Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)
1951-02-01 / 3. szám
2 REFORMÁTUSOK lapja AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL A hit a gyöngét is erőssé teszi. — A norvég egyházak, országos Világsegély Szervezetük vezetése alatt, mozgalmat indítottak, hogy minden gyülekezetükbe és minden községbe elhelyeznek legalább egy hontalan menekült DP-családot. Mintegy ötven vak menekült vándorolt már oda Norvégiába, akik számára megvettek egy szálloda-épületet, abban helyezték el őket és most tanítják őket különböző hasznos mesterségekre, más csonka vagy béna menekülttel egyetemben. Egy újabb hiteles tanú. — Dr. Deyneka Péter, a szláv evangéliumi szövetség igazgatója, most tért visz- sza három hónapos prédikáló és missziói körútjáról, mit Európában végzett. Járt és prédikált Angolországban, Belgiumban és Németországban. Nagyon sok DP-tábort bejárt és azzal a meggyőződéssel tért vissza, hogy legalább tiz uj misszionáriusra volna azonnali szükség ezekben a táborokban. “Akkora a szükség, — mondotta, — hogy nekünk itt Amerikában arról egyáltalán még csak fogalmunk sem lehet. Élet és halál kérdése, hogy a keresztyének minden rendelkezésükre álló eszközzel vigyék az evangéliumot mindazokon az ajtókon keresztül, amik még nyitva állanak. Kiéhezett arcokról a léleknek még nagyobb éhsége tátongott elém.” Ott is hagyta Ruth leányát, aki a szláv népek közötti missziói munkára szentelte életét. Az evangélium Koreában. — Megint újabb hiteles statisztikai adatok érkeztek Seoulból. Ezek szerint a koreai protestánsok száma, a kommunista üldözések dacára is, az utolsó három esztendő alatt állandóan szaporodott. Korea 30 milliót kitevő népességéből mintegy 600,000 volt keresztyén és pedig e számnak kétharmada protestáns és egy-harmada római katholikus. A protestánsoknak több mint fele a nagyobb keresztyén felekezetekhez tartozik, mig kisebb részük különböző szektákhoz. Zsidóországban fogy a katolikusok száma. — Az uj Izraeli államban a római katholikusok száma negyvenezerről nyolcezerre csökkent a hivatalos vatikáni kimutatás szerint. A megmaradt katholikusok nagyobb része arab nemzetiségű. A vatikáni jelentés azt is mondja, hogy e csökkenés következtében ötven katholikus iskolát be kellett zárni. Az uj Jeruzsálemben a római katholikusok száma mindössze ötszáz. Indiában szabad az evangélium útja. — Az indiai és pakistáni keresztyén egyházak országos tanácsa tudakozódására a kormány kijelentette, hogy semmi korlátozás nem lesz újabb misszionáriusok útjában; ellenben amikor újabb mezőket kívánnak munkába fogni, az egyházaknak bizonyitaniok kell az uj munkatér felvételének szükségességét. "A háló elszakadt s mi szabadok vagyunk!" — Florida állam harmadik legnagyobb városában, Tampá- ban, az utolsó 15 év alatt 450 egyén jött át a római katholikus egyházból a presbiteriánus egyházba. Ezek közül tiz ifjú már odaadta életét Isten Országának szolgálatába és kimentek a missziói munkába. Az angol fővárosban a lengyel presbiteriánus egyház lelkésze, Rev. R. K. Ma- ziersky, azelőtt lengyel tábori pap volt. Amikor egy halálosan megsebesült katonát akart részesíteni az utolsó szentségben, meglepetve látta, hogy az, semmit sem tudva a katholikus pap jelenlétéről, önmagától ismételte Urunknak a keresztfán mondott haldoklói imádságát. A katholikus papot nagyon meglepte az a tény, hogy ennek a haldoklónak semmi szüksége nem volt az ő közbenjárására ahoz, hogy Jézusához mehessen és idvességet nyerhessen. Gondolkozni kezdett és kutatni a Bibliában. így jött rá az igazságra és szakított Rómával. Canada presbiteriánus lelkészei között sok olyan van, aki előbb a római egyház papja volt, köztük Wood püspök, Vinet evangélista, Harold Fry, az egyik katholikus lap volt szerkesztője