Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-02-17 / 7. szám
4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA IMftHRiMltlUt************************** X AMERIKAI X 3t x MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA * X A church weekly for the American Hungarian X Reformed and Presbyterian people. x £ Established in 1899. $ jj Rates: in the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 Í per year. X Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ j X Association X X Rev. Alexander Toth, D. D., President x X Editor and Publisher: X £ Rev. ARPAD L. BERNATH $ £ 860 COBURN ST. AKRON, OHIO £ Minden levél, cikk, újság Sf pénz e cimre X küldendő! ="* X MtttM «I «^***4* **************4******^* A legfelső fokra ezen a Földön akkor jutunk, mikor különvalónak érezzük magunkat testünktől. A tökéletlen ember egy a testével, a teste ő. A tökéletes csak úgy néz a testére, mint a ruhájára. =1= * Istenből való részecske minden lélek. Abból is látszik, hogy mindenki a világmindenség közepének érzi magát. S el nem bírjuk képzelni se, hogy nem mindig voltunk és nem mindig leszünk. * * Ha ez a föld volna a világ, mért fejlődik minden ember a lelkiség felé? Mire való a lélek gazdagodása, ha a léleknek külön célja és élete nincsen? Mire való a szeretet a gyermekköntös elhajítása után? * * A világon nagy vasúti állomások vannak, de a legnagyobbra akkor érkezünk, mikor ebben a szóban: ÉN, — először értjük a lelket. Innentől fogva bent vagyunk az értelem országában. Nincs többé vicinális, nincs többé kanyarodó! Haladunk kisebb- nagyobb állomásokon át a világközpont felé, amelynek neve: — Tökéletesség. * * A tér és idő végtelenségéről beszélnek csak a filozófusok, mintha más végtelenségek nem is volnának. Pedig hát az orrunk előtt vannak. Az élet, s az életnek minden jelensége. Minden, ami felfoghatatlan, megmérhetetlen, egyúttal végtelen is* * Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. * * Életünk téves felfogása abból ered, hogy egynek véljük a két fogalmat: ember és emberi test. * * \ Az ember bőrbe kötött lélek. * * Nézi a csillagot a paraszt. Neki csak fehér szikra. Nézi a csillagot a tudós. Neki egy távol kerengő világ. Nézi a csillagot a bölcs. Neki egy fénylő útmutató az Örökkévalóság felé. * * Aki teljes életében testi gondokkal foglalkozott, nem értheti meg a lelki emberek életlátását. Hasonló a kutcsináló paraszthoz aki sose látott artézi kutat, s igy beszél: — Nem lehet az igaz! Mert én már háromszáz kutat ástam, de egyből se fakadt meleg vizMélyre kell fúrni a gondolkodásban, akkor találjuk meg az élet vizét. * * A hegedű nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg. Az emberi test is hegedű. * * “ISMERD MEG MAGADAT!” A delfi templom felirata a testi embernek: szó, szó, szó. A lelki ember elbámul rajta, hogy már abban az ó világban volt olyan gondolkodó elme, amelyik tudta, hogy az ember nem ismeri magát. Vájjon aki még nem látott tengert, ösmeri-e azt az érzést, amely megmozdul benne, mikor a tengert először meglátja? Vájjon,akit még nem ért nagy szerencse, akit még nem ért nagy csapás, ijedelem, el tudja-e képzelni, micsoda érzéseket bont ki mindaz a lélek mélyéből? Aki még nem menekült meg veszedelemből, tudja-e, mennyire szereti az életét? Aki még nem temetett anyát, apát, testvért, gyermeket, ismeri-e azt a kapcsot, amely a lelkűket összeköti? Haragunk vagy szeretetünk belső meglobbanása után nem káprázva állunk-e s kérdezzük: — Nini, hát ilyen vagyok én? Az ember leike begöngyölt láng. Csak egyes sugarait ismerjük magunk is. Annyit, amennyit a földi életünk haladására világítónak kell. * * Mi az ember? Mozgó ház, amelybe égi lakó van beleláncolva. * * Ez a kifejezés: testem, helyes. Ez a kifejezés: lelkem, nem helyes. Lelkem helyett azt kellene mondani: én* * Mikor hires ember arcképét nézzük, azt akarjuk látni, ami láthatatlan: a lelkét. * * Minden cselekedetünk egy-egy felelet erre a kérdésre: Ki vagyok én? Minél szokatlanabb a cselekedet, annál erősebb