Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-09-21 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik «Ittál A KISEBBSÉGI ELJÁRÁS SÜRGŐS ÉS GYÖKERES REFORMRA SZORUL Az angol parlament számos tagja, közöttük az összes politikai pártok képvi­selői jelenvoltak a parlament egyik bizott­sági termében tartott bizalmas ülésen. Ezen a nemzetközi kisebbségi értekezlet több kiküldöttje, köztük a felvidéki ma­gyarság részéről Szüllő Géza, a romániai magyarság részéről Jósika János báró elő­adást tartott. Az előadók valamennyien behatóan ismertették a kisebbségek szen­vedését, a népszövetségi eljárás eredmény­telenségét és Anglia közbelépését kérték. A .nagy figyelemmel hallgatott előa­dások után több képviselő szólalt föl. A kialakult általános vélemény a következők­ben foglalható össze: 1. A kisebbségi kér­dés kielégi tő megoldásától függ Európa békéje. 2. A kisebbségi szerződések eddig nem voltak egyebek Írott malasztnál. 3. A népszövetség kisebbségi eljárása telje­sen eredménytelen. 4. A népszövetségi re­formnak elsősorban a kisebbségek jogait kell biztositania. 5. A kisebbségi eljárás sürgős és gyökeres reformra szorul. 6. A kisebbségi panaszokat minél sűrűbben kell a hágai nemzetközi bíróság elé utalni. 7. Angliának, mint a békeszerződések és a kisebbségi szerződések aláírójának, teljes súlyával a kisebbségi kérdés kielégítő meg­oldását kell sürgetnie. A kisebbségek központi irodát állíta­nak fel, amely állandóan tájékoztatja a ki­sebbségi kérdés állásáról a különböző or­szágokat. í ---------".qsLaigri tüfüíi .........— * • szekér nem sok idő múlva a malomküszöb elé kanyarodott. A legény a lőcs mellé tűzte az ostort és leugrott a szekérről. — Itt van la, huszonöt mázsa szem, — mondta. — Négy családé az egész rako­mány. Úgy őrölje meg molnár uram, hogy cigányképü legyen a liszt. Barna. Sok a gyerők és szegény az eklézsia. Fontos, "hogy kenyérből jóllakhassunk __ A molnár bólintott és kezdetét vette a munka. Bezsákolták a gabonát a malom közepére. • Csak.akkor ocsúdott fel az öröm má­morból a molnár, amikor a béreslegény már messze járt a szekerével. Összekul­csolta a kezeit s feltérdelt a legfelső búzás- zsákra. A malom ajtaján betévedt napsu­gár belébotlott a deresedő hajába, amikor imádkozni kezdett: — Ó, szántások,. vetések, aratások, cséplések, malmok és pékkemencék erős nagy Istene! Rontsd el a gőzmalmokat és pártold a te szegény molnáraidat. Adj sze­let a szélmalomnak, vizet ,a vizimalomank. De búzát adj mindenek előtt. . . — Ámen — mondta Kati, aki a zsá- kokmögött térdelt. Összekulcsolt kezei­nek hónalja alatt egy hatalmas főzőkana­lat szorongatott. Barnára piritott prézli- től volt pettyes a fakanál. Még a vak is ész­revette volna tán, hogy Kati az estéről maradt krumplinudlit kavargatta a tiiz fö­lött. Letette a kanalat és a legelső zsák tartalmát segítette az urának a garatba önteni. Elmozdítottak egy féket. És meg­indult a zene. A vízimalom forgásának a zenéje. Ami Kati szerint vetekedik a leg­szebb hegedű szavával... ANGOLOK MAGYARORSZÁGRÓL Nemrégen Magyarországon járt az angol alsóház három kiváló tagja, akiknek tiszteletére a Magyar Revíziós Liga ban­kettet rendezett. Az egyik angol képviselő, Rhys Davies beszédéből, amellyel megkö­szönte az ünneplést, érdemesnek tartjuk idézni a következő részletet: — Helyesnek véljük megállapítani, hogy mindazt, amit mi Magyarországnak és problémáinak irányában érzünk, azt mindinkább növekedő számban érzi a Brit Szigetek jóérzésü népe. Érzik azt, hogy mindazok közül a tragédiák közül, amelyek nemzeteket közvetlenül a világ­háború után értek, egyetlen sem volt hatá­saiban oly vészthozó, mint azok a béke­rendelkezések, amelyek széttagolták Ma­gyarországot. Nincs szánalmasabb lát­vány, mint egy anya, aki elvesztett gyer­mekei után sir. És én Magyarországban ezt a gyermekei után siró anyát látom. — Hallottam azt a megállapitást, hogy manapság a világ népeit könnyű szerrel fel lehet osztani a “have”-s (birtokosok) és a “have not”-s (birtoktalanok) kategóriájá­ra. A birtoktalanok természetesen örökké zajonganak jogaikért, amiközben a birto­kosok nem hajlandók meghajolni az igaz­ság és tisztesség elemi követelményei előtt. t Államférfiaknak, ^politikusoknak és közíróknak, a kötelessége, hogy áthidalják ezt a szakadékot, mégpedig