Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-03-17 / 11. szám
2-ik oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Ö AZ ENYÉM — ÉN AZ ÖVÉ! Virágvasárnapi konfirmációra. Az ember életében két nagy, boldogító megtalálás van. Az egyik az, j amikor az ember lelke megérzi, megtalálja Istent. Odaállunk a láthatatlan Isten elé, kezünket kezébe téve igy szólunk: Uram! te az enyém, én a tied! ! Téged követlek! Hová vezetsz — oda megyek! Veled megyek, Tiéd leszek! Engedd, add, hogy ketten együtt édes közösségben élhessünk! Életünknek első nagy megtalálása, fogadástétele: a konfirmáció! Életünknek másik boldogító megtalálása az, mikor az emberek milliói között megtaláljuk lelkünk kiegészítő másik felét és a látható társ kezébe téve kezünket ezt a vallomást tesz- szük: te az enyém — én a tiéd! Boldog ember az, aki megtalálta | Istent és akinek van szerető társa. — I Boldog ember az, akinek életét Isten ! gondviselése és emberi szív soha el I nem múló szeretete kiséri. Konfirmáció idején emlékezzünk, j A konfirmáló ifjakkal együtt álljunk j Istenünk színe elé és velük együtt re- begje ajkunk: Ő AZ ENYÉM — ÉN AZ ÖVÉ! TIÉD, AKI ÖRÖKKÉ- : VALÓ SZERETETTEL SZE- | RETSZ! Dr. Újlaki Ferenc Dr. Darányi Kálmán MAGYARORSZÁG miniszterelnöke a következő beszédet mondta a Budapest-Józsefvárosi re- formátusi templomban főgondnoki beiktatása ünnepélyén. Meghatott szavakkal emlékezett meg elődjéről, Ilosvay Lajos titkos tanácsosról és köszönetét mondott Ravasz püspöknek megjelenéséért és igehirdetéséért: — A mi lánglelkü püspökünkkel akkor találkoztam először — úgymond —, amikor még személy és test szerint nem is ismertem. Még egészen fiatalember koromban Erdélyben kezembe került egy irás, amelyben arról szólt Ravasz László, hogy amikor Krisztus Urunknak a Golgotára vezető utón a keresztet vállairól átvette Cirénei Simon, azt hitte, hogy ő, Simon viszi tovább a szörnyű terhet, pedig akkor is Krisztus vitte. A legtömörebben találtam meg ebben a fejtegetésben a megváltás lénye- gét. Köszönetét mondott a főgondnok ezután elnöktársának, id. Dr. Szabó Aladár lelkésznek, majd Szabó Imre, esperesnek üdvözlésükért, majd igy folytatta Darányi Kálmán: — Kijelenthetem, hogy főgondnoki tisztemben mindig az fog előttem lebegni, a- mit az Ur Jézus mond Márk evangéliuma X. részének 44. verse szerint: “És a ki kö- ziiletek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.” Néhány szót akarok még mondani a mindenkit fenyegető felforgató törekvésekről, a felekezetek egymásközti viszonyáról és a mi egyházunk teendőiről. Ma, ebben a zűrzavaros világban kell tudnunk állást foglalni a felforgató törekvések ellen. Ma a legkülönbözőbb eszemáram- latok küzdenek egymással, ma erősen kisért a sátán, az istentagadó, Krisztusellenes áramlatok erősödnek mindenfelé Dr. Ravasz László NAGY BESZÉDÉVEL BEFEJEZŐDÖTT A REFORMÁTUSOK SZOCIÁLIS ÉRTEKEZLETE A háromnapos szociális értekezlet szombati zárónapján érkezett el a legérdekesebb előadásokhoz. A Kálvin-téri református gyülekezet tanácsterme alig tudta befogadni azt a nagy tömeget, amely az előkelő előadókat hallani akarta. A keresztyénség szociális programja A volt erdélyi református püspök, Mak- kai Sándor debreceni egyetemi tanár, a református keresztyénség szociális programjának alapelveit fejtegette az első előadásban. — Minden olyan irányzatnak ellenfele az egyház, amely a szociális kérdések megoldásába erőszakot, tömegkezelést visz be és az ember elgépiesitését műveli. Ez határozza meg az egyháznak a kommunizmusés folyik a harc, s tovább harcokra kell felkészülnünk. Pál apostol azt mondja a Korinthusi Levélben: “Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harcra?” — mintha csak bennünket figyelmeztetne e szózat. És a harc eszközei nemcsak fizikaiak, hanem szellemiek is, jól jegyezzük meg itt, hogy a megfelelő szociális intézkedések az elesettek érdekében: szintén a harc egyik eszköze. — A keresztyén felekezetek egymás- <özti viszonyáról csak annyit kívánok ezúttal megjegyezni, hogy a felekezetek között sokkal több a hasonlóság és a közös vonás, mert a különböző keresztyén egyházak csak a krisztusi tanok különböző szinü és egyéniségű kivirágzásai. Amiért a magunkét, református egyházunkat szeretjük, meg tudjuk becsülni a másét is, mert soha nem felejtjük, hogy János evangéliuma szerint: “Arról ismeritek egymást, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok . ..” — Amikor ennek a nagy nehézségekkel küzdő