Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-09-07 / 35-36. szám

6-ik »Mal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Érvek a Magyar Egyházkerület mellett Az Egyházkerület mellett szóló érvek közül már nem egyet érintettünk is, most mégis valamennyit együvé csoportosítjuk amiket fel óhajtunk sorolni ez alkalommal: a) A MAGYAR EGYSÉG. Ha nem lesz Magyar Egyházkerület: tizennégy amerikai egyházkerületbe szétszórva, egy­mástól külön, elszigetelve élünk majd. A Magyar Egyházkerületben egy ugyanazon egyházkerületnek lennénk alkotó részei valamennyien. — Még sohasem voltunk ilyen egységben. Ideje volna már megpró­bálni, mekkora volna az erőnk, ha mind a 81 gyülekezetünk egy szervezetben mű­ködik, mind a húszezer tagunk közös cé­lokat szolgál, mind a hatvan lelkészünk összetart. Úgy érezzük, hogy uj hajnalt jelentene ez a mi szomorú életünkben. A mi egységünk lenne a legerősebb alapja az amerikai magyar egységnek is, de két­ségtelenül minden olyan reménységnek, amelyet az amerikai magyar református egység felől táplálunk. b) A MAGYAR EGYHÁZMEGYE. Ha nem lesz Magyar Egyházkerület: nem lesz többé egyetlen egy magyar egyház­megye sem. A magyar egyházmegye fenn­tartásának és megmentésének egyetlen­egy módja a Magyar Egyházkerület felál­lítása. Csak ez mentheti meg az előbbit. A magyar egyházmegyék is halálra van­nak ítélve és megszűnnek a columbusi zsi­nat után, — ha fel nem állítjuk a Magyar Egyházkerületet. Egyedül a Magyar Egy­házkerület tudná megadni azokat a jogo­kat a magyar egyházmegyéknek, amelyek­nek alapján ezek tovább folytathatnák működésűket; a Tervezetben benne van­nak ezek a jogok. Ha azonban ezeknek a jogforrását, magát a Magyar Egyházkerü­letet, nem létesítjük: a magyar egyházme­gyéket még a Tiffini Egyezmény sem mentheti meg önmagukban. c) AZ EGYHÁZMEGYÉK EGYSÉ­GE. Magyar Egyházmegyéink gyengesé­gének, több más ok mellett, az is egyik oda volt a múltban, hogy egymástól teljesen függetenül működtek, közöttük nem volt semmiféle összekötő kapocs, közös célkitű­zésekkel vagy együttes erőfeszítésekkel nem segítették egymást. A Magyar Egy­házkerület felállítása esetén megszűnnék ez a tarthatatlan állapot: az egyházkerü­let közös irányítása és egyszersmind felü­gyelete biztosítaná az együttmunkálko- dást. A régi alkotmányban az egyházme­gye volt a közegyház alapegysége: ezen nyugodott az egyház egész alkotmánya, működése. Az uj alkotmányban az egyház- kerület lesz ez az egység, s a mai magyar egyházmegyéink ennélfogva ennek az alap­egységnek, a Magyar Egyházkerületnek lesznek az alkotó-részei. Önmagukban egyházjogilag is, gyakorlatilag is elkép­zelhetetlenek lévén, a fölöttük álló és mindnáyjunkat összekapcsoló hatóság vol­na egységük kerete és alapja. d) MAGYAR EGYHÁZKORMÁNY­ZAT. Ha felállítjuk a Magyar Egyházke­rületet: magyar református egyházkor mányzatunk megszokott régi formái fenn­maradnak és kibővülnek. Lesz egyházköz­ségünk, benne az egyháztanáccsal és egy­házközségi közgyűléssel, mint egyházi éle­tünk alapvető fórumaival; meglesz fölöt­tük az egyház megyénk, és annak ma­gyar lesz a nyelve is, magyar lesz minden alkotó tagja is; és mindezek fölött még lesz egy uj fórum: az egyházkerület és en­nek is magyar lesz minden tagja, magyar lesz az egyik hivatalos nyelve is. És bár az egyházi törvényhozás az Egyetemes Zsinat dolga: ezen alul a legfelsőbb egyházi hatóságig, tehát egészen alulról a legma­gasabbig, magyar fórumai lesznek egyhá­zi életünknek. Hát ellehet dobnunk ma­gunktól ezt a kiváltságot, ezt a nagy ma­gyar értéket?! Soha semmi nem mentené könnyelműségünket, ha öntudatosan elu­tasítjuk magunktól ezt a most