minden erő­szak nélkül, anélkül, hogy ebből nemzetek között háború keletkeznék. Mi nem szűn­hetünk meg remélni, hogy az, amire a ma­gyar nép jogot tart, helyet fog találni ab­ban a tárgyalásokban, amelyek állandóan folynak diplomatáink között. Akárhogyan is álljon azonban a dolog, nincs valami sok remény Középeurópa békéjére mind­addig, amig egyetlen nemzet is mélyen fájlalja azt, hogy igazságtalanság súlya alatt szenved. — Mi tudjuk, hogy Magyarország kis ország és szegény ország. De bízunk jövőjében, mert a magyar nemzet fiai bi­zakodók, bátrak és becsületesek! RÁDIÓHALLGATÁSI TILALOM A CSEHEKNÉL A magyarországi adóállomások ellen­súlyozására néhány hónappal ezelőtt a cseh rádió-igazgatóság Besztercebányán uj cseh leadóállomást építtetett, azonban a szlovénszkói őslakosság továbbra is bojko- tálják a cseh adóállomások műsorát és rendíthetetlenül Budapestet tárcsázzák. Három esztendővel ezelőtt sorozatos Him­nuszbotrányok miatt több szlovenszkói őslakó rádiókészülékét kobozta el a poli­tikai rendőrség. Később pedig rendeleti­leg tiltották el amagyar Himnusz hallga­tását. A Machiavelli-korra emlékeztető ren­delet értelmében Szlovenszkón tehát első­sorban tilos Budapest, Varsó és Berlin vé­tele és hallgatása nyilvános helyiségekben, vagy utcákon. Az inkriminált miisor hall­gatása tilos a magánlakásokban is olyan hangosan, hogy azt más lakásokban, az utcán és a szabad ég alatt hallhassák. Ti­los a Csehszlovákiát körülvevő három ál­lam műsorának vétele olyan esetben is, ha a rádiókészülék tulajdonosán és annak szorosan vett hozzátartozóin, családtag­jain, vagy háztartási alkalmazottjain kívül mások is tartózkodnak a lakásban. Ideér­tendők a meghívott vendégek, vagy vélet­lenül a lakásban tartózkodó idegen szemé­lyek is. Hogy Csehországban most már rádióterror alatt is élő magyar és német kisebbségeket, továbbá a szlovákokat és ruténeket elidegenitsék Budapesttől, Ber­lintől és Varsótól, a cseh kormány elhatá­rozta, hogy sürgősen uj rádió-leadó-állo- másokat építtet Mellűkben, Ungváron, Brünnben. A csehországi uj adóállomáso­kat karácsonykor helyezi üzembe. MAGYAR-LENGYEL ÜNNEP KISKUNHALASON Szombaton délután ünnepélyesen át­adták azt a díszes halasi csipkéből készült oltárteritőt, amelyet a magyar kormány a lengyelek Báthory Istvánról elnevezett óceánjárójának kápolnája részére adomá­nyozott. A miniszter és kíséretének gépkocsi­jai hat óra után érkeztek meg a kiskunha­lasi csipkeház elé, ahol a város vezetősége és nagy közönség élén Fekete Imre dr. polgármester várta a vendégeket. A csip­keház előtt bokrétás és csipkeverő lányok sorakoztak fel. Fekete Imre, a minisztert üdvözölve, hálájának adott kifejezést az iparügyi minisztériumnak azért, hogy a halasi csipkeház felépülhetett. Majd a len­gyel követet üdvözölte. Bornemisza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter válaszában a többi között a következőket mondotta: — Amikor a testvér lengyel nemzet visszanyerte nemzeti önállóságát és a len­gyel hajók ismét kimehettek az óceánra, első nagy hajójukat nemzeti hősükről, Pilsudskiról, a másodikat pedig Báthory Istvánról nevezték el, aki a lengyelek nagy uralkodója és a magyarok nemzeti hőse volt. Ezt a gesztust akarta a magyar kor­mány kedves ajándékkal meghálálni és ne­kem az volt a nézetem, hogy ezt az aján­dékot népi művészetünk mérhetetlen kin­csestárából kell meríteni. így esett a vá­lasztás a halasi csipkére. Ezután Orlowski budapesti lengyel követ a következőket mondotta: — A gdynia-amerikai lengyel hajós- társaság nevében fogadják köszönetemet e nagyon szép ajándékért. Köszönetem szól. elsősorban ennek a csipkemühelynek, a tanítónak és tanítványoknak, akik a té­rítőt elkészítették. A kedves ünnepség és ez az ajándék kifejezésre juttatja azokat a közös érzelmeket, amelyek va magyar és a lengyel nemzetet összekötik és a kegye­letet, amellyel a nagy uralkodó emlékének közösen adózunk. A csipkeház udvarán a bokrétás cso­port tagjai népi táncokat és játékokat mu­tattak be a miniszternek és kiséreténekj akik azután kocsira ülve, megtekintették a várost, este pedig vacsorán vettek részt a csipkeház vendégszobájában. Vacsora alatt a városi dalkar szerenádot adott és Nagypál László kiskunhalasi származású operaénekes énekelt.

Next

/
Thumbnails
Contents