Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)
1951-06-01 / 11. szám
2 REFORMÁTUSOK lapja AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Az Egyházak Világtanácsának 1953 nyarára tervezett gyűlését, mit Evantson, 111., váosában készülnek megtartani, valószinüleg elhalasztják egy esztendővel. A Világtanács központi igazgatósága most a nláron, augusztus 4-11. napjain fog gyűlést tartani Svájcban, ahol e halasztás fölött véglegesen dönteni fognak. A halasztásnak az a célja, hogy ez a központi igazgatóság még a Világtanács nagygyűlése előtt gyűlést tarthatna Indiában, valószinüleg az 1952. év december havában. Lutheránus-anglikán közeledés? — Március hó folyamán Norvégia fővárosában, Oslóban, a norvég, dán és izlandi lutheránus egyházaknak meg az anglikán egyháznak képviselői konferenciát tartottak, aminek következtében most egy speciális bizottság dolgozik a nevezett két egyháztest közelebbi jóviszonyának előkészítésén. E bizottságnak tagja Dr. Bergrav is, a norvég egyház volt prímása. Ausztria a DP-menekültekért. Dr. Just osztrák belügyminiszter rendeletet intézett az osztrák kormány minden helyi hivatalához, felszólítva e kormányközegeket, hogy amennyire ezt a kormány költségvetése megengedi, mindent tegyenek meg az Egyházak Világtanácsával és a Lutheránus Világsegély-bizottsággal karöltve a menekülteknek Ausztriában megtelepítése érdekében. Tudvalévő, hogy Ausztria népességének túlnyomó része római katholikus; a belügyminiszter rendelete igy általános feltűnést keltett. Japán vágyik az igére. Cryderman methodista lelkész most tért vissza Japánból, hol a lapunk olvasói előtt már ismeretes DeShazer evangélista társaságában körutat tett, megfordulva többek között Taira és Hiroshima városokban is. Határozott meggyőződése, hogy a japán nép szakítani akar eddigi bálványimádásával és vágyik a tiszta igére. A keresztyénség terjesztése azonban még mindig sok akadályba ütközik; ezért az ottlévő misszionáriusok mind arra kérik az amerikai keresztyéneket, hogy imádkozzanak Japán megtéréséért. A lelkész meglátogatott egy amerikai tengerészeti kórházat is, ahová a koreai sebesülteket hozták; mig ott volt, két óra alatt 1700 sebesült érkezett. Olaszországból egyszerre nyugtalanító és bátorító hir is érkezik. Az olasz kormány bezáratta a nápolyi protestáns kórházat és az ország területén működő pünkösdi egyházak templomait és gyülekező helyeit. A megfellebbezett kormány-intézkedéseket az olasz legfőbb bíróság is jóváhagyta; az olaszországi protestánsok a washingtoni külügyminisztériumhoz folyamodtak közbenjárásért. Olasz protestáns ifjak megtartották az első protestáns ifjúsági kongreszszust Milanóban, melyen több mint száz képviselő jelent meg a baptista, methodista, valdens, lutheránus és pünkösdi felekezetek ifjúságának, valamint a YMCA, YWCA és más ifjúsági szervezeteknek képviseletében. Elhatározták, hogy állandó ifjúsági tanácsot létesítenek, központi irodával, mely az ifjúság szervezkedését irányítsa, ifjúsági lapot adjon ki és előkészítse a következő évben megtartandó második ifjúsági kongresz- szust. Táborozásokat és munkamü- helyeket is állítanak fel az ifjúsági vezetők rendszeres kiképzése érdekében. Holland-Guayana az egyetlen protestáns ország az egész Dél-Ameriká- ban, ezen a nagy földrészen, ahol a római egyház roppant eréllyel dolgozik hatalmának korlátlanná tételén, és ez sok helyen sikerül is. Guayana középső részén azonban, a holland területen, már 1735-ben megkezdődött a protestáns missziói munka: ez az egyik legrégibb missziói terület e földön. Az első öt évben nagyobb volt az ott meghalt hittérítők száma, mint azoké, akiket megnyertek az evangéliumnak. E 216 év alatt 260 hittérítőt temettek el e mocsaras vadvidék földjébe. 1927 óta két hollandiai morva-egyházközség tartotta fenn ezt az egész misz- sziói munkát, pedig annak a kettőnek együttvéve is csak 375 tagja van. Később holland reformátusok, lutheránusok és baptisták is segítségükre jöttek. Ma 30,000 keresztyén él Holland-Guayanában, 80 gyüleke- zetbeif, miket tizenöt hittérítő gondoz. A főváros, Paramaribo, gyülekezete a legnagyobb: 2000 tagja van. Iskolái is vannak a missziónak: 29 elemi és 2 közép-iskola és egy tanítóképző intézet. Hat évvel ezelőtt még csak 3,000 növendékünk volt ez iskolákban; ma tízezer van. Ezen kívül még három árvaházban, a tengerparton egy bélpoklos-menhelyen és bent a rengetegben egy kórházban folyik a keresztyén munka. A pennsylvaniai Bethlehemben, a morva testvérek szemináriumában, most is tanul két diák, a Schalkvijk-test- vérek, akik tanulmányaik befejezése után Guayanába mennek missziói munkára. Egyptomi pártalakulás. — Vezető kopt ügyvédek és polgárok keresztyén demokrata pártot alakítottak, melynek egyik kimondott célja, hogy az ország kormányzásában nagyobb szerepet juttassanak a kopt keresztyéneknek, kiknek száma egy és két millió között van. Sürgetik, hogy Egyptom külpolitikáját saját országuk érdekeihez alkalmazzák és ne faji vagy vallási alapon döntsék el, úgyszintén hogy csatlakozzanak az emberi jogok egyetemes nyilatkozataihoz, amiket az Egyesült Nemzetek elfogadtak. Teljes vallásszabadságot is sürgetnek, beleértve a rádió szabad használatát is az Istentiszteletek részére. Állítólag 70 képviselőt küldhetnek a parlamentbe és remélik, hogy a mohammedánok részéről is megértéssel fognak találkozni. — A kopt egyház, melyhez ■ az abessziniai is tartozik, a legrégibb alakulat a fennálló nem-római keresztyén egyházak közül; Krisztus után az ötödik században szervezkedett, az alexandriai pátriárcha vezetése alatt, aki azonban most Kairóban székel. Indiai Egyesült Egyház. A már meglévő észak-indiai Egyesült Egyházon kívül álló protestáns körökben is sok tárgyalás folyik arról, hogy a különböző felekezetek egyesítenék missziói munkájukat, sőt egész lelkész! karukat, és végeredményben az egész országra kiterjedő Egyesült Egyházat formálnának, olyasmit, amilyen pl. a canadai Egyesült Egyház. Az anglikánok, methodisták és baptisták folytatnak ilyen tárgyalásokat Észak-India és Pakistan Egyesült Egyházának vezetőivel. A tárgyalásokban nem szerepel a lelkészek ujra-szentelésének kérdése, amihez eddig az anglikán egyház mindig szigorúan ragaszkodott; most már hajlandó volna elismerni a más felekezetek által végzett korábbi szenteléseket. A délamerikai lutheránusok nagy egyetemes konferenciát készülnek tartani szeptember hó folyamán Brazília Curitiba városában. Ez lesz az első nemzetközi konferenciája a lutheránusoknak Dél-Amerikában, a- melyen az észak-amerikai lutheránusok is hivatalos vezetőikkel képviseltetik magukat. A konferencia célja, hogy azokról a kérdésekről tanácskozzanak, amelyek egyformán érdeklik az össze lutheránusokat Dél- Amerika mindegyik államában. Ezek között lesz az uj bevándorlók problémája, a benszülöttek között misz- sziói munka folytatása, spanyol és portugál irodalomról gondoskodás, lelkészek és más egyházi munkások kiképeztetése, és a lutheránus világ- szövetség munkájába való beilleszkedés. Női lelkészek Svédországban? — Nagy lelkészhiány van a svéd egyházban, és igy merült fel a kérdés, hogy megengedjék-e a nőknek is, hogy lelkészekké legyenek. Vannak, akik erősen érvelnek emellett; mások azonban még erősebben ellene. Rosendal lelkész azt mondja, hogy ez az újítás még nagyobbá tenné a lelkészhiányt, mert tiltakozó lelkészek egész serege mondana le, és hagyná el nemcsak az egyházat, de az országot is. Egyenesen felhívta a lelkészeket, hogy “kivándorlási bizottságot” alakítsanak, amely előkészítse Amerikába menetelüket, ahol sok lelkészi állás van üresedésben és ahol jobb körülmények között dolgozhatnak hitükért.
