Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)
1951-06-01 / 11. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 A MAGYAR EGYHÁZKERÜLET ÉVI KÖZGYŰLÉSE MÁJUS 14—17. Fényes és meleg tavaszi napok kedveztek a Magyar Egyházkerület közgyűlésén résztvevőknek, kik közül néhányan csak most gyönyörködhettek először a ligonieri völgy szépségében. Bethlen Otthonunk kis templomának magaslatáról valóban festői látvány tárul a szemlélő elé. Lent a völgy ölében a kedves városka, kimagasló templomaival, iskoláival, mögötte pedig köröskörül dombok, azok mögött hegyek, és mind a tavasz gyönyörű sziliében: az Ígéret és reménység biztatásaiban. Ha ilyen szép a lélek nélküli természet országa is: mennyivel szebbnek kell lennie az Isten Országának abban a birodalomban, ahol minden csak lélek és ahol mindez a lélek az Ő saját Lelkének lényege és ennek közvetlen vezetése alatt áll! “Az Isten Lélek és akik Őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják Őt!” . Hol várhatja az ember teljesebb mértékben, hogy a Lélek és Igazság uralkodjék, mint Krisztus tanítványai között, az Ő Egyházának gyűlésén? Ha valahol, ebben az Isten békességét tükröző pompás keretben, milyen édes békesség szánhatta meg a gyűlésre összegyűlt atyáknak és testvéreknek lelkét! Hamar hervadó tavaszi virágok helyett olyan virágokban gyönyörködhettek, aminőket az egyik egyházmegye kertjéből szedegetett össze annak elnöke, hogy megkösse belőlük azt az ékes bokrétát, mit e számunkban olvasóinknak is odanyujtunk, hogy ízelítőt kapjanak abból a jó illatozásból, amit az ilyen egyházi gyűléseken élvezhetnek azok résztvevői. A gyűlésen — mint mindig — most is kevés volt az idő, mindenki sietni akart és ez mindig a tárgyalások rovására megy. Most pedig itt nekünk a helyünk kevés, és igy a gyűlés méltatása helyett inkább azok leírására térünk át, amik ott történtek. * * * Május 14.-én este Istentisztelettel kezdődött a gyűlés, melyen az Egyházkerület tisztikara végezte a templomi szolgálatokat. Egry László alelnöknek aznap temetése volt és igy az igét helyette Dr. Szabó István clevelandi lelkész hirdette. Megkapóan prédikált Mi- keás prófétáról, aki egymaga bátran ellentmondott közel négyszáz “prófétának” és inkább börtönbe ment, mint hogy egyebet mondjon, mint amit az Ur Lelke közölt ővele. Istentisztelet végeztével Rácz Győző egyházkerületi elnök megnyitotta a közgyűlést és számba vették a jelenvoltakat. A napirend fölött nagy vita fejlődött ki, végül mégis elfogadták a kinyomtatott tárgysorozatot. Másnap reggel Úrvacsora volt, melynek szolgálatát a négy egyházmegye elnöke végezte. Utána Dr. James E. Wagner, Egyházunk alelnöke és e gyűlésre kiküldött hivatalos képviselője, tartott csaknem egy órás előadást közegyházi és benne különösen magyar problémáinkról, mit ez utóbbiakkal kapcsolatban élénk tárgyalás követett. Többen kifogásolták a General Council azon határozatát, hogy a Reformátusok Lapja további fenntartását a Magyar Egyházkerület közegyházi járulékainak erőteljesebb fizetésétől tette függővé. Dr. Wagner maga is elismerte e határozat félszegséget, de kifejezte azt a reményét, hogy mégis csak jó jön ki belőle. Az Egyházkerület tisztviselői tették meg ezután a maguk jelentését. Rácz Győző elnök jelentésében megemlékezett az egyházkerület múlt évi három nagy halottjáról: Dr. Kalassay Sándor, Dr. Harsányi Sándor és Dr. Csutoros Elek eltávozásáról; a múlt évi Egyetemes Zsinatról és annak magyar vonatkozású döntéseiről: a Reformátusok Lapja hivatalos lappá tételéről, a Dr. Takaró Géza ügyében hozott Ítéletről; majd azt sürgette, hogy a múlt évi közgyűlés elé terjesztett reform-javaslatokat vegyék újra tárgyalás alá, mert az egyházkerület közigazgatása a mai szervezetben nem lehet eredményes. Jelentését a következő megható szavakkal fejezte be: “Jelentésem végére értem. És hálát adok a mindenható Istennek, hogy végére értem annak a terhes megbízatásnak is, amit ez az Egyházkerület négy évvel ezelőtt rám ruházott, két évvel ezelőtt pedig megújított. Mindkét alkalommal éreztem, hogy e feladat felülmúlta erőimet, — pedig még akkor nem tudhattam azt, hogy ez esztendők Egyházkerületünk életében eddig a legnagyobb válságnak a korszakát is jelentik. Isten és az Egyházkerület színe előtt mondom, hogy senkinek soha rosszat szántszándékkal nem akartam. Amiben cselekednem kellett, ha újra kellene kezdenem, újrakezdeném. Fohászkodásom a mindenható Istenhez ma és mindenkor egy lesz: Uram, ne engedj léleknélküli lelki- pásztorokat szolgálni a Te Anyaszentegyházadban! Imádkozom ezután is, hogy az én Atyám ne engedje meg nékem sohasem, hogy akár az én magam, akár a mások bűnét emberi gyarlóságból elpalástoljam. És végül hadd fejezzek még ki egy kívánságot: szeretném, ha minden lelkészünkön sorra mehetne ez az elnökség. Hadd tanulná meg mindegyikőnk mindazt, amit nekem kellett megtanulnom; hadd látná meg mindegyikőnk a reánk váró nagy feladatokat és segítene abban, hogy vállat vetve, kezet fogva dűljünk neki a munkának és vigyük tisztességre a Magyar Egyházkerület nevét, dicsőségre a mi Urunk Jézus Krisztus ügyét! Megköszönöm az Egyházkerület alkotó tagjainak belém helyezett bizalmát s megbízatásom idejének lejártával a magam elnöki, valamint tiszttársaim állását a közgyűlés rendelkezésére bocsátom.” Parragh Dezső rövid jelentése után Péter Antal pénztáros terjesztette be terjedelmes jelentését, mit mimeografált formában azonnal szét is osztott a közgyűlés tagjaai között. E jelentésből megtudtuk, hogy az egyházkerület 1950. évi bevételeinek összege 22,083.47 dollár, kiadása pedig 20,543.02 dollár volt. A bevételek között a következő nagyobb tételek szerepelnek: Isten Országára (apportionment) 9522, Világsegélyre 2017, egyházkerületi közigazgatásra 5353, közgyűlési útiköltségekre 1202, theológus diákjaink segélyezésére Egyházunk közpénztárából 3450 dollár. A kiadások főbb tételei a következők: Isten Országára (apportionment) az Egyház főpénztárába beküldve 9522, Világsegélyre be- küldve 1997, egyházkerületi közigazgatás költségeire kifizetve 3436, egyházkerületi közgyűlés útiköltségeire kifizetve 1724, az Egyetemes Zsinat költségeihez hozzájárulásunk 300 és theológus diákjainknak kifizetve 3250 dollár. Ezeken kívül a ligonieri Bethlen Otthonra is adakoztak az egyházkerület gyülekezetei 6681 dollárt, örömmel jelentette a pénztáros azt is, hogy az egyházT
