Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-02-17 / 7. szám
S-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA a szikla alján mindenféle emberek- Nem látta a hajlotthátu aggastyánt, akit fiai támogatnak, nem látta a tetves koldust, akit megrugnak a többiek, nem látta a gőgös pénzváltót, aki bőrzacskóját zörgetve türelmetlenkedik már odalenn és mitsem látszott törődni a farizeusokkal, akik ugyancsak eljöttek utána a pusztába, nagy hirét hallván és akik most ott állottak lesütött szemmel, fejükre húzott köpönyegben éc szurokkal bekenve arcuk a bünbá- nat jeléül. A próféta, a puszták embere, a mesz- szeségbe nézett. Nem látta Judea és Gali- lea minden fajta népségét, amint szomjas lélektől vagy kíváncsiságtól hajtva vándorolt a pusztában feléje, hogy őt lássa és általa a vízben megmerittessék. Nem figyelt a lelkét vesztett, sanyargatott, bitorlók pallosa alatt szenvedő, egymással vi- szálykodó, megromlott és Messiást váró kornak fiaira,, akik ezen az alkonyon is ott gyülekeztek körülötte, várván szavát és tisztitó vizkeresztséget osztó kezét. Az aggastyán áhítattal emelte föl rá a szemét. Súgva mondta fiának. — Nézd, látása van néki. .. Átható hang szállt a fejük fölött a szikláról. Ez a hang a veséket és a csontokat korbácsolta. Olyan volt, mintha éles penge szállna és hadakozna a levegőbenOlyan volt, mint a tűz, amely belemar a húsba és hamuvá égeti oktalan büszkeségüket. — Készítsétek az Ur útját, egyengessétek az ő ösvényeit. Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacso- nyittatik és a görbék egyenesekké lesznek és a göröngyösek sima utakká. És meglátja minden test az Istennek üdvösségét. És akkor lejött a szikláról a tiiz és pusztulás hírnöke. És amint elébe járulnának a vámosok, a pénzváltók, az Írástudók, a szegények, a nyomorultak és hatalmasok, egymás után leveték ruhájukat, beléptek a Jordánnak vizébe és ő megmártá őket a vízben, fejükre hintette markából a vizet és mondá: — Tisztuljatok meg! Kemény, rideg, parancsoló volt a hang. És azok megtisztálkodva a Jordán vizében, fölvették ismét ruháikat és mentek vissza, mindennapos munkájuk mellé és szivükben azt érezték, hogy levetették e- gész életüket, amely eddig volt. Uj életet és uj lelket kaptak. És ekkor elébe járul nagy szemforgatással két farizeus. Rájuk villámlik tüzes szeme, szakálla rengetegéből kiáltó szó korbácsa csap az arcukba: — Viperák fajzati! Ki tanított titeket futni a jövendő harag elől? Teremjétek tehát a bünbánat méltó gyümölcseit és ne mondjátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk. Mert mondom nektek, hogy hatalmas az Isten e kövekből is Ábrahámnak fiakat támasztani- Ti, akik bezárkóztok kőházaitokba, mint ahogy a viperák megbújnak a sziklák alatt, ti farizeusok és szaddu- ceusok, keményebbek vagytok a kőnél. Megkövesedett az értelmetek a törvény betűjében és a szertartásokban, megkövesedett önző szivetek. Az éhezőknek, aki kenyeret kért tőletek, követ adtatok a kezébe, követ dobtatok arra, kinek kevesebb volt a bűne, mint nektek, kik farizeusok és szadduceusok, felfuvalkodott kőszobrok vagytok, akiket csak a tűz tud majd megtörni, mert a viz csak fölül fut le rajtatok s hamarosan megszárad. De az az Isten, aki a kezeivel a földből gyúrta Ádámot, más fiakat is tud majd alkotni magának, más embereket, más élőlényeket, a folyammeder kavicsaival, az országút törmelékeivel, a szikla köveivel — a homokkövet testté és lélekké változtatja majd, mig ti a lelket és a testet kővé keményítettétek. Nem elegendő tehát megmerülni a Jordánban! A lemondás szent és iidvösséges, de csak a kezdet. Változtassatok életeteken, tegyétek az ellenkezőjét annak, amit eddig tettetek, mert különben elhamvaszt benneteket az, aki tűzzel kereszttel. A farizeusok fejükre húzott köntösük alatt egymásra pislogtak. Fejüket egyre jobban behúzták a válluk közé, mintha védekezni akarnának a rájuk hulló szavak tüzes korbácsa ellen. De a hang, amely szinte már emberfeletti volt, mennydörögve szólt tovább, vádolva, jósolva és rémítve : — A fejsze immár a fák gyökerére van téve. Azért minden fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágatik és tűzre vettetik. A tömegből ijedt hang kiáltott feléje: — Mit tegyünk, uram? A sötét szem arra fordult, a hang újra megszólalt. Mintha nem is az ő szakál- lának bozontos cserjéséből, hanem végtelen messzeségből szólna, mint láthatatlan, magasságos szózat: — Akinek két köntöse vagyon, ossza meg azzal, akinek nincsen és kinek élelmiszerei vannak, hasonlóképen tegyen. Két vámszedő állott ruhátlanul a Jordán vizében. Feléje nyújtották a kezüket és kérték, hogy kersztelje meg őket. Miközben János a vizbe lépett, hogy megmentse őket, kérdezte az egyiket: — Rabbi, mit tegyünk? Rájuk nézett, szemükbe mélyedt irtóz- tató tekintete, hogy az ő szemük pillája lecsukódott delejes áramától, fejük mellükre csuklóit, lehajtották azt és remegve várakoztak a vizben. A vádoló és parancsoló hang újra szólt. — Semmit azonfelül ne követeljetek, mint ami el vagyon rendelve néktek. A zsaroló, tolvaj, népsanyargató vámszedőknek mondta ezt, akiket a nép elkerült, mint a bélpoklosokat, a más verejtékéből élőknek, a gyülőlség méltó tárgyainak. A farizeusok, mindenkitől távol, hangosan vitatkoztak, tanakodtak. Az egyik azt állította, hogy ez a föltámadott Illés próféta, a többiek pedig letorkolták. — Majd megkérdezzük tőle, hogy feleljen — mondta ravasz, sunyi mosollyal az egyik farizeus. — Mert ha mondja ő nékünk, hogy próféta, akkor hamisan szólt és majd bevádoljukEgy harcos állt most János elé. — Hát mi mit cselekedjünk mester? Az intette őt: — Ti harcosok, senkit ne bántalmazzatok, senkit ne zsaroljatok és érjétek be zsoldotokkal. A zsoldosoknak mondta ezt, aki rabolt, martalóckodott, harácsolt, a nép zsírját csapolta, erőszakoskodott. Neki mondta, hogy ezután már csak zsoldjából éljen. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET A legnagyobb és legrégibb magyar református intézmény. Az Egyesült Államok Congresszusa által hozott külön törvény alapján kiadott Charterje feljogosítja az Egyesült Államok minden államában való működésre. Ma tiz állam felügyelete alatt működő, biztos alapokra épített intézmény. Tagjairól minden körülmények között gondoskodik, sőt tagjai árváinak is gondos nevelést ad Ligonier, Pa.- ban levő árvaházában, ami az egyedüli szeretet intézménye Amerika magyarságának. Életbiztositó okmányainak KILÉPÉSI KEDVEZMÉ' NYEI vannak. Ha a tag nem akarja tovább fizetni illetékeit, tartalékát két évi tagság után kiveheti akár készpénzben, akár életbiztosításban. Önmagával és szeretteivel tesz jót, ha ezen, minden körülmények között biztos és mindenkor magyar intézménynek a tagjává lesz. További felvilágosítást szívesen ad: MOLNÁR ISTVÁN, TITKÁR 900 Chandler Bldg. 1327 “I” St., N. W. Washington, D. C. vagy lakóhelyén működő osztályunk titkára, vagy egyháza lelkésze GONDOLJA MEG A DOLGOT ES NE VÁRJON, ELKÉSIK
