Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-03-17 / 11. szám
REFORMÁTUSOK Entered as Second Class Matter at the | Post Office at Akron, Ohio, on 15th j September, 1936. LAPJA VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM AKRON, OHIO, MÁRCIUS 17, 1937. No. 11 SZÁM Áldott, aki jön, a király.. KÁLVIN JÁNOS Kétféle királyság van. Az egyik a közismertebb királyság, melynek földraj:- - zi határai vannak, egy bekerített hely az, melynek határaira féltő szemekkel vigyáznak a király alattvalói. Nagy és nemes az ilyen királyság célja: megőrzi az országot, a boldog haladás és fejlődés utján vezetni és megtartani az ország népét. Sok ilyen királyság alakult az idők folyamán és több s kevesebb siker járt az ilyen királyságok nyomán. A másik királyság egészen más fundamentumon épült. Ennek még határai sincsenek. S ebben maga a király vigyáz alattvalóira. Ez a lelkek országa, melynek feje maga Jézus. Ennek a királyságnak nincsen helyhez kötött székhelye. A király ott él az alattvalók szivében, ott és onnan kormányozza híveinek seregét. S ebben az országban teljes egyenlőség, testvériség uralkodik. Itt nincsenek főrendek, nincsenek koldusok, nincs vagyonos osztály, nincsenek kiváltságosak. Itt mindenki egyenlő és csak abban lehet különbség az alattvalók közt, hogy egyik jobban szereti a királyt, mint a másik, egyik jobban átadja önmagát neki, mint a másik. De még abban is megegyeznek az alattvalók, hogy kinek-kinek önmagát kell átadnia a királyi nak. S ezt magától a királytól tanulták meg, mert az is önmagát adta alattvalóiért. Yirágvasárnap a lelkek királyának ünnepe ez! S éppen azért ilyen felségesen szép és felemelő: Ebben a világi pompát a virágszálak nyújtják, mely uton-utfélen is terem és diszlik. S mégis azok ruhája a maga egyszerűségében felülmúlja Salamon díszes öltözetét. De mennyivel értékesebb a virágok pompájánál a lelkek hozsánnája: Áldott, aki jön, a király! Áldott, mert az Ur nevében jön és békét hirdet a föld minden lakójának, a föld pedig a magasságba mutat és az Isten dicsőségének meglátását kivánja követőitől. Sarkalatos igazsága a mi hitünknek az Isten dicsőségének meglátása, megérzése. A virágvasárnapi ünnepnap célja is ez volt: Meglátni az Isten nagy dicsőségét, mely Jézus személyében összpontosult, kit azért adott Isten, mert szerette földi gyermekeit. Virágvasárnapján a te szivedben is fellángol a szent lelkesedés tüze. Te is hozsánnát kiáltasz a sokasággal. Hozzád jön Jézus, egyedül hozzád, ki önmagadat adod neki, ki elfogadod királyodnak és békességet hirdet neked, hivő alattvalójának, és az Isten dicsőségét tárja szemeid elé. Jézus által belepillanthatsz ebbe a nagy dicsőségbe. Zengjen azért a hozsánna! Mert ha mi nem, a kövek fognak kiáltani! Trenton, N. T. HUNYADY LÁSZLÓ Nemzetnevelö Hatása Magyarországon Irta: Dr. CSEKEY SÁNDOR Az első kálvini hatások diákokon és kereskedőkön keresztül jutottak hazánkba. Ha ezek a hatások nem is hoztak létre olyan átalakulásokat a mostoha magyar körülmények között, mint amilyeneket Nyu- gateurópa egyes államaiban észlelhetünk, mégis megvoltak és csodálatos módon megtermékenyítették a magyar életet. Legjellegzetesebb kálvini tanítás, hogy minden az Isten szuverénitása alatt áll. Ennek érvényesülnie kell az élet minden területén. A múlt tanulmányozása csodálatos dolgokat mutat nekünk arról, hogy atyáink hogyan munkálták az Isten akaratát az élet minden területén való megnyilvánulásban. Kétségtelen, hogy Kálvin és a kálvini theologusok egészen mást értettek nemzeti nevelés alatt, mint ma. Minden nevelésnek egyetlen célja lehet az életet, a teljes irás alapján berendezni, mert "az Istentől ihletett, hasznos a tanításra, feddésre...” Kálvin szerint a mennyet már ezen a földön, ennek a földnek Istennek való szentelésében kell megvalósítani. Lutherrel együtt felismerte az iskola nemzetnevelő erejét. Hangsúlyozta, hogy az életet ebben a világban kell berendezni. Minden Isten szolgálatában állítandó, az állami élet is. A király is csak akkor lehet igazán király, ha Isten szolgájának érzi magát és hatalmát Isten kezétől kapott sáTárságnak tekinti. Egészen érthető tehát, a kálviniz.