Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-02-17 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal MAGYAR­ORSZÁGI HÍREK Küldi: TÖMÖRY MÁRTA, ovonő egyházának büszkesége a hatvantagu Ju­nior Choir. Március 18-án, az egész clevelandi protestantizmusnak egyik legkedveltebb ifjú lelkipásztora: Rév. Theo. A. Kitterer fogja az Igét hirdetni. Énekkara szintén szerepel. Mindezeken a böjti áhitatokon a ma-: gyarnyelvü igehirdetést az Első Egyház lelkipásztorai, valamint vendéglelkészek fogják végezni. Levél idegenbe szakadt magyarokhoz Hazahívunk titeket idegenben élő ma­gyarok. Látunk titeket kivándorolt csalá­dok. New Yorkból, Detroitból, Chicagóból, Clevelandból halljuk az éneketeket, min­den vasárnap a magyar templomokból. — Láttuk titeket, akik közelebb vagytok hoz­zánk és messzebb kerültetek tőlünk: elsza­kított magyar földön élő véreink. Jól tud­juk, ezt a 10,000,000 magyart, aki távol él az otthon földjétől, nem lehet mégegyszer összegyűjteni, örökre elbúcsúztunk a leg­többtől közületek. Millió és millió magyar szív idegen temetők földjével fog összeke­veredni. Fiaitok, leányaitok tördelik az ál­dott szót, még meghatottan nézik szeme­tekben a könnyet, amikor az óhazáról be­széltek nekik, ...de már idegenerők fájából faragták ki a bölcsőjüket. Jól tudjuk, hogy a harmadik nemzedék ajkán nagyon meg- csendesül már ami édes, zengő magyar be­szédünk- Jól tudjuk, hogy Amerikának óriási néptengerében lassan belesülyednek azok a kicsiny magyar szigetek, amelyek itt-ott nagy gyárvárosok szélén ma még ál­lanak. Jól tudjuk, hogy akik közületek gaz­dagok, előkelők lettek, azok legtöbben nem is ismernek meg titeket, nem is jönnek ide­gen világrészeken épített kicsiny külvárosi magyar templomokba. Óh, milyen kétség- beesett kísérlet ez, hogy a kezünk még­egyszer összeérjen. Óceánoknál és tenge­reknél mélyebb lelkitávolságok partjáról nyújtjuk egymás felé a kezünket. Mégis, ti missze földön élő magyarok, ti első nem­zedék, ti soha sem tudtok elfelejteni min­ket. Mégis a ti szivetekben benne maradt ennek az otthoni földnek a képe. Halálig a mieink maradtok. Mi a templomainkban megidézünk titeket, imádkozunk értetek és megáldjuk nehéz utatokat. A magyar templomokban veletek va­gyunk. Azért könyörgünk, hogy magyar­ságotokat és hiteteket, mint régi családi drága örökséget, ne tékozóljátok el. Uno­káitok szivébe is oltsátok bele, hogy ezt a kicsi népet, ezt a fájdalmas sorsú magyar földet szeressék. Szent hagyományképpen őrizzék a magyar kivándorlók késő unokái is a felelősséget azért a népért, amelyiknek lelki örökösei- Verjétek a hidat idők és ten­gerek felett. Ne mondjatok le egykönnyen erről a földről. Fájjon a szivetek érte. Le­gyen olyan szent a gyermekeitek előtt, mint amilyen szent volt a babiloni fogság homályában ülő nép számára a porba om­lott Jeruzsálem. Zarándok csapatok kelje­nek fel, százévek múlva is keressék fel azo­kat a tájakat, amelyeknek homokja és pora nem egyszer gvermeklépésetek nyomát őrizte. Szerteszórt magyarok, Isten zsá­molya elé borulunk mindnyáján, a magyar temnlomokban minden vasárnapon veletek találkozunk. “MENTSÜK MEG A DUNÁNTÚLT!” Dr. Dénes István budapesti ügyvéd, volt nemzeti képviselőnek a közelmúltban jelent meg a fenti cim alatt legújabb mun­kája, mely a tespedő magyarságot felrázza nyugalmából. Mi magyarok mindig abban az elbiza­kodott hitben éltünk hogy a Dunántúl a magyar Hazánk legmagyarabb része. Csak volt- Dénes reá mutat, hogy csak volt, ma már csak részben, holnap talán már nem is nekünk terem majd a lankás szép Dunán­túl. A gyarmataitól megfosztott 70 milliós német birodalom mohó étvággyal tekint Kelet felé..... A dunántúli svábság erőtel­jes szaporodása, gazdagodása belső elné- metesedéshez vezet__ A magyarság között pedig az úgyne­vezett egyke pusztít __ Meg kell állapítani, hogy Hazánkban német agitátorok a svábság körében mun­kálkodnak. Megjelent egy német térkép is, amely Németországhoz tartozónak tünteti fel Ausztriát, Csehország nyugati részét és a magyar Dunántúlt. Megdöbbentő ez a jelenség! Kié ma a Dunántúl? Azzal legyünk tisztába, hogy a Dunán­túl a nagybirtokok hazája. — Kik azok a nagybirtokosok? Magyarok vagy idege­nek? Nagyrészt idegenek. Dénes István pontos adatokkal szolgál. Felsorakoztatja névszerint kinek mennyi a földje, kik a bérlői. Szomorú kép!..... Hitbizományok és egyházi