Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-03-10 / 10. szám

4-ilc oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERIKAI A MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA j* A church weekly for the American Hungarian J* X Reformed and Presbyterian people. X jt Established in 1899. j* Rates: in the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 jg per year. 5 S Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ j* X Association X Rev. Alexander Toth, D. D., President x X X X Editor and Publisher: X Rev. ARPAD L. BERNATH % % 860 COBURN ST. AKRON, OHIO £ Minden levél, cikk, újság ö* pénz e címre küldendő! Jj Gárdonyi Géza- GONDOLATAI ­NEMESSÉG Egyik család se régibb, mint a másik, csak éppen, hogy aki jómódban volt, vá­szonra és kutyabőrre pingáltatta magát, aki meg szegény volt, legfeljebb egy fa­darabra írták a nevét, — mikor meghalt. A mi őseink ilyenféle emberek lehet­tek. Nem tudok róluk se jót, se rosszat. Apai öreg apám lakatos volt Sopronban, aztán meg Nemeskéren. Mindössze any- nyit tudok róla, hogy hirtelen - haragú em­ber volt és hogy a család magyarul beszélt érzett és gondolkozott. De tudtak néme­tül is, mert az egyetlen könyvük a biblia, — apámmal van eltemetve, — német könyv volt. (Az ottani templomban né­metül tisztelték az Istent.) Anyai öregapám meg kisbirtokos és kocsmáros, biró és esküdt, alighanem pa­rasztféle ember volt Szőllősgyörökben. Nagy Sándor volt a neve. De azért tisztán paraszt se lehetett, mert egy kántortanitó leányát vette el, aki nemcsak a krumpli- hámozáshoz értett, hanem orgonáim is tudott. De az ő ősapjai már parasztok vol­tak, somogyi bicskások,- nem nemesek. Ami nemességünk nem a királytól való, hanem Istentől. Kezdődik attól a perctől, mikor az én apám 1848-ban kardot ragadott s hazajött Bécsből: vagyonát és életét felajánlotta a hazának. Ha megütköznének azok, hogy a ne­ve német, tudjátok meg, hogy neki min­dég szándéka volt a nevét megmagyarosi- tani, de mint afféle hivatali járatokat nem ismerő ember, évről évre halogatta. Anyai ágon azonban ilyen neveket találtok: Nagy, Csutorás. Paizs. * * Az igazi arisztokraták nem bárók, grófok, hercegek, hanem azok, akik kü- lönvalóknak érzik magukat a testükről. * * Cim, rang, tagság, tisztség, választ­mány, kaszinó, akadémia, főrendiház stb.) — s más iyesmiért való kapaszkodás, to­lakodás, tülekedés nem egyéb, mint — selyem nyakkendő csontvázon. * * Embernek csak a/ becsületes ember az ember. A társadalom fundamentos-kövei kö­zött is egyik nagy talpkő a becsület. Dehát mért nem kötelező kelléke a becsületesség a politikának? Miért nincs itélőszéke a nemzeteknek, hogy két egy­mással patvarkodó nemzet között Ítéljen? Nem közös ügve-e az emberiségnek, hogy Egyházkerületi bizottság gyűlése ________ Az egyházkerületi tervezet előkészíté­sére az egyházmegyék már régebben bi­zottságot küldtek ki. Ez a bizottság most tartotta első kon­ferenciáját Homesteadon a magyar refor­mátus egyház templomában. A gyűlés Nt. Dienes Barna homesteadi lelkész nyitotta meg. Rév. Dr. Charles! Schaeffer amerikai belmissziói főtitkár, aki a- nagy fontosságú értekezletre az amerikai anyaegyház képviseletében Philadelphiá­ból jött le, imát mondott, majd üdvözölte a magyar egyházmegyék kiküldöttjeit, a- kik a következők voltak: 1. Keleti Egyházmegye: Nt. Kecske- méthi József, Passaic, N. J., Dr. Tóth Sán­dor, Washington, D. C. 2. Központi Egyházmegye: Varga La­jos, Pittsburgh, Pa., Dienes Barna lelké­szek és Kiss Tózsef elöljáró, Homestead, Pa. 3. Tóparti Egyházmegye: Dr. Her- czegh József, Cleveland, O., Daróczy Má­tyás, Cleveland, O., lelkészek és Kováchy Miklós György, Kassay Tstván főgondno­kok, Cleveland, Ohio. 4. Sion Egyházmegye: Tóth Mihály, Detroit, Mich., Balogh E. István, Chicago, 111., Garay Gerő, Milwaukee, Wis. lelké­szek és Füzy Béla biró elöljáró, East Chi­cago, Ind. Mint vendégek Dr. Schaefferen kívül Dr. Újlaki Ferenc, Toledo, O., Bogár Ká­roly, South Bend, Ind. lelkészek és Köteles István, Bridgeport, Conn, jelentek meg. A tagok az előkészítő bizottság elnöké­vé Balogh E. Istvánt, jegyzőjévé pedig Da­róczy Mátyást választották meg. Balogh E. Istvánt rövid