Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-02-24 / 8. szám
3-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LATJA A vallás az uj világban Forog a föld és forognak a föld lakói is. Velük együtt változik, módosul filozófiájuk, életberendezésük. A vallás sem maradhat abban a divatját múlt formában, amiben egy vagy két generációval ezelőtt virágzott. Tennyson, a nagy angol udvari költő helyesen zengi egyik müvében, “A régi rendszer változik azt újabb váltja fel, és az Isten akarata sokféleképen beteljesedik”. Az Egyetlen Ut filozófiája elavult, idejét múlta. Ma már nem mondhatják a zsidók, hogy ök egyedül az Istennek választolt népe, a katholikusok sem dicsekedhetnek azzal az ósdi, elfogult állítással, hogy az övék az egyedül idvezitő hit és — bizony!— mi kálvinisták sem lehetünk többé olyan maradiak a mi gondolkozásunkban, hogy még ma is azt hangoztassuk, “a mi vallásunk a LEGTISZTÁBB és LEGEGYSZERŰBB”. Eljött az idő, amikor be kell alázatosan ismernünk, hogy más keresztyén vallásban is — még a pogányokéban isi — van valami jó és hogy a mienk sem, akármennyire dédelgetjük is, teljesen tökéletes. Az elmúlt 20-30 év alatt az emberiség óriási léptekkkel haladt előre, különösen a technika terén. A tudomány bámulatos sikereket a- ratott. A természetet meghódítottuk, a föld kincseit egymásután aknázzuk ki. A repülő gép előtt nincs országhatár s a rádió hullámok meg könnyen áthálózzák az egész földgömböt. Néha valóban úgy tűnik fel, mintha az emberiség vaktában nekiszágul- dott volna a jövő sötétébe vezető útnak. És sokszor, amikor az Istensugallta lélek elcsendesedik és magábaszáll, szinte testi füleinkkel is hallhatjuk a mennyei szót, “Quo vadis, Domine?” A demokrácia szelleme még a nevelés dolgába is beszivárgott. Már nemcsak« gazdagok, a tehetségesek gyermekei járhatnak felsőbb iskolába, hanem mindenki előtt nyitva áll a tudomány tárházának kapuja és akiben csak egy parányi ambíció, tanulnivágyás is van: mehet minden akadály nélkül az iskola padjaiba. Sőt: manapság már éppen úgy és olyan mennyiségben bocsátják ki a főiskolákból a leérettségizett, diplomákkal ellátott ifjakat, mint például Ford az ő gépkocsijait. Ez az uj nevelés-filozófia a legnagyobb súlyt a jellem fejlődésére fekteti. Többé nem azért tanitunk, hogy tanítványaink sokat tudjanak, elméjük kamráját telerakjuk a tudomány anyagával, hanem inkább és kizárólagosan azért isko- jék, jobban el tudjanak helyezkedni társadalmi rendszerünkben és hogy megismerkedjenek mindjobban önmagukkal, mint azt hajdan a görög bölcs is hangoztatta. Devey a columbiai egyetem nagytudásu tanára szerint három alapvető gondolata van ennek a modern nevelési nézetnek: szolgálatra való képesség, önkéntes együttműködés és felelősségvállalás. S a közjóiét pedig sokkal fontosabb, mint az egyén személyes érvényesülése. Ebben a félig-meddig megváltozott s folytonosan módosuló világban vajon hol áll a vallás? Mielőtt erre a kérdésre rátérnénk, meg kell emlitenem, hogy a psychológusok szerint az ember erősebben és szivósabban ragaszkodik a régihez, mint az újhoz. Az ember tehát természeténél fogva konzervatív. Kényelmesebb és könnyebb neki megmaradni a múltban kipróbált dolgoknál, mint valami újat, lehet vakmerőt, elfogadni. Ez fölölttébb könnyebb, ha nincs szilárd hite. MAGYAR. ORSZÁGI HÍREK Kezdetben a primitiv népeknél a vallás kiterjedt az élet minden fázisára. Néhol még ma is lehet látni bizonyos vallási ceremóniákat némely ennivalóval kapcsolatban. Az elmúlt hosszú évszázadok keserves és kínos megpróbáltatásai alatt a vallás munkamezeje mindinkább leszorittatott ugyanannyira, hogy ma a huszadik században a vallás csakis a lelkiekkel törődik, ami hanyatlásának feltétlenül egyik oka. A legnagyobb hatást ebben az irányban bizonyára a történelmi nevezetességű Renaissance gyakorolta. A vallásnak, hogy tényleg élesztő legen—létjogosultsága érdekében át kell alakulnia. Le kell vetnie a régi ruhát és fel kell helyébe öltenie a jelen modern köntösét, megtartva természetesen kristályszerü lényegét. Haladnia kell a korral, azzal a korral, amely elhagyta s amely sokszor mint nyűgre tekint reá. Legyen világosság a sötétségben, törje az utat és mutasson előre -— az ég felé! Temesse el a halott múltat, rázza le palástjáról annak szennyét és éljen a jelenben a jelenért, ha a jövőben is élni akar. A vallás leggyilkolóbb