Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-02-17 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7-ik oldal iránt. A Ref. Nőegylet, Kálvin Egylet, az Énekkar, C. E., konfirmándus ifjak testü­letileg jelentek meg a háznál, ének és ima által fejezték ki résztvétüket. ELYRIA-I EGYHAZUNK két lapdá- zó csapata látogatott el hozzánk. A mi lap- dázóink szives szeretettel fogadják, azon­ban a vives vendéglátás nem tartotta visz- sza őket attól, hogy mindkét csapatot ala­posan elverjék a Waite iskola tornatermé­ben tartott mérkőzésen. ESKÜVŐ. Szombaton délután eskü­dött Szabó Jenő és Varga Mária. A menny­asszony élénk részt vett ifjúságunk életé­ben. A C. E.-nek, Énekkarnak tagja, vasár­napi iskolánknak tanítója volt. Az esküvőn az Énekkar is énekelt. BERTÓK GÁBOR ifjú testvérünk, egyházunk jegyzőjének, Bertók Gyulának és nejének fia, a U. S. Navy-be ment Chi­cagóba. A C. E. összejövetelen a lelkész el- bucsuztatta az ifjúságtól, aztán imában kér­tük életére Isten áldását. AZ EGYHÁZI MUNKÁSOK VA­CSORÁJA vasárnap, feb. 21-én lesz, a dél­előtti istentisztelet végeztével fényképfel­vétel egyházunk munkásairól. A vacsorán mindenkit szivesen látunk. Jegyet a pres­biterek árulnak. TRENTON, N. J. Most szombaton presbiteri gyűlés lesz; vasárnap az istentiszteleten az Igét dr. Tóth Sándor hirdeti, vasárnap d. u. szintén; vasárnap este iskolánkban vetí­tett képekkel kisért missiói előadást tart s kedden Nőegyletünk gyűlésén vesz részt. Dr. Tóth Sándor a Belmissiói Ta­nács kiküldöttje. Hozzánk febr. 20-án ér­kezik, szombaton s feb. 24-ig marad kö­Febr. 28-án hangosfilmü teaestélyt rendez Nőegyletünk az iskolában. KIADÓ KÖZLÉSEI NYUGTÁZÁS. — Columbusból Lu­kács János $2, Mózes Lajos $1, Géczi Já­nos $1, Poczik András $1, Boros István$l. — Clevelandból az Első Egyház minden tagjának elküldött lapokért $10, Nt. Daró- czy Mátyás $1, a West Sidei Egyháznál eladott lapokért $2.94, Bene Andrásné $4. — Allianceról Dennis Józsefné $2. — Richey viliéből Ádám Ferenc $4. — S. Nor- walkról Gáli István $2. — Minettoról A. D. Columban $2. — Homesteadról Katona András $2. — Chicagóból Péter Gyuláné $1. — AS. Bendi Egyház C. E. Egylete az öreg házában levő Prohászka Antal számára $2. — Daytonból Ifj. Kocsis Sán- dorné $3. — New Yorkból Nt. Dr. Takaró Géza $2. — Vadász Mártonná $2. — Johns- townból Matusz Miklós $2. — Bridgeport- ról Csengery Árpád $5. — Detroitból Ni- govicz József $4. — E. Chicagóból Bulyáki Gergely $2. — özv. Vaskó Jánosné ...$2, Laczó János $2. — Akronból Nagy János $2, Zsibai Gábor $1, Incze László $1. — Köszönet. A KEDVES OLVASÓKAT kérem, küldjék be nekem az előfizetést a lapra. Ezen a héten sok jó református testvérem segített nekem a lap fentartásában; remé­lem, a következő hetekben is lesz sok elő­fizető. Itt köszönöm meg Cselle Kálmán­nak és Korody Józsefnek, az akroni egy­ház gondnokának és ellenőrének, hogy be-! tegségem alatt a lap szétküldésében oly szivesen segédkeztek. TUDJÁ-E? — hogy az aluminium kevesebb, mint száz évvel ezelőtt, még nagyon becses fém volt. — Harmadik Napoleon francia császár egy alkalommal udvari ebédet a- dott, amelyen a legkiválóbb vendégek alu­minium edényt kaptak, a kevésbé fontos személyek pedig csak arany tányérról et­tek? — hogy a gyermekhalandóság Ethió- piában igen nagy? A volt császár, Haile Salessie szüleinek 11 gyermeke volt, de csak a leendő császár maradt életben kö­zülük. — hogy egy Takenberg nevű hollan­dus arra fogadott, hogy Amsterdamtól Marseillesig tartó utat cigánykereket hány­va teszi meg? Kétmillió cigánykereket kel­lett vetnie, mig az 1500 kilóméternyi utat megtette — de megnyerte a fogadást. — hogy a kutya, ha 12 esztendős lesz, olyan korban van, mint a százesztendős ember? — hogy olyan iskola is van az Egyesült Államokban, amelybe csak két gyermek jár, 2250 olyan, amelynek négy diákja van, 3000 öt diákkal, 16,000 hat vagy. hét diák­kal és 85,000 olyan iskola, amelybe na­ponta 17 gyermeknél kevesebb jár? — hogy egykezü papirozó legalább harminc van az Egyesült Államokban? Az egyik rádió állomás kíváncsiságból keresett i ilyen papirozókat, és az első héten 27 je­lentkezett. — hogy a japán császár vagy a fele­sége személye szent, melyet