üdvözlő beszéd után felkérte Dienes Barnát, hogy ismer­tesse azt a tervezetet, amelynek alapján az Amerikai Magyar Református Egyházke­rület megszervezhető. Az előadó szerint: a kerületet a négy magyar egyházmegye al­kotná és élén egy kerületi elnök állana, akit két-két évre választanának meg. Ez lenne az amerikai magyar reformátusok legma­gasabb egyházi fóruma, mint teljesen ön­rendelkező és önfentartó intézmény. Az Egyházkerületben, amelynek meg­teremtésére a Tiffini Egyezmény elvei és rendelkezései adnak jogot, az egyházmegyék és egyházak minden joga megmarad, köztük elsősorban régi magyar hivatallásukhcz, a Heidelbergi Ká­téhoz és a második helvét hitvalláshoz, valamint egyházi szokásaihoz, magyar nyelvű szertartásaikhoz való ragaszkodás j°&a­A tervezetet az egyházmegyék képvi­selői a leglelkesebben tették magukévá, egy-egy nemzetet ne nyomhasson el gaz­ság, orvtámadás? / ;}í * Minél fejlettebb lélek valaki, annál kevésbé keresi a maga boldogulását má­sok boldogulásának a rovására. S ha a földi életben tapasztalható legnagyobb fokra jut valaki, akkor meg már éppen a maga kárával is segíti embertársainak a boldogulását. Népfajok is vannak, épp igy: neme­sek és alábbvalók. Az alábbvaló népfa­joknak a megkárosításával igyekeznek a maguk javait megszerezni és gyarapítani. mert az egyházkerület megszervezésében az amerikai magyar reformátusság uj haj­nalának felvirradását látják, amennyiben ez végre valahára összeforrasztaná, kö­zös, egységes nagy munkára az amerikai magyar reformátusságot. A tervezet az egyházmegyék tavaszi összejövetele elé kerül, ahol megvalósítá­sát illetőleg véglegesen dönteni fognak. * A gyűlés foglalkozott Dr. Tóth Sándor munkakörével is. A Dr. Schaeffer által megállapított statust elismeréssel vette tu­domásul. Füzy Béla indítványozta, a gyű­lés mondjon köszönetét Dr. Schaeffernek és a Belmissziói Tanácsnak, hogy Dr. Tóth Sándort kinevezték arra a munkára, amit a magyar egyházakban a mindenkori helyi lelkésszel egyetértőleg hivatva van végezni, a gyűlés egyhangúlag elfogadta, egyúttal teljes elismerését fejezte ki Dr. Tóth Sándor iránt is. Elhatározta, hogy az egyházmegyék elnökeihez feliratot küld, amelyben kérni fogja őket, hogy egyházai­kat hívják fel Dr. Tóth Sándor fontos hit­életi munkájának támogatására. (Szabadságból) TEHETNÉNK IS VALAMIT LAPUNKÉRT Sokan vagyunk ebben a nagy Ameri­kában s keveset tudunk egymásról. Külö­nösen keveset azokról, kik legközelebb állnak hozzánk. Pedig van összekötő ka­pocs köztünk: lapjaink. Egyiivé-tartozan- dóságunk bizonyítéka az, hogy két nagy napilapja van az amerikai magyarságnak és sok heti lapja. Természetes dolog lenne, ha minket legjobban a mi lapunk érdekelne s hogy annak mégis olyan kevés fizető olvasója van, az ami legnagyobb hibánk. Pedig la­punk igen ügyesen van szerkesztve. Öröm olvasni a sok híradást, a különféle cikke­ket, melyek tarkítják. S talán nem is volna lehetetlen vállal­kozás a Reformátusok Lapjának az ügye, ha az egyes egyházak mellette állnának. S mellé állni? Talán semmi sem lenne annál könnyebb. A Ref. Lapja nem versenyezni kíván a napi és helyi lapokkal. Hiszen egyiknek sem ellensége. A helyi lapok az egyház helyi híreit jobban közölhetik, mint a Ref. Lapja. De, azok az események, melyek valamely egyházban az összességet is ér­dekelik, mégis a Ref. Lapjában jelenhet­nének meg igazságosan. Nem tudok hathatósabb ébresztő és buzditő eszközt a Ref. Lapjában közölt egy-egy közösségünket érdeklő beszámo­lónál. — Egyházmegyéink, egyházi kör­zeteink hírei hiányzanak lapunkból. Csu­pán a gyűlések után olvasunk ezekről és a gyűlések előtt, a meghivót. — Egyházi összetartozandóságunk folytonos nyilván­tartása a Ref. Lapjában igen jó befekte­tésnek bizonyulna. S ha egyebet nem, évenkint egyszer, minden egyházmegye, egyházi körzet, a gyűléseken fcivül ren­dezhetne egy összejövetelt, hol összetarto­zandóságunk és lapunk ügyének támoga­tását a nyilvánosság elé vive egy-egy lé­péssel előbbre jutnánk. Most jönnek a tavaszi gyűlések. Kí­nálkozó alkalmak. Ne szalasszuk el, hi­szen áron is meg kellene vennünk azokat. HUNYADT LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents