Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)

1951-01-15 / 2. szám

12 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL "Még vén korukban is gyümöl­csölnek". — A 92. zsoltár utolsó versei gyönyörű igazolást nyertek megint, amikor a száz éves Wall Izsák lelkész félóráig ott állt és pré­dikált egy nagy californiai templo­mot egészen megtöltő mennonita gyülekezet előtt. Öt nemzedék al­kotta ezt a gyülekezetei és még a dédunokák is örömmel hallgatták déd-nagyapjukat. “Az igaz virágzik mint a pálma, növekszik mint a cédrus, elültetve az Ur házában!” Templomot építettek a szorgalmas méhek. — Ez is Californiában tör­tént, La Jolla városban, ahol 125 ezer dolláros templomot szenteltek fel “Isten dicsőségére a méhek se­gítségével és szorgalmából.” Ezt a feliratot viseli a bejárat fölötti bronz tábla, amelynek alján dombormű áb­rázolja ki a virágról mézet gyűjtő méhet. A 400 ülőhelyes templomot egy méhészettel foglalkozó hivő há­zaspár épittette, a lutheránus egy­házközség használatára. Van ám elfogadhatatlan ajándék is. — A sörgyárosok nagyon ügye­sek a maguk hirdetéseiben, de van­nak olyan keresztyének is, akiken nem tudnak kifogni, mert túljárnak az eszükön. Philadelphiában történt, hogy a sörgyárosoknak megesett a szive a szegény éhes és didergő gyer­mekeken, akik otthonn búsulnak, mig szüleik korcsmákban “mulat­nak” — és nagy televiziós-gépet ado­mányoztak egy ottani fiu-klubnak és néhány otthonnak. A baptista gyer­mek-otthon azonban nem fogadta el a “nagylelkű adományt”, sőt vissza­utasította a szomszédos italkereske­dések ajándékait is. Végre imádkozunk! — Az általá­nos mámor - keresés és bódultság közepette jó volt értesülni arról is, hogy felébredt az emberekben az Istenhez menekülés vágya: az ország egyik szélétől a másikig imádkozni kezdtek az emberek. Milwaukeeban tízezer protestáns asszony meg a lel- készi kar kezdeményezésére 12 órás imanapot tartottak, hasonlóképpen St. Louisban és sok más városban is. Grand Rapids, Fort Worth, Co­lumbia és más városokban a polgár- mester tűzött ki imanapokat; volt olyan város is, ahol a nagy áruhá­zakban a karácsonyi tömegek között tartottak lelkészek imaórát. Chicagó­ban egész napi, Sacramentoban egész hónapi könyörgéseket kezdettek. Az Egyházak Országos Tanácsának női osztálya azt ajánlja, hogy minden délben használjuk ezt a könyörgést, mit hat éven át volt elnökük irt: “óh Isten, aki nagy vágyakozást plántáltál az emberek szivébe és bé­kesség után, de mégis hatalmat ad­tál az embernek a maga elhatáro­zására, cselekedd meg, hogy válasz­tásunkat a Te akaratod szerint vé­gezzük. Kösd össze a világot, Iste­nünk, testvériségben, szolgálatban és szeretetben és engedd meg, hogy részt vehessünk a Te céljaid telje­sülésében. Jézus Krisztusért, a mi Urunkért kérünk. Ámen.” — Feb­ruár ll.-ére nemzetünk egyházai és népe is részt fognak venni az egyete­mes világ-imanap megtartásában, bi­zonyára még jobban, mint bármikor idáig. Országos Ifjúsági Hét. — Január hónap utolsó hete, most 28.-tól feb­ruár 4.-éig, mindig az országos ifjú­sági hét, mit sajnos a mi magyar egyházaikban talán sehol sem tarta­nak meg ebben a jelentőségében. Az idén minden eddiginél nagyobb moz­galmat indítanak el az ifjúsági szer­vezetek. Egy millió ifjút akarnak összetoborozni az Egyesült Államok és Canada népe közül a keresztyén ifjúsági munka támogatására. Negy­ven felekezet, 35 állami egyház­szövetség és ifjúsági szervezet támo­gatja ezt a mozgalmat, melynek cél­jai között ott van az is, hogy az egy millió ifjú legalább egy millió dol­lárt adjon össze az ifjúsági munká­nak az egész föld kerekségére kiter­jesztésére. "Nem hagyjuk el a Bibliát!" — Az iskolai vallástanitás körül folyó sok szomorú vita között jól esik olyan hirt is hallani, hogy a gyer­mekek szeretik ám a Bibliát! Okla­homa