Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1941 (41. évfolyam, 13-19. szám)
1941-08-01 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Michel-Angelo lelkében; a márvány összerepedezhet a századok alatt, a benne rejlő gondolat tovább élteti. A londoni Szent Pál katedrális nem más, mint egy embernek, Christopher Wrennek kővémeredt gondolata. Hamlet éppen úgy egy gondolkozónak agyából lépett elő, mint Az Ember Tragédiája. Mielőtt egyetlen színfolt vászonra került volna, már az egész kép készen volt a szenvedő Krisztusról Munkácsi lelkében. És minden, ami rut és rossz, az is gondolatból ered. Ezért irányítja a figyelmet Jézus a bensőre és ezért helyezi a szörnyű katalógus élére a gondolatot: “Gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamistanu- bizonyságok, káromlások...” Ezért kell őrt állani már a kapunál, ahol a gondolatok beakarnak nyomulni. Az emberek általában nem félnek a gondolat következményeitől, mert a római jogi közmondás szerint gondolatért senkit sem büntetnek (Cogita- tionis poenam nemo patitur). De a morális és szpi- rituális sikba emelve minden gondolatnak beláthatatlan jó vagy rossz következményei lehetnek. Legyünk azért a legkényesebb válogatók, mikor jönnek gondolatok, mint ahogy Salamon hajóján nem csak aranyat és ezüstöt, de majmokat és pávákat is hoztak be idegenből. Ha azt nem is tudom megakadályozni, hogy madarak repüljenek fejem felett, arról tehetek, hogy fészket ne rakjanak a fejemen. Merre járnak a te gondolataid? Kezded olyan szívvel, amely befogadja a magasságból hulló magot és esőt. És hamarosan túláradó örömmel vallód a Zsoltáriróval: “Milyen kedvesek a Te gondolataid, óh Isten! Mily nagy azoknak summája! Számlálgatom őket, többek a fövénynél...” A természetben, ahol minden kristály, minden fűszál és rákapászkodó katicabogár, és minden csillag külön-külön és együtt csodálatos gondolatnak, tervnek bélyegét viseli; és ahol a mikroszkopikus és asztronómikus mérésekben az ember arithmetikája végleg csőlöt mond, — éppen úgy, mint a történelemben és megváltásban Isten csodálatos gondolatai és tervei bontakoznak ki. Kezded olyan szívvel, mely elzárkózik Isten gondolataitól és szándékaitól. Az elhomályosult értelem és lelkiismeret, az elidegenedett akarat olyan útra visz, amely semmiképen sem párhuzamosan halad Azzal, aki az ut, az igazság és az élet. Isten gondolatai, szeretet, szánalom, gyöngédség: az emberé keményszivüség, barbár kegyetlenség. Szentségről és bűnről, boldogságról és pokolról, életről és halálról mindjobban eltér a két vélemény. Mig- végre “azt mondja a balgatag az ő szivében: nincsen Isten.” Ez az ember véleménye Istenről. Az Istené pedig az emberrről ez a félelmetes portrait: “Szive gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.”. Amire egész természetesen következett egykor a viz-, ma a vér-őzön. Vissza Isten gondolataihoz! Előbb-utóbb egy gondolatra kell jönnie Istennel az embernek, ha elakarja kerülni a pusztulást. Ésaiás óta talán soha ilyen erősen nem mennydörög a földre Isten szava: “Nem az én gondolataim a ti gondolataitok, (ennek logikus következménye- képen) nem a ti utaitok az én utaim. Mert amint magasabbak az egek a földnél: akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál és gondolataim gondolataitoknál!” Az ember a maga erején annyira éri el Isten gondolatait, mint a csecsemő kinyújtott keze a csillagokat. De az Ő gondolatai annál köny- nyebben elérnek engem, kivált mióta az Ige testté lett és lakozott miközöttünk. Gondolkozzál hát, amerikai magyar testvér. Angliában évenkint “Thinking Day”-ket szoktak tartani. Minden országban kellene. Nem is egyet. Ghandi nagy hatásának egyik titka az, hogy minden héten egy napot csendességben tölt, gondolataiba merül és imádkozik. Egy kiváló amerikai professzor lakásában soha nem láttak este világosságot. Magyarázatul az ő változatlan rendjét adta: Délelőtt tanít, délután tanulmányokat folytat, és este gondolkodik, ezt pedig jobban tudja végezni sötétben. Korunkban az egész emberiség legnagyobb baja az, hogy nem gondolkozik, a szó igazi, mély értelmében. Csak kevesen gondolkoznak. Ha az az egymást öldöklő 9—10 millió német és orosz katona egyszerre elkezdene gondolkozni-... Jaj volna akkor egy-két vezérnek! És jaj volna az egész rendszernek, amit képviselnek. Ha minden, magát keresztyénnek nevező férfi és nő egyszerre az egész földön komolyan gondolkozni kezdene, milyen más képe lenne egy csapásra ennek az önmagát marcangoló világnak! Gondolkozzál hát, testvér. Előbb-utóbb ez úgy is elkerülhetetlenné válik mindenkire. “Én Nabu- kodonozor, békében valék az én házamban, és virágzó az én palotámban... és megrettentek a gondolatok az én ágyamban...” A lakmározó Belsa- zárról országának bukása előtt ugyan ezt olvassuk: “Az ő gondolatai megháboriták őt.” Szegény királyok! Nem ti vagytok az elsők, sem az utolsók ebben a tekintetben e föld gyermekei között. Előbb-utóbb mindnyájunkat elővesz a legnagyobb probléma. Nem az aratás, nem az üzlet-menet, hanem saját magunk. Életünk. Mi az értelme? Mi a célja? Mi jön utánna?... Jézus a legnagyobb gondolatzavaró. Mert ő a békesség fejedelme. Dr. Takaró Géza.