- mus mint mindenütt, igy Magyarországon is Istennek szolgáló gyermekeket állított a magyar életbe. Ennek kézzel fogható eszköze az Ige volt. Az Igét magyarul hirdették és olvasták a családi otthonokban s az Igének nemzetnevefő hatása észlelhető a családi, az iskolai, az egyházi a társadalmi életben. Ma már szinte nem is tudjuk eléggé értékelni azt az erőt, amit a bibliaolvasó magyar emberen keresztül a magyarságnak adott. Megszületett az irásolvasó és az irás szerint élő magyar ember típusa. Az igehirdetés nem volt a papságnak a kiváltságára. Melius szerint az Igét mindenkinek hirdetnie kell. Hirdették is ezt életükkel és ha kellett, vérükkel is. A családi életben felmérhetetlen hatásokat gyakorolt a házi istentiszteletek gyakorlása is. Külön irodalma fejlődött ki a házi istentiszteleteknek. Hogyan kell ösz- szegyüjteni a cselédeket, családtagokat stb. Imponáló nyugalmat nyújtott a szenvedéssel és a halállal szemben. Erőt adott a török és az osztrák beolvadási kísérletekkel szemben. Az iskolai nevelés terén azt tette, hogy kiemelte a hanyatlásból és az újkornak megfelelően fejlesztette. A bibliaolvasás fejlesztette az irás-olvasás népszerűsítését. Külön iskolatípust teremtett meg, melyben a cél az írás tanulmáynozása volt, vagyis azért tanultak mindent, hogy a bibliát megérteni és életükkel formálni tudják. Ma már bajos lenne azt kimutatni, hogy milyen nagy mértékben járult hozzá a nemzet általános művelődéséhez éppen az irás-olvasás népszerűsítésével. A kálvi- nizmus hozta Magyarországra a női iskolázásnak gondolatát, női tanitókkal. Először azt hittük, hogy ez az uj kornak “modern” gyermeke, pedig történelmileg ki- mutathatólag a kálvinizmus hatására jöttek létre legelőször hazánkban is ilyen ti- pusu iskolák. Hogy az iskolázásnak, a népnevelésnek ilyen lendülete milyen mértékben segítette elő az általános tankötelezettség gondolatának kifejlődését, azt vitatni lehet, de hogy valóban elősegítette, az kétségtelen. Az egyházi életben világosságot teremtett. A középkorral ellentétben életet vitt bele. Amig addig csak passzív, tétlen hallgatói, szemlélői lehettek az istentiszteleteknek, most elevenen belekapcsolódtak. A magyar nyelven olvasott és magyarázott Ige, a magyar prédikáció a szenvedéstől és nyomorúságtól felszántott magyar talajba gazdag aratást hozott. A presbitériumok megvalósításával különösképen bevonták a legalacsonyabb rendben élő embereket is az egyházi élet irányításába és a kálvinizmus demokratikus elveinek érvényesítésével nagyban hozzájárult a jobbágyság intézményének megszüntetéséhez. * Ktségtelen, hogy sehol nem találunk írott emléket arra, hogy nyíltan elitélte volna a jobbágyságot, de amint az ókori keresztyénség sem Ítélte el a rabszolgaságot és mégis megszüntette azt, éppen úgy a kálvinizmus hallgatólagosan, elveinek érvényesítésével előftitár- ja lett a jobbágyság eltörlésének. Ki tudná most elsorolni azokat a hatásokat, amelyeket a társadalmi élet területén a kálvinizmus Magyarországon is elért: láthatjuk, hogy ahol érvényre jutott, egészségesebb társadalmi rend, a javaknak igazságosabb elosztása, nagyobb jólét keletkezett. Csupán azzal a gondolatával, /hogy a társadalmi életet is Isten minden-hatósága alá kell helyezni, hatalmas erőt jelentett, — ha nem is jutott mindig érvényre, — a magyar életnek szebb és igazabb berendezésének érdekében. Miben áll Kálvin nemzetnevelő hatása Magyarországon? Abban, hogy Isten örökkévaló igéjének igaz értelmét megragadó (Folytatás az 5-ik oldalon)