ellensége ma nem az atheizmus—ez mondhatni csak bolondság! A vallás leggyilkolóbb ellensége nem a matérializmus — ez főleg értéktévesztés. S a varllás leggyilkolóbb ellensége korunkban, bizonyíték ide vagy oda, nem a testi élvezet után való hajsza—a testet is az Isten teremtette! A vallás leggyilkolóbb ellensége a mai világban határozottan a kényelmes és nemtörődöm KÖZÖMBÖSSÉG! Amíg a konzervatív és liberális frakciók egymással toliharcokat vívnak és csökönyösen ragaszkodnak saját felfogásukhoz, addig az ördög szabadon zsákmányol és ellenállás nélkül mételyezi az emberek lelkét. Tehát a vallás legégetőbb és legmeg- renditőbb problémája ma a jéghideg közönyösség. A hihetlen, de harcos istentagadóval szemben tudunk védekezni, mert ez legalább kiáll a porondra és nyiltan nekünk rugaszkodik. De a közömbössel, azzal, aki azt mondja, “mit bánom én!” aki valóságos megtestülése a fatalizmusnak—nehezen tudunk megküzdeni. Akit nem érdekel semmi, azt végtelenül nehéz meggyőzni akármiről is. Az ember kenyérrel IS' él. Ezt Jézus is többször hangsúlyozza. • Ma kétségtelenül annak a vallásnak van a legnagyobb tekintélye és az a legkrisztusibb, amely a lélek építése mellett a test szükségleteit is igyekezik kielégiteni. A mennyország fundá- mentuma itt e földön vettetett meg és az örökéletre itt kell nevelni az embereket s a test gondozása is nevelés a földöntúli életre, mert “ép testben ép lélek lakik”. A civilizációnak, mint Niebuhr mondja, szüksége van a vallásra, de a vallásnak köze kell legyen a mindennapi élet minden feladatához. Só kell legyen, amely izt ad, illat, amely átjárja az egész atmoszférát és dombon levő fáklya, amely bevilágít az élet leg- eldugodtabb üregébe is. Ez. a vallás hivatása a mai változó korban, az Uj Világban! Farrell, Pa. Nagy Ferenc Küldi: TÖMÖRY MÁRTA, ovonő DEBRECEN város közgyűlése egyhangúlag megszavazta a Kollégium jubileumi létesítményeihez a negyedmillió hozzájárulását. Az összeget tiz esztendő alatt fizeti ki Debrecen városa. Uray Sándor lelkész hangsúlyozta, hogy ünnepi pillanat ez, amikor a törvényhatóság fejedelmi ajándékot ad a Kollégiumnak, de Debrecen ezzel hálaadósságát is törleszti, mert a hires iskola nélkül szürke kis mezőváros maradt volna csupán. EVANGÉLIZÁLÁS BARANYÁBAN Nyolc napig járta húsz lelkipásztor Baranya több református gyülekezetét, két-két napot töltve az egyes gyülekezetekben, hogy hirdesse az evangéliumot férfiaknak, nőknek, az ifjúságnak és az egész gyülekezetnek. A CSALLÓKÖZI LELKÉSZI BARÁTI KÖR a II. Helvét Hitvallást tárgyalja a havi összejövetelein a bibliaköri beszélgetés és a gyakorlati kérdések megtárgyalása mellett. A CSONKA BIHAR-ÉRMELLÉKI EGYHÁZMEGYE lelkészei elhatározták, hogy a körzetenként szokásos lelkészi értekezleten felül presbiteri értekezleteket is tartanak s ezek után minden gyülekezetben u. n. gyülekezeti-napot rendeznek. EGYMÁS TERHÉT HORDOZÓ GYÜLEKEZTEK. A Budapest—kelenföldi református egyház szokásos évi segélyét, 340 pengőt az elmúlt évben a szapor- cai kicsiny, 363 lelkes gyülekezetnek adta. Viszonzásul a szapolcai gyülekezet a kelenföldi egyház szegényeinek 50 kg. lisztet s 40 kg. babot küldött. A FINN KORMÁNY minden esztendőben négy külön általános hála-, bűnbánati és imádságnapot rendel el, melyre az istentiszteleti alapigét maga a köztársasági elnök választja ki. Az 1937 évre a köztársaság hivatalos lapjában közzétett kiáltvány az Isten szerint való szomorúságról és a Krisztusban megjelent vigasztalásról szól a jövőért aggodalmaskodó emberhez. NÉMETORSZÁGBAN A RÓMAI KATHOLIKUS EGYHÁZ 1925-től 1933-ig áttéréssel. 111,843 lelket nyert, kitéréssel pedig 363,730-at veszített. ANGLIÁBAN moziistentiszteletek tartását vették tervbe. A moziban ilyenkor vallásos darabokat játszanak, amelyet énekkel, imádsággal és igehirdetéssel kisérnek. Londonban Dávid királyról mozifilmet készítettek. A film állítólag olyan nagy hatással volt szemlélőire, hogy előadás után többen kezükbe vették a Bibliát, s végigolvasták Dávid király történetét. A BRIT ÉS KÜLFÖLDI BIBLIA- TÁRSULAT 14 újabb nyelven adta ki a Szentirást, amelyek közül 9 afrikai, 3 óceániai és 2 ázsiai nyelvű. A JAPÁN SAJTÓ ALÓL az elmúlt évbe» 44,500 keresztyén könyv került ki; Ebben a számban nincsenek benne a keresztyén újságok és röpiratok. EURÓPÁBAN jelenleg több, mint 600 zsidóból lett keresztyén lelkész szolgál.
