Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)
1951-06-01 / 11. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official organ of ihe Evangelical and Reformed Church Member of ihe Associated Church Press Published semimonthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman, Carl J. Bender, Edward Dirks, Jay L. Goodin, Robert C. Kienle and Henry I. Stahr, President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave., Lancaster, Pa. Subscription rates: $2.50 per year everywhere — Single copies 15 cents — Remittance should be by check, draft or money order, payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944 at the Post Office in Lancaster, Pa. under the act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK HATALMUNK LEHET A VESZTÜNK Istennek minden korban voltak kiválasztott prófétái, akiket azért küldött, hogy hirdessék az Ő akaratát. Mi köztünk is járnak ilyen próféták. Szavuk sohasem népszerű, mert nem az idő szerint hatalmasok előtt hajlonganak, hanem túl látnak az időn, hiszen az Ur szava az örökkévalóságnak szól. Egyik leghiresebb ilyen prófétánk nemrég helyesen mutatott rá, hogy nemzetünket Babilonhoz hasonló veszedelem fenyegeti minden más veszedelemnél inkább. Mert a mi időszerint való hatalmunk (fegyveres erőnk, gazdaságunk, iparunk fejlettsége, stb.) oly nagy, hogy minket is kisértetbe visz,^ hogy- úgy gondolkozzunk, mint Babilon tette: “Én látok, és senki sem lát engem. Én vagyok és nincsen senki több rajtam kivül.” (Ézsaiás 47.) Mekkora figyelmeztetés van azokban a szavakban, miket Ézsaiás szerint az Ur felelt erre a babiloni elbizakodottságra! “Bölcsességed és tudományod csalt meg, ezért jön rád a gonosz, amelynek keletkezését nem tudod és romlás sújt le rád, amelyet meg nem engesztelhetsz s oly hirtelen jő rád a pusztulás, hogy nem is sejted!” — Most is az Ur népének, a keresztyéneknek a feladata az, hogy ezt a végzetes elbizakodottságot és kevélységet megállítsák: emlékeztessék a nemzetet, hogy az övénél nagyobb Felség van, sőt hogy nemzet is van a miénken kivül és mi azért lettünk elsők valamennyi nemzet között, hogy valamennyinek szolgáljunk, nem pedig hogy azok szolgáljanak nekünk. Az elsőségnek mindenütt ez a tiszte, ahol Krisztus az Ur. UJ NYILATKOZAT JULIUS 4.-ÉRE Julius 4.-én lesz a 175.-ik évfordulója annak a világhirü Függetlenségi Nyilatkozatnak, amiről méltán zengte a kor prófétája: “A nap még sohasem sütött értékesebb ügyre! Most került hatalmunkba, hogy újrakezdjük a világot! Ezek azok az idők, amik megpróbálják a férfilelke- ket!” — Azóta sokat fordult a világ és az idei évfordulóra egy uj nyilatkozat szüksége merült fel. A függetlenségi nyilatkozat azt jelentette ki, hogy minden embert egyenlőnek teremtett az Isten és hogy törvényes kormány nem állhat fenn a kormányzottak a beleegyezése nélkül, ami a demokráciának, vagyis a népi kormányzásnak az alapelve. Most az uj nyilatkozatban, amit a kölcsönös egymástól-függés nyilatkozatának készülnek elnevezni (Declaration of Interdependence), ilyen igazságokat szögeznének le: az egész emberi nemzetség egy: egyetlen ember sem élhet mindenki mástól külön elszigetelt életet; a népek is csak akkor élhetnek boldog és virágzó életet, ha elismerik ezt a mindenkire kiterjedő egységet; egyetlen nemzetnek sem lehet vagy szabad hát pusztán a maga előnyeiért küzdő életet folytatnia, hanem meg kell tanulnia, hogy a föld minden népének érdekét is szivén viselje, “hogy senki iránt ne legyen rossz- indulat, hanem mindenki irányában csak jóakarat.” A folyton zsugorodó földön a népek egysége már is tény, mit sem cáfolni, sem vitatni nem lehet többé: pár óra alatt ott lehetünk Európa bármelyik pontján, egy nap alatt a föld kerekségének bármelyik pontján; hangunk egy pillanat alatt körülfutja a földgolyót s mondatunk szava már visszatért hozzánk, mielőtt következő szavát kiejthettük volna szánkból. De éppen igy ténnyé lett az egymástól függésünk is: hiába vagyunk a világ leggazdagabb nemzete, mégis szükségünk van dolgokra, miket csak Európában, Ázsiában vagy Afrikában találhatunk meg: éppen igy szüksége van ezeknek a földrészeknek a mi fejlettebb tudásunkra és akaratunkra. Mindezeket meggondolva, össze akarják hozni korunk legnagyobbjait olyan tanácskozásra, melyben megállapítanák ezt az uj Nyilatkozatot, amit aztán az Egyesült Nemzetek vetítenének rá az emberiség életvásznára. A nemzetek, népek és egyének közötti különbözőségek sokkal jelentéktelenebbek, mint az őket kölcsönösen összekötő érdekek. .Legfőbb ideje lesz, hogy az a nemzet, mely utat mutatott a