senkinek sem szabad érintenie? Egy alkalommal a csá­szárné kocsija felborult és egy szegény ja­pán élete kockázatatásával súlyos sérülés­től mentette meg a császárnét. Azonnal le­csukták, mert mentés közben megérintette a szent személyiséget. — hogy két pár óriási ajtó őrizte a Macon nevű amerikai Zeppelint? A két ajtó kinyitása minden alkalommal száz dollárba került. — hogy a lovak néha hónapokig meg­vannak anélkül, hogy lefeküdnének? — hogy Japánban a sárga a gyász színe? ÖTVENMILLIÓ DOLLÁROS ALAP AZ ORSZÁG FIATALSÁGA JAVÁRA Charles Hayden, a milliomos aggle­gény, New York egyik kiváló pénzembere, minden amerikai polgár tiszteletét meg­érdemli, mert végrendeletében nem feled­kezett meg a nemzet legelfeledtebb részé­ről, a haza virágáról, az ifjúságról. Hayden, aki egy héttel ezelőtt halt meg, 50,000,000 dolláros alapítványt csinált, a- melynek neve: “Charles Hayden alapítvány az ifjak és fiatalemberek erkölcsi, testi és szellemi fejlesztésére”. Hayden látta, hogy az amerikai fiatal­ság milyen kétségbeejtő helyzetben van, látta, hogy a munkanélküliség mint sodor­ja a kétségbeesés felé, sok esetben a bűn útjára, arra a célra hagyta hát óriási va­gyonát, hogy ‘‘a nemzet fiatalságát, amely­től nemcsak a nemzet, de nem kis mérték­ben az egész világ sorsa is függ,” a rossz környezettől és a züllesztő befolyástól igye­kezzenek megmenteni. Az alapítvány pontokba foglalt céljai a következők: 1. Segítse a támogatásra szoruló ifja­kat. 2. Jótékonysági és népoktatási intéz­mények utján az ország ifjainak és fiatal­embereinek erkölcsi, szellemi és testi jó­létét igyekezzen fejleszteni. 3. Adjon az ország érdemes ifjainak és fiatalembereinek általában, de különö­sen a collegeokba járóknak ösztöndijakat. 4. Támogasson, alapítson, szereljen fel klubokat, tornatermeket és üdülőtelepeket ebben az országban ifjak és fiatalemberek erősítésére és fejlesztésére. Amerika nagyjai LINCOLN ÁBRAHÁM, aki 1809 feb­ruár 12-én született, mikor másodszor ik­tatták be az elnöki székbe, kevéssel a pol­gárháború győzelmes befejezése előtt, el­nöki avató beszédét e szavakkal zárta: “Rosszakaratnélkül, jóindulattal min­denki iránt, szilárdan az igazság mellett, amint Istenünk látnunk adta az igazságot, törekedjünk arra, hogy be is fejezzük azt a munkát amelyet elkezdtünk.” * * WASHINGTON GYÖRGY, a haza atyja, aki 1732 február 22-én született, mi­kor elhagyta az elnöki széket, ezeket irta búcsúlevelében amerikai honfitársainak: “Szabadság—szeretetetek, törvény-tisz- telésetek, iparkodó munkáságotok, erköl­csi és vallási kötelességeitek teljesítése: ezek a legerősebb jogcímeitek nemzeti és egyéni boldogságotokra.” KRISZTUS BALASSA IMRE regénye Mialatt lefelé haladt a palota lépcső­in, fején a hervadt nászi koszorúval és teste körül a vőlegényi tógával, mintha hallotta volna maga mögött a császár gú­nyos kacaját. Mintha kacagott volna mö­götte mindenki: a rangos patriciusok, a gőgös szenátorok, a városalapitók büszke utódai, a diadaltól részeg légióvezérek és még a rabszolgák is, még a cselédek is, a marványoszlopok is — minden és minden­ki. — És elindult Júdeába ... A HÍRNÖK SZAVA Egy sziklán állt a Jordán partján- Naptól perzselt, szikár, nyúlánk testét teveszőr takarta el félig. Derekán durva bőröv fogta össze a teveszőrköntöst, mel­le bozontos volt, mintha erdőt viselne a szive fölött. Fésületlen, soha le nem nyirt kuszáit haja vállára omlott, szakálla egé­szen a szeméig benőtte az arcát, szemöldö­keinek dús függönye mögül két mélyen behúzódó sötét, örvénylő szem küldte ki a világba villámait. Ott állott a sziklán, széjjelvetett lá­bakkal, a szellő bogáncsot és kavicsot hor­dott hajára, cibálta szakállát és marta csupasz karját és vállát. Mitsem törődött ezzel. Megszokta a szelet, a vihart, a per- zslő napot, az éjszakai fagyot. Nem volt födele, nem volt sátora, nem lakott ház­ban, nem aludt ágyban. Nőt nem ismert, élőnek hulláját testének táplálékául el nem fogadta. Erdei mézet és bogyót evett. A puszták és erdők embere, az utolsó próféta. A lenyugvó nap rőt sugáresőjében ott állt a sziklán és szem‘e a messzeségben járt. Észre sem vette, miként gyülekeznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents