Reformátusok Lapja, 1951 (51. évfolyam, 2-22. szám)

1951-01-15 / 2. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 13 csejátékokra (gambling) 21 billió dollárt pazarolt a nép. összes kia­dásainknak a negyedrészét, 45 billió dollárt, teljesen szükségtelenül és haszontalanul, sőt károsan költöttük el! Ezzel szemben bútorra és házi felszerelésre 10 és fél billió dollárt, automobilokra másik 10 billió dol­lárt adtunk, 18 és fél billiót ruhára és cipőre, és még 4 és fél billiót há­zaink modernebbé tételére. Takarék- betétjeink összege 14 és fél billióra rúgott, ami másfél billióval több, mint az előző évi volt. — Mi lenne akkor, ha országunk egyházhoz tar­tozó 50 millió lakosa végre pénz­ügyeit is oda rendelné Krisztus ügyének szolgálatába?! Bizonyos, hogy nem az az egy billió dollár lenne az eredmény, ez évben elő­ször adtunk oda egyházaink pénztá­rába, hogy vele Isten Országának ügyét szolgálják. A hibás gazdálkodás további pél­dái. — Kormányunk oly tömérdek élelmiszert halmozott fel raktáron, hogy most 300 millió fontot kény­telen csaknem ingyen elkótyavetyél­ni, bizonyára azért is, mert már nem talál helyet a további raktározásra. A csaknem ingyen piacra dobott élel­miszer között van 30 millió font kan­názott mexicói marhahús, mit fon­tonként öt centjével bocsátanak áru­ba. Másik ilyen tétel a vaj, amiből 5 és fél millió fontot adtak el Olasz­országnak fontonként 15 centjével, ami éppen a negyedrésze annak az árnak, amit — fontonként 60 centet, kormányunk érte fizetett annak ide­jén, mikor összevásárolta. Még min­dig van 70 millió font vaj — fölös­lege, amin túl akar adni. Amerikai vásárlók természetesen nem vehetik meg ezt a tartalékot ezen az áron; azoknak továbbra is a piacról kell vásárolni a magas árakon. Ezt a fölösleget az Egyesült Nemzetek ke­belébe tartozó országok népe kap­hatja csak meg. Mi pedig folytatjuk azt a politikát, aminek következté­ben New Jersey állam krumpliter­melésének 40 százalékát szándékosan kiásták, megrothasztották és földjü­kön szétszórták maguk a farmerek, akik a Long Islandon termelt krump­lival csak igy tudtak versenyt tar­tani. Nem jártak rosszul, mert a kormány megfizette az egész tönk­retett termést. Uj élővíz, uj élet. — Az egyetemes pusztulás lidércnyomása alatt gyöt­rődő léleknek különös üdülést je­lent az a hir, mi csak most érkezett Ausztriából. Adelaide városába az ősz folyamán tértek vissza felfedezők, akik e földrész belsejében jártak. Ahol azelőtt kopár és élettelen pusz­taság volt, ott most hatalmas tó friss vize fölött szállanak sirályok és ha- lászkák. A mintegy 4,000 négyzet- mértföldnyi terület száraz, sós-szikes sivatagja fölött 70 lábbal, de még mindig 39 lábbal a tenger szine alatt, terül el ez a hatalmas tó, mit Eyre név alatt ismernek ma. Em­beremlékezet óta nem láttak abban vizet. Most roppant heves és hosz- szantartó esőzések után újra visz- szatért a viz erre a hasznavehetelen területre, minek partjain már is dús növényzet tenyészik. Hontalanná lett magyar testvéreink közül, akikből olyan sokan vannak már Ausztráliá­ban, vájjon hány fog megtelepedni ezeken a partokon? Ahol csakugyan tóvá vált a délibáb. ÍJ “Ha, mikor tetszeni akarunk neki, olyat adunk a népnek, amit magunk helytelení­tünk: mivel fogjuk később menteni eljárá­sunkat? Olyan erkölcsi szinvonalat állítsunk eléje, amin a bölcs és a becsületes ember megállhat; minden egyéb Isten kezében van.” — (GEORGE WASHINGTON) BOCSÁNATKÉRÉS Őszinte sajnálattal kellett kihagynunk ebből a számunkból regényünk folytatását, a felgyűlt anyag miatt, mit már nem akar­tunk tovább is szedésben tartani. Következő számunkban megtalálják olvasóink a köz­kedvelt szép regény folytatását. AZ EVANGÉLIUMI ÉS REFORMÁTUS EGYHÁZ HÍREIBŐL Egyetemes Tanácsunk gyűlése. — A zsinati gyűlések közötti három év alatt az Egyetemes Tanács kormá­nyozza Egyházunkat. — Legközelebbi gyűlése január hó 29.