Reformátusok Lapja, 1950 (50. évfolyam, 8-24. szám)

1950-05-01 / 9. szám

2 REFORMÁTUSOK LAPJA hogy mily roppant mértékben kihatással van­nak a válások a nemzet és a társadalom jó­létére. Az öreg Józsué szívesen befogadta Istent a maga családi körébe. így teszünk-e mi is? Az Ur szavára ma is olyan nagy szükség van ott, mint bármikor. Semmi azt 'nem pótolhatja és nem állhat fenn nélküle egyetlen háztartás sem sokáig. Vezetése alatt meggazdagodik a hitvesi eskü és a házasságok csakugyan addig tartanak, amig Isten el nem választja azokat. Isten jelenléte Ha valamelyik otthonban nem érezni állan­dóan Isten jelenlétét, akkor a legfontosabb té­nyező hiányzik abból. Korunk irodalma, rádiója, távolbalátó gépei betöltik otthonunkat világias dolgokkal. Társadalmi és gazdasági körülmé­nyeink ott hagyják a maguk jegyét a család minden egyes tagján. Némelyek számára az ott­hon csak étkező- és háló-ház; a vallásos és er­kölcsi vezetést vagy külső intézményekre bíz­zák vagy egyáltalán nem veszik igénybe, — pedig vitathatatlan, hogy az otthon a gyermek első világa, és hogy egész életére döntő hatá­suk lesz az első évek benyomásainak és hatá­sainak. Egyik híres festő Jézust a családi körbe festette bele. Az asztal körül ülők arcán mély megilletődést látunk, mikor Urunk áldást kér a kenyérre és a háznépére. Jelenléte tiszteletre gerjeszti a család mindegyik tagját, a legöre­gebbtől az anyja karján ülő kisdedig. Áhítat, asztaláldás, családi Istentisztelet örökre kitöröl­hetetlen hatást gyakorolnak a lélekre. Csoda-e, ha Józsué azt sürgette, hogy Izráel mindegyik családjában az Urat tiszteljék?! Isten Egyháza Az otthon életét nagy mértékben meggaz­dagítja és megáldja az Egyházzal való kapcso­lat. A zsidó tábornak a kellős közepén állott a szent sátor. Központi helyéről úgy kötötte át a családi otthonokat, mint a küllők a kereket; azért tudott oly roppant befolyást gyakorolni a család életére és a nemzet sorsára. Később, mi­kor a templom az Istentisztelet állandó helyévé lett, a hívők komoly igyekezete, hogy az ün­nepeket minden évben a templomban tölthessék el, mutatta, hogy mily szorosan kapcsolta hitük a családot az Istenhez. Apáink is mindig odaépítették a templomot minden uj település közepébe. Egyéneket és csa­ládokat az Egyház irányított; az egész község élete e központ körül forgott. A keresztyén er­kölcs természetszerűleg virágzott ilyen erkölcsi és lelki berendezkedésben. Otthonainknak ma is szükségük van az Egy­ház áldására. Amikor családunkat felvisszük az Isten házába, hogy ott imádják Őt és tanúlmá- nyozzák igéjét, ezzel onnan olyan valamit vi­szünk haza otthonainkba, amit sehonnan más­honnan nem vihetnénk. Ez az az áldás, amire ma is szüksége van az otthonnak, saját érdeké­ben is, a nemzet és az emberi társadalom érde­kében is. Mondjuk hát mi is Józsuával: “Én és az én házam tiszteljük az Urat!” Tele van a szívünk hálával azért a sok drága otthonért, amiben ma is él az Ur tisztelete. Kérjük imádságainkban, hogy a mi családi otthonunkra is árassza ki a mindenható Isten a maga jelenlétének és igéjé­nek ezt a páratlan áldását. Hogy így a nemzet­nek ez a családi hete tartson egész esztendőn keresztül! —Ralph E. Starr---------------------------­NAGYANYÓ Anyák napján sok mindenről Esik köztünk szó: Anyánk jóságáról, meg a Jó gyermekek hálájáról, S ez mind szép és jó. De mily kevés szó van rólad, Aki ott ülsz a karszékben, Nagy, bús reménytelenségben, Fehérhajú, sápadt arcú Csendes Nagyanyó. Pedig csak a Te ünneped Igazán e nap. Te beszélnél még csak sokat Az elszállott szebb időkről, Ha van hallgató.... Óh, de mikor nem hallgatnak, Mert a hangod gyönge, beteg, Arcodon a könnyed pereg; Fáradt lelkű, halk beszédű Kedves Nagyanyó. Óh pedig csak Isten tudja, Igazán csak Ő, Hogy hány öltést tett a kezed, Hogy hány lépést tett a lábad, Van tán millió.... S nincsenek, kik meghálálják, Orcádat is elkerülik, Barázdáit nem szívelik — Fájó szívű, titkon síró Beteg Nagyanyó. De látod: mi nem felejtünk Ezen a napon. Mert a jó unokák lelke, Tisztán érző szeretete Meg nem változó. Oda megyünk anyák napján Ősz fejedet megsímítni, Fáradt lelked felvídítni, Hozzánk hajló, gyermekké lett Öreg Nagyanyó! S. Nagy Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents