Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-01-27 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal leméhez, hogy az csak puszta jegy? A keresztelési szertartás alkalmával használt imádságban pedig Kálvin azt kéri Istentől: “Engedd meg Atyánk, hogy en­nek a keresztségnek, amelyet a Te szent Fiad parancsolatja szerint hajtunk végre, meglegyen az az idvezitő hatálya, amelyet megígértél.” Mi az idvezitő hatály, ami­ről Kálvin szól? Az, hogy a megkeresz­telt egyén, — legyen az felnőtt, vagy gyer­mek, — ne maradjon az Ádám által meg­romlott emberiség tagja, hanem az utolsó Ádám kegyelme által újonnan szülessék Isten országa számára és megnyerhesse a bünbocsánatot és az örök életet. A református egyház egyik hitvallá­sos könyve, a heidelbergi káté, amelyben összefüggő, rendszeres formában találjuk a keresztség sakramentumáról szóló hami- sittatlan reformásut felfogást, a követke­zőképen tanít: A 69-ik kérdésben a keresztséget Krisztusnak a kereszfán való egyetlen ál­dozatának javaival kötvén össze a felelet az, hogy Krisztus maga rendelte a víz­zel való megmosást és ahoz azt az Ígéretet fűzte, hogy úgy megmosattatom vére és a Lélek által lelkemnek tisztálalanságából, vagyis minden bűneimből, amelyen bizo­nyosan megmosattatom külsőleg a viz ál­tal, amely a test tisztátalanságát veszi el. A 70. kérdésre (Mit jelent a Krisztus vére és Lelke által megkereszteltetni?) azt a feleletet kapjuk, hogy az a bűnök bocsánatának elnyerése Istentől kegyelem­ből a Krisztus véréért, amely érettünk a kereszfán történt áldozatkor kiontatott; megújhodás a Szentlélek által és megszen- teltetés, hogy a Krisztus tagjai legyünk, hogy bűneinknek minél inkább meghal­junk és szent és szeplőtelen életet folytas­sunk. A 72-ik kérdésre adott felelet meg­magyarázza, hogy a bűnök elmosása nem magának a vízzel való külső megmosásnak tulajdonítandó, hanem a Krisztus vérének és az szentléleknek A 73-ik kérdésre adott feleletben meg­nyugtat, hogy mindazáltal a Szentlélek Is­ten a szentirásban nem ok nélkül nevezi a kereszteléskor a vizzel való megmosó- dást az újjászületés fürdőjének és a bűnök elmosásának, mert amiképen a viz elmossa a testnek a szenyét, úgy mossa el Krisztus vére és Lelke a mi bűneinket; tovább men­ve ez által az isteni pecsét és zálog által bizonyosokká tesz a fellől, hogy lelkileg valóban igazán megmosattatunk a mi bű­neinkből, miként testünk megmosattatik a viz által. (Folytatása következik) ÁRVÍZ a városokban MARIETTA: — Az Ohio folyó meg­áradt vize közel 50 láb magasan áll, az utóbbi órákban óránkint háromtized láb­bal emelkedett, az eső állandóan esik. — MARTINSFERRY: Bridgeport, Bellaire és álladóan menekülnek, nagy csoportok­ban, Wheeling Island kiürítését elrendel­ték. STEUBENVILLE: — 400 család lakását ürítették ki a viz által legközvet­lenebbül fenyegetett körzetben. Brilliant- ból szükségosztagok szállítják el a mene­külőket. LOGAN: — Az ipari negyed nagyrészét elöntötte az ár. ATHENS:— ötven család elmenekült, lezárták az ösz- szes utakat, az árvíz mind nagyobb terü­leten terjed, ezt meggátolni nem sikerül. FINDLAY: — A Blanchard folyó kiöntött medréből, az összes utakat lezárták. MAGYAR­ORSZÁGI HÍREK FARKAS ISTVÁN REFORMÁTUS PÜSPÖK ÚJÉVI SZÓZATA AZ EGYETÉRTÉSRŐL A tiszáninneni református egyházke­rület püspöke, FARKAS István, vasárnap valamennyi gyülekezetéhez újévi üzenetet intézett, amelynek megállapításai általános figyelmet érdemelnek. A püspök vissza­pillantással kezdi szózatát, hangoztatva, hogy a boldog békeidőben a túlságos jólét mindenkit elbóditott s a látszat-keresztyén- ség a hit nagy igazságainak értelmezése tekintetében a liberalizmus vadhajtásaival együtt igen sok gyomot termelt. Az imád­ság elnémult, a templomok üresek lettek s az egyház vezetői sem törődtek a rájuk bí­zott értékek megtartásával. Az iskolából kikerült ifjak felügyelet nélkül lettek em­berré, s a presbiterek tekintélyüket nem egyszer a vastag nyakú kálvinistaságra való hivatkozással akarták megtartani. — Ezekben az időkben elpártolt Istentől a falvak valaha imádkozó magyarja is s aztán ember, aki tudásával és találmányaival az eget meghódította, azt gondolta, elrejtőz- hetik alkotója szeme elől, s bírókra kelhet Istennel is. — Fájó szívvel kell látnunk, folytatja a püspök, hogy nekünk már az újév elejére is bőven kijutott a körülöttünk élő népek fenyegetéseiből s a megígért uj keresztek­ből. De ebben a világban mégiscsak az erkölcsi törvények uralkodnak s el fog jönni a történelmi pillanat, amikor mi is megkapjuk megaláztatásunkért az elégté­telt. Addig azonban félre kell tenni a gyű­lölködést s a szép szavak helyett végre cse­lekednünk kell, mert a mai nagy nyomorú­ságunkban is megvan a lehetőség az iga­zán dolgozni akaróknak kenyérhez jutta­tására. Emberhez illő életet kell teremteni a falvak nincstelen tízezrei, a városvégi jöttmentek s a tanyavilágban elszórtan élő magyarok számára s a dolgozni vágyó ifjú­ság munkábaállitása is megtörténhetik o- kos fajszeretettel, helyes jövedelem- és munkaelosztással. A nép vezetői legyenek ébren s vigyázzanak azokra, akik felelőség nélkül izgatják az embereket. A tiszáninneni református egyházke­rület szigorú reverzális-rendeletet adott ki. Miskolcról jelentik: A tiszáninneni refor­mátus egyházkerület őszi közgyűlésén sza­bályrendeletet hozott a kötelességmulasz­tó presbiterek és az egyházhoz hűtlen há­zasulok ellen, s most Farkas István püspök és Enyedy Andor egyházkerületi lelkész­főjegyző valamennyi presbitériummal kö­zölte a szabályrendeletek szövegét. Az első intézkedés arról szól, hogy a lelkészeknek és a presbitereknek a jövőben fokozattabb gonddal kell figyelniök, kik azok a presbi­terek, akik az istentiszteletekről állandóan elmaradnak s az úrvacsorával való éléstől vonakodnak. Ugyanez a szabályrendelet intézkedik a presbitérium üléseiről igazo­lás nélkül elmaradókkal szemben a meg­torlás módozatairól, a másik pedig az egy­házi törvénynek nem engedelmeskedő há­zasunkkal szemben követendő eljárásról hoz intézkedéseket. A rendelkezés szerint minden református egyháztag köteles arról gondoskodni, hogy saját nemének meg­felelő gyermekeit feltétlenül a maga vallá­sán neveltesse. Aki az egyházi törvény ide­vonatkozó rendelkezéseinek nem engedel­meskedik, fegyelmi eljárás alá kell vonni s eltiltható az úrvacsorától is. Az eltiltás időtartamának maximuma öt esztendő, de ezen belül is hatályát veszti, ha a megbün­tetett egyháztag az egész gyülekezet színe előtt a templomban ünnepélyes formában kijelenti, hogy elkövetett bűnét töredel­mesen megbánta. A két szabályrendeletet évenként legalább kétszer, és pedig újév­kor s a reformáció emléknapján a szószék­ről kell kihirdetni. KEGYELATTEL ÜLI MEG A A NEMZET ÁRPÁD VEZÉR HALÁ­LÁNAK 1030-ik ÉVFORDULÓJÁT. — A honalapító Árpád valósziniileg a 907-ben vívott bánhidai csatában kapott halálos sebet fiaival: Tarhossal, Jelessel, és Jutas­sál együtt. A bánhidai csata, amelyet a német hadakkal vívott meg a magyarság, fényes győzelemmel végződött: a német vezérek valamennyien holtan maradtak a csatatéren, a menekülő sereg pedig annyi vértet dobált el, hogy a Bánhida mellett el­terülő Bodok-hegységet ettől az időtől kezdve Vértesnek nevezték. A csata és a honalapító fejedelem halálának emlékeze­tét az országos Rákóczi - szövetség nagy­arányú ünnepségekkel kívánja megiilni, a tervek szerint az első országgyűlés színhe­lyén, Pusztaszeren. AZ ŐRÜLETBE KERGETETT EGY SZÉKELYGYERMEKET A BRUTÁ­LIS ROMÁN TANÍTÓ Gyergyószentmiklós, december 23. — Özvegy Székely Gyuláné tizenkét éves Já­nos nevű gyermeke a román állami isko­lába járt s egyik napon nem tudta kielégí­tően megoldani iskolai feladatát. Popescu tanító a tanítás befejeztével visszatartotta a gyermeket az iskolában, s először mo- gyorófapálcával, azután egy széklábbal össze-vissza verte és többször meg is rug­dalta, majd behívta Olteanu igazgatót, aki szintén jól elverte a szerencsétlen gyerme­ket. A kis Székely János nehezen gyógyuló sebeivel napokig feküdt otthon. Anyja a brutális tanító és az igazgató ellen felje­lentést tett. A gyermek lelkileg teljesen összeroppant a durva bánásmód következ­tében. Éjszakánként gyakran felriadt ál­mából és szivettépő hangon kiáltozik segít­ségért. Nappal órákig ül mozdulatlanul és réveteg szemekkel bámul maga elé, úgy­hogy édesanyja a megörüléstől félti. A ha­tóságok megígérték, hogy Vizsgálatot in­dítanak, de az Ígéret napról napra csak ígéret marad. A VILÁG LEGHÍRESEBB ÖRDÖG- MUZEUMA Egy varsói műkereskedő dicsekedik azzal, hogy a világ legnagyobb ördög- gyűjteményével ő rendelkezik. Ez a mű­kereskedő évtizedek óta mintegy specia­lizálta magát, hogy ördögöt ábrázoló ké­peket és szobrokat gyűjtsön. Sok ezer ilyen képhez és szoborhoz jutott s kétségtelen, hogy a világon nincs ehhez sasonló nagy ördög-gyiijtemény. A szlávlakta területe­ken nem is volt nehéz a műkereskedő szá­mára ördögöket ábrázoló képeket és szob­rokat gyűjteni, mert éppen a szláv iroda­lom és művészet az, ahol legtöbbet szere­pel az ördög.

Next

/
Thumbnails
Contents