Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-03-31 / 13. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal gadnak; a kínai Konfucius: légy kiváló: javítsd meg önmagad; a modern materia­lizmus : légy szorgalmas: élvezz; a mo­dern müélvező: légy nyílt: müveid magad. Van ezekben mindegyikben valami jó is, de az igazi keresztyén ember előtt ezek csak másodlagos értékű tanácsok lehetnek, . mert magasan ezek felett áll a keresztyén- ség legelső követelménye: kövesd Krisz­tust : add önmagad. A baj gyökere ott van, hogy Krisztus eme parancsát, a keresztyénség kritériu­mát, nem tartja be a magát keresztyénnek valló társadalom. S itt van az egyháznak a legnagyobb alkalma a cselekvésre. A munkás kérdés mellett valljon szint, vigye bele ebbe a mozgalomba azt, aki egyedül tudja ezt a kérdést megoldani: Jézus Krisztust. Az önmagával meghasonlott keresztyén tár­sadalom egyedüli orvosa Jézus. Áz ő pa­rancsa egyformán vonatkozik a kapitaliz­musra és a proletárizmusra. Jézus eg) mértékkel mér mindenkinek és nem sze mélyválogató. Krisztus nélkül akármelyik irányzat kerül felülre, a bajok nem fognak megszűnni, példa erre Oroszország, Spa nyolország, Németország. — Mindegyik Krisztus nélkül, a maga erejéből akar u világot teremteni, elfeledve, hogy a viláj már meg van teremtve s Isten uralkodó is adott ennek a világnak : Jézus Krisztust Adjátok meg a császárnak, ami a császáré az Istennek, ami az Istené! Jézus ezen pa rancsa azt jelenti: Adjátok meg a munkás nak, ami a munkást megilleti. Trenton, N. J. HUNYADY LÁSZLÓ TÁNC ÉS EGYHÁZ MAGYAR­ORSZÁGI HÍREK Küldi Tömöry Márta óvónő, Szatmárcseke REF. SZERETETHÁZ TISZAFÜRE­DEN SZELLEMI FOGYATÉKOSOK RÉSZÉRE Az Országos Református Szeretetszö- vetség öt hold park és gyümölcsös köze­pén fekvő régi szép kúriát vásárolt meg Tiszafüreden, ahol nem iskolázható gyen­ge szellemi képességűek részére intézetet létesített. A szeretetszövetség igazgatója Kiss Ferenc nyug. debreceni egyetemi tanár, az intézet szakképzett gyógypedagógiai veze­tője Kondra Mihály, aki 22 éven át a váci siketnéma fiú intézetnek volt az igazgató­ja, a helyi szervező és elnök Dankó Sándor ref. lelkész, akik nagy hozzáértéssel és ügybuzgalommal fejlesztik ezt a hézagpót­ló szeretetházat. Az ápoltak jól érzik magukat e külön kis társadalomban. Hallgatják a rádiót, szórakoznak és vidáman társalognak. Mindegyik külön egyéniség külön rögesz­mével. Az egyik 26 éves legény nagy szájhős, a kormányfőtanácsos méltóságos kisasszony lánya igényteljes és zárkózott, legszívesebben babázik és saját villa épí­tését tervezi nagy személyzettel, — a két nővér egyike gyermeket szeretne, akit Fe­rikének fog keresztelni és igy tovább. Va­súti alkalmazott, kereskedő, iparos, tanitó, földmives gyermekei találkoztak itt, min­denféle társadalmi osztályból. Orvostlást vá­ró nyiltseb gyógyítását segíti elő a Szeré tetszövelség tiszafüredi intézete. A magyarországi református egyház és egyesületek képviselői Ravasz László püspök elnöklete alatt tanácskozásra jöt­tek össze. A szőnyegre dobott kérdés a tánc és egyház volt. A tanácskozás leszűrt ered­ményét az alábbiakban sűrítjük: 1. A tánc mint társadalmi, esztétikai és kulturális tényező önmagában nem jó és nem rossz, tehát tisztességes formában nem keresztyén ellenes, de lehet keresz­tyén ellenes, mint ahogy ma igen sok eset­ben az. Az tehát, ha valaki táncol, vagy nem táncol, önmagában nem lehet kritéri­uma annak, hogy az illető hivő, vagy hi­tetlen ember. 2. Az egyház feladata az Evangéli­um hirdetése, sákrámentumok kiszolgál­tatása, a szegények gondozása és az egy- J házfegyelem gyakorlása, ezeknek pedig I egyikében sem fér bele táncmulatságok rendezése, tehát az egyház és egyházi j egyesületek nem arra valók, hogy bált |vagy zártkörű teákat rendezzenek. 3. Erkölcsi szempontból nagy a kiilönb- jség van a családi, vagy családias táncos összejövetelek és a reggelig tartó “fénye- jsebbnél fényesebb” bálák között. Az egyik lehet szórakozás, de a másik ma, a társa­dalmi nyomor és milliók éhezése idején, lázitás és nyílt kihivás. 4. A “jótékonycélu bálnak” nincs lét- jogosultsága. Aki mulatni akar, legyen benne annyi őszinteség, hogy ezt nyíltan bevalja és ne burkolodzék bele a jótékony­kodás malaclopó köpenyegébe: Éhező mil­liók számára bállal összeszedni filléreket erkölcstelen dolog, olyan mintha a Gazdag és Lázár példázatában a gazdag bált ren­dezett volna Lázár számára s később Lá­zár a szomjúságtól gyötrődő Gazdagot az­zal vigasztalta volna, hogy majd a farsang idején jótékony táncmulatságot rendez a kiszabadítására. 