-ik napján kez­dődik Baltimore, Md., városban, a Southern Hotel helyiségeiben. E gyűlésnek egyik fontos tárgya lesz Egyházunk angol nyelvű hivatalos lapja szerkesztői állásának betöltése. Dr. David D. Baker, aki ezt a lapot oly magas színvonalra emelte, hogy az Associated Church Press elnöké­nek is megválasztották, a múlt nyá­ron automobil-összeütközés áldozata lett. Azóta többször megpróbálták már, hogy megtalálják hozzá méltó utódját; eddig még nem sikerült. Ezen a gyűlésen fogják hivatalába beiktatni lapunk szerkesztőjét is. A gyűlés legalább három napig fog tartani. Gyermek- és ifjúsági konferencia Washingtonban. — Egyházunk is nagyszámú delegációval és jeles egyéniségekkel képviseltette magát a múlt hónapban tartott u. n. Fehér­házi Konferencián. Ötezernyolcszáz képviselő vett azon részt, köztük há­romszázan negyven külországból, és nagyon sokan az ifjúság kiküldöttei­ből; ezerre ment a lelkészi jellegű képviselők száma. Ezeket a konfe­renciákat tiz évenként szokták tar­tani. 1909 és 1920 évi konferenciá­kon a tárgyalások legnagyobb része a társadalmi tekintetben kedvezőtlen helyzetben élő gyermekek problémái körül forgott, az 1930. és 1940. évek konferenciái főleg egészségügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak; mig a decemberi konferencián a gyűlés főcélja az volt, hogy “tanács­kozzanak a gyermekek észbeli, szel­lemi és érzelmi fejlődéséről, ami az egyéni boldogsághoz és polgári fele­lősséghez szükséges.” Nagyon ko­moly tárgyalások folytak a vallások­tatásnak most folyton felszínen lévő kérdéséről; az állam és egyház el- különitésének mai felfogása ezen a gyűlésen is többséget kapott. A World Service munkában. — Állandó bizottságunk vezeti ezt a munkánkat, élén Dr. Henry C. Koch főtitkárral, aki a múlt év folyamán is több ízben átment Európába a segélyakció megfelelő irányítása ér­dekében. Többször meglátogatta a landshuti magyar református köz­ponti irodát is, melynek élén még mindig Dr. Nagy Sándor vezeti az ausztriai és németországi lelkigon­dozói munkát. A legnagyobb elisme­réssel beszél róla Dr. Koch, aki leg­utóbb is 1200 dollár segélyt irányi- tott át Dr. Nagy Sándor kezéhez. Ez a derék konventi megbízott csak öt­ven dollár fizetést kap havonként, amiből Magyarországban rekedt csa­ládját is szeretné támogatni, de fi­zetésének jelentős részét ott a me­nekültek között osztja szét. Egyhá­zunk február 11.-ét tűzte ki az idei akció első nagy napjául: félmillió dollárt akarunk összegyűjteni azon az egy napon a világgá szóródott bujdosók segélyezésére. Csak magá­ban Németországban még mindig 14 millió felé jár a számuk; az egész világon ötven vagy talán nyolcvan millió ember lett hajléktalanná, köz­tük tömérdek hontalanná is. Főiskoláink jubileumai. — Lancas- teri theológiai szemináriumunk no­vember közepén ünnepelte meg fennállásának 125.-ik évfordulóját;

Next

/
Thumbnails
Contents