a felelet. * * A test és lélek egymáshoz való kapcsolata olyanforma, mint a keskeny ágyban háló két emberé: a nyugtalan félretolja a nyugvót. * * Aki lelki igazságokat keres, úgy halad, mint kincses földben a bányász: lépésről lépésre dolgozva egy-egy szemernyi aranyért. Néha napokig nem is talál, de néha szinte magától, egy pillanat alatt ragyogva omlik eléje. * * A legnagyobb utazást az cselekedte a Földön, aki legmesszebb birt távozni a saját állatiságából. * * Ahogy az ember testében megvan minden állat és megvan a földnek minden eleme, azonképpen megvan minden ember is. S minden biin, minden erkölcs. Csak ahogy a fűben is az egyik szál hosz- szabb, másik rövidebb, lelkűnkben a bűnök és az erkölcsök szálakban különböznek. Ez az oka, hogy az iró minden bűnt, minden erkölcsöt megért és alkotásaiban megformál, s a színész is mikor Írásművet illusztrál, a benne való karaktereket reprodukálja. A keresztség (Folytatás az első oldalról) természeti csapásoknak. A keresztség által Isten Egyházába plántáltatik a kis gyermek és szüléink és tanítóinak kell gondoskodni vallásos neveltetéséről és oda képesíteni, hogy a test, világ és sátán ellen folytatott harcában hitének valódiságáról és erejéről személyesen bizonyságot tegyen. A keresztség nagy elkötelezettség, a- minek betöltése az embertől függ. Isten nem hagyja magára azt, akit már gyermekkorában gyermekévé fogadott, hanem Szentleikével támogatja, föltéve, hogy az ember nem áll ellene a Szentlélek segedelmének, hanem azt teljes szívből kéri és óhajtja. A keresztség által nem egyik, vagy másik keresztyén felekezetnek, hanem a Krisztus egyetemes (görög szóval katholi- kus) Egyházának leszünk tagjai. Ezért van az, hogy a református szertartásban a keresztség kiszolgáltatása alkalmával nem fordul elő a “református” szó, hanem Krisztusnak egyetemes Anyaszentegyháza. Ezzel szorosan összefügg az is, hogy más keresztyén felekezetből áttérőket nem keresztelünk meg újra, ha azokról biztosan tudjuk, hogy a helyes módon, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében nyerték kereszt- séget. Ebben a tekintetben még a római egyház is nagyon liberális. Szükségke- resztség esetén, amikor pap nincsen kéznél, megengedi a világiaknak is a keresztség kiszolgáltatását és ha a keresztelést protestáns, mohamedán, zsidó vagy hitetlen hajtja végre az egyház intenciója szerint, tudniillik az Atya, Fiú és Szentlélek nevében, az ilyen keresztséget érvényesnek ismeri el és nem ismétli meg annak kiszolgáltatását- A római káté szerint minden megkeresztelt egyén tagja lesz az Anya- szentegyháznak. Tehát ebben az egy eset- ban Róma is elismeri, hogy a Krisztus egyetemes Anyaszentegyháza több, mint a római egyház. A keresztségnél a vizet vagy egyszerre, vagy háromszoros megszakitással ön- tik a gyermek fejére. Mindkét szokás megengedhető. Az utóbbi a Szentháromság három személyére utal. A keresztelésnél a keresztszülőkre fontos hivatás vár. Nekik kell megígérni, hogy keresztgyermekeik vallásos neveltetéséről a szülők elhalálozása esetén gondoskodni fognak. Ebből az következik, hogy keresztszülők csak komoly és hivő keresztyének lehetnek. Néha nehéz helyzet elé állítják a szülők a lelkipásztort, amikor nyíltan kimondott hitetleneket, vagy zsidó atyánkfiáit szeretnének meghívni keresztszülők gyanánt. Hogyan Ígérhetik az ilyenek és ha meg is Ígérik, hogyan tehetnek eleget annak az Ígéretnek, hogy a megkeresztelt gyermeket az Atyja, Fiú és Szentlélek Istenről szóló keresztyén hitben nevelik fel? Az is előfordul néha, hogy a szülők meg- haragusznak a komára és annak nevét törölni szeretnék az anyakönyvből és más keresztszülővel helyettesíteni. Ez is helytelen felfogás, mert a keresztelési bejegyzések tényeken alapulnak és az adatokat változtatni nem lehet. Haragnak nincsen helye a keresztyén életében- Ott, ahol a keresztszülő a maga hibája miatt nem felel meg elvállalt kötelességének, a szülőknek még nem nagyobb gonddal kell utána nézni annak, hogy gyermekük lelki életében kár ne essék.