állam Enid városában a Long­fellow Junior High School növendé­kei minden reggel idő előtt beérkez­nek, hogy valamiképpen el ne kés­senek ettől a reggeli programmtól. Öt perccel az iskolai tanítás meg­kezdése előtt megszólal az épület minden részében beállított hangszóró és egy jól ismert egyházi ének dal­lamát adja le, rekord-lemezről. Utá­na egyik növendék olvas egy rész­letet a Bibliából, amit egy, arra a napra kiszemelt “gondolat” követ. Ennyi az egész programm, mit há­rom évvel ezelőtt az egyik számtan­tanár vezetett be és ami azóta úgy nőtt a népszerűségében, hogy a ta­nítók nem győzik beosztani a jelent­kezőket, akik a Biblia-olvasást sze­retnék végezni. Karácsonyi diák - festmények. — Escondido californiai városkában na­gyon lassú volt a kocsik karácsonyi forgalma. Egy egész mértföldön ke­resztül, bent a város főutcáján, 45 nagy festmény életnagyságban ábrá­zolta ki a karácsonyi eseményeket. E festményeket a high school mű­vészeti osztályának növendékei ké­szítették és ők helyezték el az utcai lámpák alá és gondoskodtak a ké­pek kellu megvilágitásáról. A vá­roska lelkészei voltak az ifjak ta­nácsadói; segítségükkel válogatták ki a bibliai helyeket, amikhez eze­ket a nagyszabású illusztrációkat ké­szítették. A canadai Gideonok. — Ez a ki­tűnő társaság Canadában is szépen működik. A múlt évben 125 ezer Bibliát és Uj-Testamentumot osztot­tak szét. Ez utóbbiakból százezer példányt adtak az elemi iskolák ötö­dik osztályába járó fiuknak és leá­nyoknak. Hotelekben hétezer, kór­házakban kétezer Bibliát helyeztek el. Ezidén terjesztették ki először Newfoundlandra is működésűket. Konvenciójukon helyesen mondta Alberta állam lelkész-miniszterelnö­ke, hogy a világnak nem társadalmi reformokra, uj erkölcsi szabályokra vagy hitvallásokra van szüksége, ha­nem arra, hogy “térjen vissza a Bib­liához, mint Isten Szavához!” Egy másik egyház-egyesülés sike­re. — Négy éve, hogy két egyház egyesüléséből megalakult az Evan­gelical United Brethren Church, melynek egyetemes zsinata most egy hónapja tartotta azóta első gyűlését. Ez az egyház, melynek tagjai annak idején a mi egyházunkkal is meg­próbálták az egyesülést, körülbelől akkora, mint a mi egyházunk: tag­jainak létszáma, 14 éven felülieket véve, 730,123, vasárnapi iskolai nö­vendékeié 656,350, múlt évi jóté­konysági (és missziói) adakozása 4,- 649,829 dollár, minden célra együtt­véve 25,905,701 dollár, ami tagon­ként 35 dollár évi átlagot jelent (a mi egyházunk tagjaié csak 29 dollár 61 cent volt). Chinában, Japánban, Afrikában és Latin Amerikában tart fenn missziói munkát. A konferen­cia megállapította, hogy a két egy­ház egyesülése semmi elégületlen- séget nem okozott, egyetlenegy egy­házközség sem vált ki miatta egyik testületből sem. Három theológiai szeminárium egyesítésének még nem érkezett ugyan el az ideje, de a jö­vőben ez is biztosítottnak látszik. Komoly vitákat folytattak az egy­házfegyelemről, állást foglaltak a szeszes italokkal és a táncolással szemben; sürgették gyülekezeteiket a World Service és a CROP támo­gatására; helyeselték az Egyesült Nemzetek zászlójának templomaikba beállítását. Sok kiváló ember beszélt esti összejöveteleiken; azt mondják, hogy Kagawa beszédét még eddig a legnagyobb tömeg hallgatta, mely valaha is összegyűlt egyházi hívásra Dayton városában. Mire költjük a pénzünket? — Ke­reskedelemügyi minisztériumunk hi­vatalos kimutatása szerint az ország népe az 1949.-ik év folyamán össze­sen 179 billió dollárt költött el sze­mélyes kiadásokra. Ez összegből csaknem 10 billió dollár ment sze­szes italokra. (Feji átlag 27 és fél gallon volt!) A szeszes italok által okozott személyes és társadalmi kár­vallás összeget 3 billió dollárra te­szik. Dohányzással több mint 4 bil­lió dollárt küldtünk füstbe. Szeren­

Next

/
Thumbnails
Contents