5. Az Evangélium elve a szabadság elve, tehát az egyház feladata az, hogy olyan jellemeket neveljen, akik a bálterem parketjén és a politika porondján egyaránt megtudnak állni a Krisztusi etika funda­mentumán és nem az, hogy maga vagy testületéi által a legszebbnek látszó címek alatt táncmulatságot rendezzen vagy nemtáncoláshoz, cigarettázáshoz vagy nemcigarettázáshoz kösse. 6. Protestáns és katholikus tánc nin­csen. Csak tisztességes és tisztességtelen tánc. Tisztességes és_ tisztességtelen tán­cosok vannak! Örülnénk mi is, ha ez a sokat vitatott kérdés nálunk is végre nyugvópontra jut­na. A NORVÉG KIRÁLY ÉS A TRÓNÖRÖ KÖS JELENLÉTÉBEN NYÍLT MEG AZ OSLÓI MAGYAR IPARMŰVÉSZE­TI KIÁLLÍTÁS Oslóból jelentik: Gyönyörű napsu­garas időben nyílt meg csütörtökön az os­lói iparművészeti Társulat nagyszabású ki­állítása, amelyet a társulat Bornemisza Gé­za iparügyi miniszter megbízásából és az érdekelt társminisztériumok támogatásá­val rendezett Norvégia fővárosában. A kiállítás nagy jelentőségét bizonyít­ja az is, hogy hogy a csütörtöki megnyi­tási ünnepélyen megjelent VII Haakon norvég király és Olaf norvég trónörökös, továbbá nagyszámú kíséretük. A megnyi­tóünnepélyen díszes közönség vett részt, köztük az Oslóban akkreditált diplomaták teljes számban. A ROMÁNIAI MAGYAR ÚJONCOK Nemcsak az állampolgárokat osztá­lyozták Romániában és lettek a kisebbsé­gek másodrendű állampolgárok, hanem a kisebbségeket tovább osztályozták. Lojá­lis kisebbségek lettek a törökök, szászok, svábok, veszélyesek között első helyen a magyarok és a bolgárok. Goga Octavian- nak ez az elmélete látszik a gyakoratban megvalósulni a katonaságnál. A magyar újoncokat ugyanis a leglelketlenebb altisz­tek alá osztották be. De nem katonáknak képezték ki őket, hanem favágásra, útjaví­tásra mezei munkára vitték őket. — Sem­miféle fegyvert nem adtak a kezükbe. Há­rom hónap után szabadságolták a magyar fiukat bizonytalan időre. Zsoldot nem kaptak, élelmezésük rossz volt. Mikor a 18 hónapi szolgálati idő vé- gefelé közeledett, újra behívták a szabad­ságolt fiukat. — Ez az állapot azonban nem maradt állandó. Nemrégiben egy ha­vasi faluban a községi jegyző átadott egy szegény székely asszonynak egy románul irt levelet, hogy olvassa el neki annak tar­talmát, — melyben az állt, hogy az asz- szony fia, mint közkatona a hazáért és a királyért Borgó — Besztercén meghalt, s a katonai végtisztség szerint el is temet­ték. A kétségbeesett anya, akinek fia volt az eltartója, nem nyugodott meg ebben, hanem elment Kolozsvárra egy magyar újság szerkesztőségébe, ahol elpanaszolta a baját. Ekkor kutatni kezdtek a rejtélyes halál ügyben és megdöbbentő eredmé­nyekre jutottak. Kiderült, hogy a magyar újoncok ezer számra a legembertelenebb körülmények között sínylődnek a beszter­cei havasokban, ahol vasutat építtetnek velük a Kárpátokon át. Három helyen robbantják a Kárpá­tok szikláit, hogy vasúti átjárókat építse­nek a szovjet csapatok átvonulásának meg­rövidítésére. Dermesztő 15—20 fokos hi­degben, rossz ruhákban, csak bakkancsban dolgoznak ott a magyar fiuk az óriási hó­ban. A fabarakokban ruhástól alusznak,' mosléknak beillő táplálékot nyújtanak ne­kik. Ötödik hónapja dolgoznak már ott a legnagyobb titokban. Civil embert nem engednek még a közeibe sem. Mindennap történnek szerencsétlenségek, mert a munka nagy hajszájában nem nagyon van idő az elővigyázatosságra. — Tavaszra készen kell lenni az útnak, a vasúti átjáró­nak. Hiába jelentette ki Antonescu a na­pokban a parlamentben, hogy az oroszok­nak nem adnak átvonulási engedélyt, az igazság az, hogy ezeket az átjárókat épí­tik, mégpedig román és cseh mérnök tisz­tek vezetésével. Megdöbbentőek ezek a hirek. — mert nemcsak a hazai magyarság számára rejtenek magukban óriási veszélyt, hanem a szovjetnek ezek a most készülő kárpáti kapukon való betörése az egész nyugati civilizációt megsemmisítéssel fenyegeti. És ezt a munkát a magyar fiukkal kell elő­készíteni — még a haláluk árán is! MEGHALT GEDULY HENRIK EVAN­GÉLIKUS PÜSPÖK Nyíregyházáról jelentik: Csütörtök éjjel féltizenkét órakor a nyíregyházi Er- zsébetközkórházban hosszú betegség után. 71 éves korában meghalt Geduly Henrik evangélikus püspök, az evangélikus kon- vent elnöke. A püspök holttesttét még az éjszaka folyamán átszállították az evangélikus egy­házközség dísztermébe s ott ravatalozták fel.

Next

/
Thumbnails
Contents