Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-02-17 / 7. szám

4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA IMftHRiMltlUt************************** X AMERIKAI X 3t x MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA * X A church weekly for the American Hungarian X Reformed and Presbyterian people. x £ Established in 1899. $ jj Rates: in the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 Í per year. X Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ j X Association X X Rev. Alexander Toth, D. D., President x X Editor and Publisher: X £ Rev. ARPAD L. BERNATH $ £ 860 COBURN ST. AKRON, OHIO £ Minden levél, cikk, újság Sf pénz e cimre X küldendő! ="* X MtttM «I «^***4* **************4******^* A legfelső fokra ezen a Földön akkor jutunk, mikor különvalónak érezzük ma­gunkat testünktől. A tökéletlen ember egy a testével, a teste ő. A tökéletes csak úgy néz a testére, mint a ruhájára. =1= * Istenből való részecske minden lélek. Abból is látszik, hogy mindenki a világ­mindenség közepének érzi magát. S el nem bírjuk képzelni se, hogy nem mindig voltunk és nem mindig leszünk. * * Ha ez a föld volna a világ, mért fej­lődik minden ember a lelkiség felé? Mire való a lélek gazdagodása, ha a léleknek külön célja és élete nincsen? Mire való a szeretet a gyermekköntös elhajítása után? * * A világon nagy vasúti állomások vannak, de a legnagyobbra akkor érke­zünk, mikor ebben a szóban: ÉN, — először értjük a lelket. Innentől fogva bent vagyunk az ér­telem országában. Nincs többé vicinális, nincs többé kanyarodó! Haladunk kisebb- nagyobb állomásokon át a világközpont felé, amelynek neve: — Tökéletesség. * * A tér és idő végtelenségéről beszél­nek csak a filozófusok, mintha más végte­lenségek nem is volnának. Pedig hát az orrunk előtt vannak. Az élet, s az életnek minden jelensége. Minden, ami felfogha­tatlan, megmérhetetlen, egyúttal végtelen is­* * Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. * * Életünk téves felfogása abból ered, hogy egynek véljük a két fogalmat: em­ber és emberi test. * * \ Az ember bőrbe kötött lélek. * * Nézi a csillagot a paraszt. Neki csak fehér szikra. Nézi a csillagot a tudós. Neki egy távol kerengő világ. Nézi a csillagot a bölcs. Neki egy fénylő útmutató az Örök­kévalóság felé. * * Aki teljes életében testi gondokkal foglalkozott, nem értheti meg a lelki em­berek életlátását. Hasonló a kutcsináló paraszthoz aki sose látott artézi kutat, s igy beszél: — Nem lehet az igaz! Mert én már háromszáz kutat ástam, de egyből se fa­kadt meleg viz­Mélyre kell fúrni a gondolkodásban, akkor találjuk meg az élet vizét. * * A hegedű nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg. Az emberi test is hegedű. * * “ISMERD MEG MAGADAT!” A delfi templom felirata a testi em­bernek: szó, szó, szó. A lelki ember elbámul rajta, hogy már abban az ó világban volt olyan gon­dolkodó elme, amelyik tudta, hogy az ember nem ismeri magát. Vájjon aki még nem látott tengert, ösmeri-e azt az érzést, amely megmozdul benne, mikor a tengert először meglátja? Vájjon,akit még nem ért nagy sze­rencse, akit még nem ért nagy csapás, ije­delem, el tudja-e képzelni, micsoda érzé­seket bont ki mindaz a lélek mélyéből? Aki még nem menekült meg vesze­delemből, tudja-e, mennyire szereti az életét? Aki még nem temetett anyát, apát, testvért, gyermeket, ismeri-e azt a kap­csot, amely a lelkűket összeköti? Haragunk vagy szeretetünk belső meglobbanása után nem káprázva állunk-e s kérdezzük: — Nini, hát ilyen vagyok én? Az ember leike begöngyölt láng. Csak egyes sugarait ismerjük magunk is. Annyit, amennyit a földi életünk haladá­sára világítónak kell. * * Mi az ember? Mozgó ház, amelybe égi lakó van be­leláncolva. * * Ez a kifejezés: testem, helyes. Ez a kifejezés: lelkem, nem helyes. Lelkem helyett azt kellene mondani: én­* * Mikor hires ember arcképét nézzük, azt akarjuk látni, ami láthatatlan: a lelkét. * * Minden cselekedetünk egy-egy fele­let erre a kérdésre: Ki vagyok én? Minél szokatlanabb a cselekedet, an­nál erősebb a felelet. * * A