és mások. Egy perzsiai árvaházról. — Huszonhét évvel ezelőtt Rev. F. M. Stead, aki akkor már éveken át ott szolgált Iránban (akkor még Perzsiának nevezték), árvaházat alapított, amiben a gyermekeket különböző iparágakra képezték ki. A maga pénzén vásárolta a földet ez intézet számára és építette fel az árvaház céljaira szükséges épületeket. A következő évek alatt sohasem utasítottak el egyetlenegy árvát sem amiatt, mert nem volt számára elég hely; Isten mindig gondoskodott minden szükségletükről. Az egész vállalkozás kizárólagosan a hitre alapult és kezdettől fogva tisztán evangéliumi jellegű volt, minden felekezeti korlátozás nélkül. Ez idő szerint ötven árvát gondoznak ott, néhány hónapostól 19 éves korukig. Három évvel ezelőtt meghalt az alapitó. Azóta özvegye vezeti az intézetet, aki mielőtt férjhez ment volna, orvosi misszionárius volt Indiában. A munkát nem szorítják többé az árvák gondozására, hanem még több misszionárius alkalmazásával kiterjesztették a vidéki lakosság közé, ami az ország népességének 80 százalékát teszi ki. A 23.-ik zsoltárról. — Egy spanyol származású nevadai pásztor éveken át nyájat legeltetett Palesztinában. A gyapjutermelők országos szövetsége nemrégen közzétette magyarázatait, amikkel némi uj világot vet a 23. zsoltár teljesebb megértésére. — “Asztalt terítesz nekem ellenségeim láttára”: azt jelenti ez, szerinte, hogy a pásztor kitisztítja a legelőt azoktól a mérges gyomoktól, növényektől, amik veszélyeztetnék a juhok életét. Ezeket hegyes bottal kitúrja a földből és kősziklára teszi száradni, azután pedig megégeti. Csak akkor vezeti nyáját a megtisztított területre. A “csendes vizek” nagyon is fontosak: csobogó vagy tulgyorsan futó vízből nem innának a juhok. “Megkened fejemet olajjal, csordultig van a poharam”: minden karámban van olajfa-olaj egy nagy faedényben és viz a kőkorsóban. Amikor a juhok este bejönnek, megvizsgálják a füleiket, esetleges karmolásokat vagy a szemük könnyezését; ezek ellen használják az olajat. A vizet hidegen tartó kőkorsóból egy merőedénnyel hoznak ki; ha lázas a juh, orrát egészen szemeiig belementi és úgy issza ki a vizet, hogy hűsítse forróságát. — Zsidóországban megint legeltetik nyájukat a pásztorok a mezőkön. Magyarország nem régen küldött 30 ezer dolláros rendelést kötéshez való pamutra. Evangéliumi keresztyének Zsidóországban. — A Nemzetközi Zsidó- Keresztyén Szövetség (minek cime 4919 N. Albany Ave., Chicago 25, ül.) közel félmillió dollárt költött már el arra, hogy úgy Európában, mint különösen Zsidóországban élő evangéliumi keresztyéneknek segítséget vigyen. Az igy megmentett zsidókeresztyének közül sokan mentek már missziói munkába, lelkészeknek, evangélistáknak, tanítóknak és ápolónőknek, a föld minden részében. A Szövetség főtitkára, Peltz Jakab lelkész, beszélte el Bulgária főrabbijának, Zion rabbinak a történetét, akit a zsidók kiközösítettek maguk közül, amiért elfogadta az evangéliumot. Körlevelet irt a Knesset, a zsidó parlament, valamennyi tagjához és sürgette őket, hogy ismerjék el Jézust messiásuknak. Azt is tanítja ez a tudós rabbi, hogy Jézus visszatérése a földre küszöbön van. A viharfelhők az egész világ fölött sötéten gyülekeznek. A zsidók havonként ezrével térnek vissza szent földjükre és közülök sokan várják a Messiás gyors eljövetelét. Ez a hires rabbi most már koldusszegénnyé lett hite miatt. A Szövetség igazgatója hívta, hogy jöjjön át Amerikába, megélhetést biztosítanak neki. Visszautasított minden fizetést. Nem akarja, hogy a zsidók azzal vádolhassák meg, hogy megfizették, azért prédikálja az evangéliumot. Mégis elfogadott egy felsókabátot és néminemű segítséget. De inkább akarja Istenre bízni magát. Nem ö az egyetlen keresztyén, aki most Izraeliben szükségben él.
