű adományban, ami­ről boldogan adott hírt Vajda lelké­szünk. Gyülekezetének hűséges tag­jai, Guba Pál és neje Kovács Mária, egész életük keresményét, házukat, ennek berendezését, minden ingó és ingatlan vagyonukat átíratták egy­házunkra, megtartva halálukig e vagyonnak a haszonélvezeti jogát. Az adomány értéke meghaladja a tíz­ezer dollárt. Guba Pál presbiterünk 1914-ben jött ki Amerikába, Hevesvármegye Besenyőtelek községéből, ahol 1888­hoz és elmondja, hogy magán hogy segített a maga igazgatója.” Mike barátom boldogan és büszkén mutogat­ja mostan úton-útfélen az ő új igazgatójának a képét, Aki oly jó ajánlólevelet adott neki.

Next

/
Thumbnails
Contents