nagybirtokok! Ezek a kelevények tették földnélküli Jánosokká a magyart! Ezek a nagybirtokok legnagyobb részt a magyarság ellen elkövetett elnyomás és üldözés jutalmaként létesültek. Deák, Kossuth és Széchenyi mind elle­nezték ezeknek a birtokoknak a fenntartá­sát. A kérdés még ma is vajúdik. Gömbös volt az első, aki kezébe vette ennek a fon­tos kérdésnek az ügyét, de eredményes megoldásra már nem volt ideje- Az Ur ma­gához szólította. — A dolgozó magyarság mindig azt remélte, ha már nem is osztják fel, de legalább bérbe vehesse a hitbizo- mányokat. De mi történt? A hitbizomá­nyok bérlői nagy bankok, gazdag svábok és pénzes üzletemberek lettek, akik legfel jebb azt tették lehetővé, hogy a magyar 50-60 filléres éhbérért dolgozhat, mint rab­szolga, cseléd! Dunántúl kisgazdáinak 40 százaléka német, viszont a földnélküli dol­gozók 95 százaléka magyar. Dénes István dr. reá mutat a könyvé­ben, hogy azért történt mellőzés még a bérleteknél is, mert a hitbizományok és egyházi birtokok vezetői egy-kettő kivéte­lével, mind német származásúak. Reá mutat a szerző arra a szomorú állapotra is, hogy addig mig a magyarság szaporodása csak 3 százalékos, addig a svábság 13 százalékot mutat ki. Hová ve­zet ez? A magyar kormánynak nincs pénze a telepítésre. A komiin után meg kellett vol­na oldani. Nem jutna itt akkor egy paraszt­nak sem az eszébe, hogy szovjet agitáto­rokra hallgasson. MAGYART FÖLD NÉLKÜL NEM TUDOK ELKÉPZELNI. Ha teljesen ki­húzzák alóla a magyar rögöt, akkor borzal­mas napok következnek. Ha maguktól fel nem osszák a magyarnak a most idegen kezekben levő magyar földet, jönni fog az az idő, amikor majd maga fog Ítélkezni a kizsákmányolóik felett- Ettől pedig az Is­ten mentsen! Krisztus Egyháza több ezer holdas birtokok felett rendelkezik, ugyanakkor tétlenül nézi a hagymán élő sok gyermekes magyar sinylődését. Minden ez, csak nem kereszténység! A magyar nemzet szeren­csétlensége, hogy vezetői mindig későn veszik észre a veszedelmet. A körülöttünk levő államokban csak 200-300 holdas birtokok vannak, mig ná­lunk a csonka országban 20—30,000 hol­das, sőt 222,240 kát. holdas (Eszterházi Pál herceg 151 község területén!!!) birtokok is léteznek. Ez a beteg állapot nem tarthat fenn soká! Jönnie kell egy magyar kormánynak, mely bátor kézzel bele nyúl ebbe a pos­ványba. Dénes István a megalkuvás nélküli ma­gyar testvérünk ezzel az értékes munkájá­val, éles látásával, pontos statisztikai ada­taival feltárta és kinyitotta a csonka Ma­gyarország testén éktelenkedő gennyes se­bet, melyet ha sürgősen nem vesznek az ille­tékesek kezelésbe, úgy járunk Dunántúllal is, mint Erdéllyel. __ Benkő András HÁROM KELLEMES HÉT MAGYAR- ORSZÁG LEGMODERNEBB EGYETEMÉN A debreceni Nyári Egyetem a múlt nyáron ünnepelte fennállásának tizedik év­fordulóját s az idén második évtizedébe lép. A tanfolyamot augusztus 1-18-ig rendezik a debreceni Tisza István Tudomány - egye­temen. Ez alkalommal a Nyári Egyetem vezetősége nagy örömmel látná hallgatói között az Amerikában élő magyarság kép­viselőit is minél nagyobb számban. A deb­receni Nyári Egyetem ma már Európa leg­népesebb szünidei tanfolyama. A múlt év­ben 22 nemzet fiai közül 735 beiratkozott hallgatója volt a Nyári Egyetemnek. Az idén a hallgatóság száma ismét növedekni fog. All tanfolyam programján a legkivá­lóbb magyar és külföldi tudósok szerepel­nek a modern magyar és idegen szépirodal­mak, történet, filozófia, pedagógia és ter­mészettudományok aktuális problémáit fel­ölelő előadásokkal. Az előadások magvát és legértékesebb részét azonban a Magyar- országról szóló előadások alkotják, ame­lyek hat európai nyelven (magyar, angol, francia, lengyel, német és olasz) folynak. Különös figyelmet érdemelnek a gram- mafon felhasználásával folyó magyar nyel­vi tanfolyamok, amelyeken számos külföldi tanulja és sajátítja el a magyar nyelvet. Az előadások időpontja lehetővé teszi, hogy a hallgatóság a városi strand- és gyógyfürdő nyújtotta üdülési és sportolási alkalmat jól kihasználhassa. A programot ezenkívül hangverse­nyek, magyar és idegen nemzeti táncok bemutatására rendezett ünnepségek, szem­léltető filmek előadása teszik változatossá. Kirándulásokat rendez a Nyári Egyetem az ország minden részébe. A résztvételre vonatkozólag minden­nemű felvilágosítást készséggel nyújt a Nyári Egyetem titkársága, (Debrecen 10). Hungary.

Next

/
Thumbnails
Contents