református egyházközségnek főgondnoki tisztségét vállalom, ezt abban a meggyőződésben tettem, hogy szolgálni fogom az egyházközség javát. Ez a gyülekezet megérdemli, hogy figyelmébe ajánljam az egyházkerületnek és az egyházmegyének is. Sok itt a szegény egyháztag és ez nem volna baj, de vannak olyan részei az egyházközségnek, ahol a nyomor és a bűn összeszövetkezhetnek és ebben a sötétségbe bele kell világítani az egyháznak, az elesetteket fel kell emelni, a rosszakaratot legyőzni és a közömbösséget megtörni. A belmisszió tevékenységét tovább kell folytatni az egyházközségnek és fontos szerep vár a női munkaerőkre is; az asszony hallgason a gyülekezetben, — csak azt jelenti, hogy fölöslegesen ne vegye ki részét a vitákból, de nem azt, hogy ne vegye ki részét a gyengéd, női szivet igénylő tevékenységből. Fontos az egyház életében a diakonissza munkája is. De foglalkoznunk kell ugyanigy az ifjúsággal, mert reá építhetjük fel nemcsak az egyháznak, de a magyar nemzetnek jövőjét is. — Rendkívüli jelentőséget tulajdonítok tehát a hitoktatásnak. Nagy szerep jut a hitélet fentartása és fejlesztése tekintetében a bibliaköröknek. Darányi Kálmán végül kérte Szabó Aladár és gondnoktársai támogatását is, s az egész józsefvárosi gyülekezetei és magát Isten oltalmába ajánlotta. sál szemben való sarki ellentétét. Nem azonosíthatja magát az egyház semmiféle eszközzel, rendszerrel, ő csak egy dologgal azonos: az Evangéliummal. Az egyház állapítja meg, hogy például a nemzeti szocializmusban, vagy bármilyen ilyenféle politikai programban mi az idői és mi a mara- dandóságra való, mert nem engedheti meg az egyház, hogy Isten helyébe faj, vagy akármilyen földi bálvány kerüljön. Ravasz László püspök beszéde — Az egyház szerint az egész emberi nemzetség egy élő test és a szociális kérdések csak is az egész emberiségre nézve egységesen oldhatók meg. Amit ma az egyházak tesznek, az olyan tünetszerii kezelés, mint amit a családok tesznek, ha például egy 30-40 holdas kerten belül egy-egy magyar földbirtokos akarja megoldani a szociális feladatot munkásai között. Ez szép, nagyszerű, de ezzel még egy vármegyének a kérdése sincs megoldva, még kevésbbé egy országé, vagy egy földrészé és a részleteiben megoldott kérdések mint uj problémák jelentkeznek azonnal. — A keresztyén léleknek a világban végzendő szociális missziója az, amikor visszaküldi a világba az egyháztagjait, hogy ott felelős lekiismereti terheket vállaljanak. Nagyon elhanyagolt terület ez, erről sokan elfeledkeztek, másrészt azonban egy bátrabb és szigorúbb szociális igazságosság szolgálata is, főképpen a javak elosztása terén. Mert itt mérhetetlen visz- szaélés történik, hiszen a liberalizmus azt mondja, hogy az erősebb többet kapjon . . . A helyes megoldás az, hogy az országban és a földön mindenütt minden embernek kell hogy jusson kenyér; Isten nem teremtett éhenhalásra embereket, tehát meg kell szervezni jól a termelést és igazságosabbá: igazságossá kell tenni az elosztást. Ezen a téren igenis nagy küldetése van az egyháznak: a szeretet nagy szolgálatát kell elvégeznie. Mert mégiscsak akörül vannak bajok, hogy nincs elég ebben a világban a szeretetböl, sőt nagyon-nagyon kevés van, ezért van robot, harc, napszám, munka- nélküliség, de nincsen lemondó, alázatos, önmagát tékozló boldog szeretet. A keresztyén ember szociális missziója ebben a világban ezeknek a gondolatoknak képviselete ! Tüntető taps fogadta Ravasz püspök észrevételeit. Az ipari munkásság kérdése Szabó Imre budapesti református esperes az ipari munkásság problémájához szólott. A református keresztyénség vallja, — hangoztatta — hogy az állam törvényei alól magát emancipálni akaró kapitalizmust az állam szükség esetén kényszerítheti, hogy álljon a társadalom szolgálatába. A református keresztyénség elismeri, hogy a munkásságnak joga van a munkaadók szervezett fellépése esetén a munkabérek igazságos megállapításáért szervezetbe tömörülve, a passzív rezistencia, a sztrájk kényszeritő eszközéhez is folyamodnia. Az állam törvényileg biztosítsa a tőkés és munkás kötelességét a több, lelkesebb nemzeti munka érdekében. Az állam ne használja föla tisztviselőit politikai eszközökül Muraközy Gyula Kálvin-téri lelkipásztor tartotta az utolsó előadást a magyar középosztály szociális kérdéseiről. A magyar középosztálynál a nemzet igazán vezető rétegének kellene lennie és anyagilag s lelkileg a legfügőbb helyzetben van. A nemzetnek nincs jövője középosztály nél-
