Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-01-27 / 4. szám
84k «Mal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA INNEN ONNAN AZ ELNÖK BEIKTATÁSA WASHINGTON. — Sokszázezer ember utazott fel Washingtonba az ország minden részéből, hogy tanúja legyen a magasztos ünnepségnek, melyen Rooseveltet másodízben iktatják be az Egyesült Államok elnöki méltóságába. Milliók és milliók ültek a rádiókészülék mellett nemcsak Amerikában, de Európa minden részén is, miután az ünnepséget a rádió világszerte közvetítette. A beiktatási ceremónia hálaadással kezdődött, majd az emelvényen, — a szenátus, a kongresszus, a diplomáciai kar és a hivatalos és társadalmi élet előkelő tagjainak óriási gyűrűjében — megjelent előbb John N. Garner alelnök, majd Roosevelt elnök. Az elnöktől Robinson szenátor, az elnöktől a Legfelső Bíróság főbírája: Hughes vette ki a fogadalmat. Zuhogott az eső, a Capitol egész környékét valósággal elöntötte a viz, de a százezres tömeg lelkes hangulatban, feketéllő esernyők sűrűjében, állta a sarat ....... Mielőtt az ünnepség megkezdődött, a Roosevelt egészségét féltő rendezők azt ajánlották, hogy a beiktatás történjék meg a Capitol- ban (mint ez régen szokásos is volt), ne pedig a szabad ég alatt. Roosevelt azonban kijelentette: “Ha az a rengeteg ember, aki odakünn várakozik, el tudja viselni az esőt, el tudom viselni én is!” Miután az elnök, kezét családja ősrégi holland bibliáján nyugtatva, elmondotta az eskü szavait, megkezdte nagy szónoklatát, és ezekkel a szavakkal fejezte be: “Amig ezt a hivatalt betöltőm, minden erőmmel mindent el fogok követni, hogy szószólója és végrehajtója legyek népünk céljainak, végrehajtsam a nép akaratát és ehhez isteni áldást kérek, mennyei támogatásért könyörgöm; segítsen a Mindenható mindnyájunkat, egyenkint és együttesen, hogy fény jusson azoknak, akik a sötétben ülnek. Segítsen, hogy tovább járjunk a Béke utjain!” A BEVÁNDOROLTAK VÉDELME. Az American Committee for the Protection of the Foreign Born, amely New Yorkban a bevándoroltak védelmére alakult, konferenciát tartott, amelyen elhatározta, hogy a kongresszustól a bevándorlási és polgárositási törvények drasztikus revízióját fogja követelni. A szervezet olyan bevándorlási törvényt akar, amely társadalmi, vallási, politikai és gazdasági nézet vagy hovatartozás miatt senkit sem zár ki vagy deportál. Olyan polgárositási törvényt akar, amely a mai magas illetékeket leszállítja, a polgári tudnivalókat mérsékli és a polgárjog megadását se faji, se politikai, se békebarát meggyőződés miatt nem tagadja meg, hanem megengedi, hogy az ország minden, még nem polgárosodott lakosa polgárrá legyen. Valóságos csoda volna, ha az idegengyűlölet a kongresszusban már annyira megszűnt volna, hogy egy ilyen radikális bevándorlási és polgárositási program megvalósítását remélni lehetne. ÖTVENMILLIÓ DOLLÁROS ALAP AZ ORSZÁG FIATALSÁGA JAVÁRA Charles Hayden, a milliomos agglegény, New York egyik kiváló pénzembere, minden amerikai polgár tiszteletét megérdemli, mert végrendeletében nem feledkezett meg a nemzet legelfeledtebb részéről, a haza virágáról, az ifjúságról. Hayden, aki egy héttel ezelőtt halt meg, 50,000,000 dolláros alapítványt csinált, a- melynek neve: “Charles Hayden alapítvány az ifjak és fiatalemberek erkölcsi, testi és szellemi fejlesztésére”. Hayden látta, hogy az amerikai fiatalság milyen kétségbeejtő helyzetben van, látta, hogy a munkanélküliség mint sodorja a kétségbeesés felé, sok esetben a bűn útjára, arra a célra hagyta hát óriási vagyonát, hogy “a nemzet fiatalságát, amelytől nemcsak a nemzet, de nem kis mértékben az egész világ sorsa is függ,” a rossz környezettől és a züllesztő befolyástól igyekezzenek megmenteni. Az alapítvány pontokba foglalt céljai a következők: 1. Segítse a támogatásra szoruló ifjakat. 2. Jótékonysági és népoktatási intézmények utján az ország ifjainak és fiatalembereinek erkölcsi, szellemi és testi jólétét igyekezzen fejleszteni. 3. Adjon az ország érdemes ifjainak és fiatalembereinek általában, de különösen a collegeokba járóknak ösztöndíjakat. 4. Támogasson, alapítson, szereljen fel klubokat, tornatermeket és üdülőtelepeket ebben az országban ifjak és fiatalemberek erősitésére és fejlesztésére. Akiknek a héten levél ment Ezen a héten levelet írtam azoknak, akik hátralékban vannak az előfizetéssel Arra kérem őket, hogy rendezzék a tartozásaikat, vagy törlesszenek arra, a- mennyit jelenleg tudnak fizetni. Vagy írják meg, hogy most nem tudnak fizetni, de a jövőben a tartozásaikat rendezni fogják. Aki nem bírja a lapot járatni, az legyen szives azt tudatni és egyúttal küldje be azt, amivel mostanáig tartozik. A postatörvények szerint az átvett lapokért meg kell fizetni és nem lehet egy éves olvasás után megírni, hogy nekem ne küldjék az újságot, hanem ugyanakkor a tartozást is küldeni kell. Keresztyén emberek a másét ingyen el nem kívánják, a tartozást megfizetik és én hiszem, hogy minden hátralékos megfizeti az adósságát. PÁLYÁZAT! FELHÍVOM az amerikai magyar NYOMDATULAJDONOSOKAT, HOGY ÍRJÁK MEG NEKEM, HOGY MENNYIÉRT ÁLLÍTJÁK ELŐ EGY EZER PÉLDÁNYBAN A REFORMÁTUSOK LAPJÁT. SZERKESZTŐ. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET A legnagyobb és legrégibb magyar református intézmény. Az Egyesült Államok Congresszusa által hozott külön törvény alapján kiadott Charterje feljogosítja az Egyesült Államok GONDOLJA III minden államában való működésre. Ma tiz állam felügyelete alatt működő, biztos alapokra épitett intézmény. Tagjairól minden körülmények között gondosMEG kodik, sőt tagjai árváinak is gondos nevelést ad Ligonier, Pa.ban levő árvaházában, ami az egyedüli szeretet intézménye A DOLGOT Amerika magyarságának. Életbiztosító okmányainak KILÉPÉSI KEDVEZMÉr NYEI vannak. Ha a tag nem akarja tovább fizetni illetékeit, ESNE tartalékát két évi tagság után kiveheti akár készpénzben, akár életbiztosításban. r í*,' Önmagával és szeretteivel tesz jót, ha ezen, minden körülVÁRJON, mények között biztos és mindenkor magyar intézménynek a AMÍG 1 tagjává lesz. További felvilágositást szívesen ad: MOLNÁR ISTVÁN, TITKÁR ELKÉSIK 900 Chandler Bldg. 1327 “I” St., N. W. Washington, D. C. vagy lakóhelyén működő osztályunk titkára, vagy egyháza lelkésze
