Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-02-10 / 6. szám

4-ilc oldal

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

2 AMERIKAI £

2 st

J MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA *

2 A church weekly for the American Hungarian 2 it Reformed and Presbyterian people. it j* Established in 1899.

Rates: in the U. S. $2.00, elsewhere $2.50 tj jj per year. 2

2 Owned by the Hungarian Reformed Ministers’ 2

INíNtaiN ONNAN

2 Association a

Si «*•

it Rev. Alexander Toth, D. D., President jt

it Editor and Publisher: j5

* Rev. ARPAD L. BERNATH $

$ 860 COBURN STrf AKRON, OHIO ”2

ÍJ Minden levél, cikk, újság pénz e címre 2

2 küldendő! 2

% 2

*

Abrahám Lincoln

(Folytatás az első oldalról.)

tikus volt, aki nemcsak az uj pártot, de minden szabadelvű csoportot felkarolt. A politikai üldöztetés elől menekülő német “negyvennyolcasok” a mint Amerikában partra értek, siettek Lincoln mellé felsorakozni. John Erickson, egy- svéd beván dorló épitette az Unió első modern csatahajóját: a “monitort”. A legbefolyásosabb ir, -zsidó és szláv nemzetiségű bevándorlók siettek szolgálataikat felajánlani a rabszolgaság elleni harcban. Lincoln nem csinált titkot szabadelvű felfogásából. Maró guny- nyal illette a “Know Nothings” pártot, a- mellyel szemben a legkíméletlenebb harcot kezdeményezte. “ Amikor a Know Nothing” párt jut uralomra kiáltványt fognak kibocsátani, mely szerint: “Minden embert egyenlő joggal teremtettek kivéve a négereket, az idegeneket és a katholikusokat

...”

Nos, ha erre kerül a sor, inkább kivándorlók egy olyan országba, ahol legalább nem tesznek úgy, mintha a szabadságot felkarolnák” — mondotta Lincoln.

Az acélos érvek, drámai erők és sziporkázó szellem ritka fegyvereivel felszerelve, Lincoln minden erejét a rabszolgaság megdöntésére áldozta.

Az 1860. évben a választás Lincoln győzelmével végződött. A választás után két héttel South Carolina elszakadt a Uniótól és öt héttel később, hét másik állam alapította meg “Confederate States of America” néven a déli államok szövetségét. Az uj szövetség elnökéül Jefferson Davis-t választották meg és rövidesen kezdetét vette a polgárháború, ami teljes négy évig tartott, 1863 január elsején Lincoln kiáltványt bocsátott ki, ami a rabszolgaság elsöprését jelentette. Az Unió fáradhatatlan hadserege a déliek mozgalmát végre is megtörte és 1865 április elsején a Confederate hadsereg General Lee vezetése alatt megadta magát.

1864 őszén Lincolnt újból megválasztották. 1865 március 4-én mondotta el beiktató beszédét és néhány nappal később, április 14-én este a gyilkos John Wilkes Booth golyója megölte.

A halál lehetetlenné tette, hogy Lincoln elvégezze a további feladatokat, amiket maga elé tűzött. Mindamellett a nagy amerikai vezért, aki az ország egységét megmentette és a rabszolgaság gyalázatos foltját az Egyesült Államokról lekaparta, a nemzet a történelem legnagyobbjai közé emelte. Lincoln az amerikai forradalom vezérszelleme, aki a legsötétebb egyenetlenség idején valósággá kovácsolta azokat az alapvető princípiumokat, amiket egy másik nagy államférfiu, Thomas Jefferson, a Függetlenségi Nyilatkozatban lefektetett.

F. L. I. S.

NEM ROSSZ ÜZLET

A telefon - társaság, az Egyesült Államok LEGHATALMASABB és leggazdagabb vállalata, amely ezerfejü hydra módjára szipolyozza a nemzetet, egész jól ért

az üzlethez.

Mikor a telefon még a falra volt építve, egy szép napon a mérnökök rájöttek, hogy telefont lehet kis alakban, az asztalra is csinálni. Azt kényelmesebb a közönségnek kezelni. ,

Üzembe hozták hát az asztali, kézi telefonokat, de a kényelemért egy “csekély összeget” külön számitottak a fogyasztónak, akinek telefon van a házában.

Ez a “csekély összeg” annyi volt egy- egy államban, amennyit veszedelem nélkül számíthattak, mert némely államban a köz- szolgálati vállalatok mancsaira egy kissé ránéznek.

Ezeket a telefonokat 1928 körül általánosították és azóta például az alabamai fogyasztó 40.74 dollárt fizetett a “csekélység” címén, mig New York államban a fogyasztók ezért a privilégiumért csak $21.30 -at fizettek. Maryland államban, ahol a trusztok ellenőrzése szigorúbb, ez alatt az idő alatt a kézi telefonért egy-egy embertől csak $10-75-öt raboltak.

Minden esetre össze szedtek nyolc év a - latt ezen a címen ötvenhárom millió dollárt magának, mert ezek a telefonfelszerelések és azok üzemben való tartása kevesebbe kerülnek.

Vagyis a közönséget nem azért rabolták, mert nékik az újfajta felszerelés többe került, hiszen az ellenkezője volt az igazság, hanem azért, mert — lehetett nékik rabolni. Ürügy volt rá az uj tipusu telefon, és nem volt senkinek hozzá hatalma, hogy megfékezze őket a hog-ságban.