test és lélek egymáshoz való kap­csolata olyanforma, mint a keskeny ágy­ban háló két emberé: a nyugtalan félre­tolja a nyugvót. * * Aki lelki igazságokat keres, úgy ha­lad, mint kincses földben a bányász: lé­pésről lépésre dolgozva egy-egy szemer­nyi aranyért. Néha napokig nem is talál, de néha szinte magától, egy pillanat alatt ragyogva omlik eléje. * * A legnagyobb utazást az cselekedte a Földön, aki legmesszebb birt távozni a saját állatiságából. * * Ahogy az ember testében megvan minden állat és megvan a földnek minden eleme, azonképpen megvan minden em­ber is. S minden biin, minden erkölcs. Csak ahogy a fűben is az egyik szál hosz- szabb, másik rövidebb, lelkűnkben a bű­nök és az erkölcsök szálakban különböz­nek. Ez az oka, hogy az iró minden bűnt, minden erkölcsöt megért és alkotásaiban megformál, s a színész is mikor Írásművet illusztrál, a benne való karaktereket repro­dukálja. A keresztség (Folytatás az első oldalról) természeti csapásoknak. A keresztség által Isten Egyházába plántáltatik a kis gyer­mek és szüléink és tanítóinak kell gon­doskodni vallásos neveltetéséről és oda képesíteni, hogy a test, világ és sátán ellen folytatott harcában hitének valódiságáról és erejéről személyesen bizonyságot te­gyen. A keresztség nagy elkötelezettség, a- minek betöltése az embertől függ. Isten nem hagyja magára azt, akit már gyermek­korában gyermekévé fogadott, hanem Szentleikével támogatja, föltéve, hogy az ember nem áll ellene a Szentlélek segedel­mének, hanem azt teljes szívből kéri és óhajtja. A keresztség által nem egyik, vagy másik keresztyén felekezetnek, hanem a Krisztus egyetemes (görög szóval katholi- kus) Egyházának leszünk tagjai. Ezért van az, hogy a református szertartásban a ke­resztség kiszolgáltatása alkalmával nem fordul elő a “református” szó, hanem Krisztusnak egyetemes Anyaszentegyháza. Ezzel szorosan összefügg az is, hogy más keresztyén felekezetből áttérőket nem ke­resztelünk meg újra, ha azokról biztosan tudjuk, hogy a helyes módon, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében nyerték kereszt- séget. Ebben a tekintetben még a római egyház is nagyon liberális. Szükségke- resztség esetén, amikor pap nincsen kéznél, megengedi a világiaknak is a keresztség kiszolgáltatását és ha a keresztelést pro­testáns, mohamedán, zsidó vagy hitetlen hajtja végre az egyház intenciója szerint, tudniillik az Atya, Fiú és Szentlélek ne­vében, az ilyen keresztséget érvényesnek ismeri el és nem ismétli meg annak kiszol­gáltatását- A római káté szerint minden megkeresztelt egyén tagja lesz az Anya- szentegyháznak. Tehát ebben az egy eset- ban Róma is elismeri, hogy a Krisztus egyetemes Anyaszentegyháza több, mint a római egyház. A keresztségnél a vizet vagy egyszer­re, vagy háromszoros megszakitással ön- tik a gyermek fejére. Mindkét szokás meg­engedhető. Az utóbbi a Szentháromság há­rom személyére utal. A keresztelésnél a keresztszülőkre fon­tos hivatás vár. Nekik kell megígérni, hogy keresztgyermekeik vallásos neveltetéséről a szülők elhalálozása esetén gondoskodni fognak. Ebből az következik, hogy kereszt­szülők csak komoly és hivő keresztyének lehetnek. Néha nehéz helyzet elé állítják a szülők a lelkipásztort, amikor nyíltan ki­mondott hitetleneket, vagy zsidó atyánk­fiáit szeretnének meghívni keresztszülők gyanánt. Hogyan Ígérhetik az ilyenek és ha meg is Ígérik, hogyan tehetnek eleget annak az Ígéretnek, hogy a megkeresztelt gyermeket az Atyja, Fiú és Szentlélek Is­tenről szóló keresztyén hitben nevelik fel? Az is előfordul néha, hogy a szülők meg- haragusznak a komára és annak nevét tö­rölni szeretnék az anyakönyvből és más keresztszülővel helyettesíteni. Ez is hely­telen felfogás, mert a keresztelési bejegy­zések tényeken alapulnak és az adatokat változtatni nem lehet. Haragnak nincsen helye a keresztyén életében- Ott, ahol a ke­resztszülő a maga hibája miatt nem felel meg elvállalt kötelességének, a szülőknek még nem nagyobb gonddal kell utána néz­ni annak, hogy gyermekük lelki életében kár ne essék.

Next

/
Thumbnails
Contents