Ma a közszolgálati vállalatok az egyes államok felügyelete alatt működnek és tudjuk, hogy ezeket az állami bizottságokat a közszolgálati vállalatok uralják.

Részben egyenes megvesztegetéssel, részben politikai terorral.

És azért gyűlölik ezek a vérszivó piócák, a telefontrusztok, a villanytrusztok, a gáz-trusztok Roosevelt, mert a közszolgálati vállalatokat SZÖVETSÉGI ellenőrzés alá akarja helyezni.

EGY MEXIKÓI MAGYAR

“Péter Pál Mexico City-i magyar ember 2 hónapi szabadságot kért hivatalában, hogy New Yorkba jöhessen, illetve ide hozhassa 2 gyermekét csak azért, hogy azokat magyarul és reformátusoknak neveltethesse, mivel Mexicoban nem áll módjában”.

Emberek! Magyarok! Álljunk meg ennél a rövid, de sokatmondó néhány sornál!

.... Álljunk meg és tisztelettel emeljünk

kalapot eme honfitársunk előtt. Ez előtt az ember előtt, aki nem riad vissza a legnagyobb áldozatoktól sem csak azért, hogy utódait anyanyelvűkben, vallásukban, nemzetiségükben neveltethesse. Hogy gyermekeinek megadhassa azt, ami nekünk elsősorban jár: a Magyarságukat!

Hány és hány magyar embert láttam már — sokszor igazán jómódú, tehetős embereket, — akik talán nemtörődömségből, talán érdekből, mindegy, hogy miért: nem gondoltak gyermekeik nevelésénél arra, hogy az ő gyermekük elsősorban Magyar! — Az ilyen ember nemcsak faji öntudatát vesztette el, de egyszersmind a Haza, az

édes Anyaföld: a hazaszeretet mindent pótolni tudó, de semmivel sem pótolható magasztos érzését is könnyelműen, örökre eldobta magától

..... Judás-pénz garasaiért

adta el azt, ami egész valójából a legtöbbet ért: magyarságát. S azt, ami ilyenképp hiányzik már belőle, nem adhatja gyermekinek sem többé---Úgy érzem, hogy szólnom kellene most hozzád, mexikói magyar testvérem, de hangom kevés ahhoz, amit valójában mondani szeretnék. Legszebb szavaim is semmivé lesznek Kölcsey Ferencnek, a nagy magyar gondolkozónak, a költőnek, a Szózat írójának eme szavai mellett:

“A hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek, de sok kívántatik, mig annak tiszta birtokába juthatunk !” •

“Szeresd a Hazát és boldog leszel, ha a férfikor napjaiban úgy fogod e szót érez- hetni, mint ahogy kell.....”

“Kinek szivében a Haza nem él, az számüzöttnek tekintheti magát mindenhol; lelkében üresség van, melyet semmi tárgy, semmi érzet be nem tölthet soha

.....”

A KÜLFÖLDI MAGYAROK VÉDELMÉBEN

A külföldi magyarság kulturális és szociális helyzetével foglalkoztunk az Uj Magyarság keddi számában. Ezzel kapcsolatban olyan helyről, ahol a külföldre szakadt magyarság szellemi és anyagi megsegítésével már hosszabb idő óta tervszerűen foglalkoznak, hozzászólást kaptunk, amely rámutat arra, hogy a külföldi magyarság irányításának, kulturális és szociális gondozásának munkáját külképviseleteink, áldozatkész magyar papok és tanítók százai, segélyegyletek, szociális misz- sziók, munkaközvetítő irodák nagy körültekintéssel és áldozatkészséggel évek óta végzik. Több mint ezer nemzeti alapon álló egyesület, köztük több országos jellegű szervezet, közel 190 magyar egyházközség, 180 magyar iskola és tanfolyam, 25 szociális missziós nővér, négy munkaközvetítő iroda és három orvosi rendelő foglalkozik a külföldre kivándorolt magyarság gondozásával. Ma már alig van külföldön számottevő magyar település, ahol valamilyen társadalmi, kulturális vagy szociális célú szervezet ne működnék. így például Párisban magában a franciaországi magyar egyesületek szövetsége, a párisi kölcsönösen segélyző magyar egyesület, a párisi magyar diákegylet, a francia - magyar biztositó pénztár, munkaközvetítő, orvosi rendelő, két magyar lelkész és négy szociális missziós nővér igyekszik a Párisba szakadt magyarság sorsát javítani. Lyonban évek óta egv magyar lelkész és két szociális missziós nővér működik.

Sajnos, a világszerte jelentkező kommunista agitáció a franciarországi magyar munkásság sorait is megbolygatta s ennek következtében magyar munkások is csatlakoztak a spanyolországi nemzetközi dandárhoz. Ez a körülmény is indokolttá teszi, hogy azok a magyar szervezetek, amelyek eddig is őrködtek a külföldi magyar munkások sorsa felett, az egész magyar társadalom támogatásával fokozottabb és még aktivabb kulturális és szociális munkával akadályozzák meg, hogy a nemzetközi vörös propaganda a külföldre szakadt magyarságot tovább mételyezze.