először és utoljára kínálkozó páratlan alkalmat! e) MAGYAR ÖNKORMÁNYZAT. Nemcsak azt jelentené a Magyar Egyház- kerület, hogy három egymásfölötti egyhá­zi fórumunk (sőt négy) magyar nyelven folytatná tanácskozásait; hanem azt is, hogy tulajdonképen mi magunk intéznők egész egyházi életünk sorsát, — természe­tesen azon határok között, amelyeket az Egyházi Alkotmány megvon működésűnk számára. Minthogy azonban ennek az Al­kotmánynak a készítésében is teljes részt veszünk: demokratikus önkormányzatunk teljességét nem lehet kétségbevonni. — Ide tartozik annak megemlítése is, hogy amig az amerikai egyházkerületben, ele­nyésző kisebbségünk miatt, csak ritkán jutna reánk a sor úgy az egyházkerületi tisztségek betöltésénél, mint még inkább az Egyetemes Zsinaton való képviseltetés dolgában: addig a Magyar Egyházkerü­letnek állandóan állandóan meg lenne a teljes képviseleti joga az Egyetemes Zsina­ton és pedig a mai létszám szerint nem ke­vesebb mint hat képviselővel, — szemben azzal a nagyon valószínű lehetőséggel, hogy az amerikai egyházkerületekből egyetlen magyar képviselőnk sem kerülne be, — világi képviselőnk egészen bizonyo­san egyetlenegy sem! Mig a Magyar Egy­házkerületet három lelkészi és három vi­lági képviselő képviselné az Egyetemes Zsinat 1940ik évi gyűlésén. f) A TIFFINI EGYEZMÉNY FENNTARiTÁSA. Református egyhá­zunkkal való kapcsolatunk e fontos alap­okmánya egy csomó kiváltságnak a bizto­sítását őrzi számunkra. Ezek között nem egy olyan is van, amiknek magukra ma­radt egyházközségek nem sok hasznát ve­szik, mert azok olyan egyházi alakulatok számára készültek, mint amilyen az egy­házmegye, aminek a fenntartása volt ép­pen az egyik főcélja az egész egyezmény­nek. Világos, hogy minden ilyen kiváltság egymagában is elég értékes arra, hogy megőrizzük; együttvéve pedig roppant előjogokat biztosítanak számunkra. Eze­ket az előjogokat a Tervezet tételesen kie­meli és leszögezi és e szakaszának az Egye­temes Zsinat által leendő megerősitése azoknak minden időkre szóló érvényét biz­tosítani fogja. Nem szabad szem elől té­veszteni azt a lehetőséget sem, hogy jö­hetnek olyan idők, amikor közegyházunk vezetői nem volnának többé hajlandók ilyen kiváltságok és előjogok fenntartásá­ra. Ha nem lesz többé sem magyar egyház­megyénk, sem Magyar Egyházkerület nem lesz: vájjon ki lesz az őre a Tiffini Egyezménynek? Az amerikai egyházkerü­letekben szétszórt individuális egyházköz­ségek aligha lehetnek. g) MAGYAR SZOKÁSAINK FENN­TARTÁSA. A Tiffini Egyezmény biztosít­ja ezeknek a jogát, — de ha nem lesz ma­gyar egyházmegye: hogyan tudjuk fenn­tartani pl. azt a jogot, hogy az egyházme­gye elönke minden évben (vagy a Tervezet szerint, minthogy két évre választják, minden két évben) legalább egyszer tar­tozik meglátogatni minden egyes gyüleke­zetét és élni a felügyelet és ellenőrzés jo­gával? — Avagy hogyan fogjuk tudni fenn­tartani a magyar lelkészeknek magyar megvizsgáztatásához és magyar felszente­léséhez való jogainkat? — Ávagy lehet-e többé szó a Magyarországi Református Egyházzal való érintkezés jogáról, amit ugyan a közelmúltban nem nagy mérték­ben vettünk igénybe, de amiről lemondani még sem szeretnénk? — Most van arra is alkalmunk, hogy régi magyar hitvallásos könyveinket becikkelyeztessük Reformá­tus Egyházunk tételesen megnevezett szim­bolikus könyvei közé; nem kár volna ezt az alkalmat is elszalasztanunk? — Ezek az alkalmak most mind együtt adódnak és soha többé vissza nem jönnek, ha most el- szalasztjuk őket. Ugyancsak meg kell hát gondolnunk, hogy mit cselekedjünk! h) ALKALOM UJ INTÉZKEDÉ­SEKRE: UJ ELŐJOGOK SZERZÉSÉ­RE. Tervünk az is, hogy kötelezővé te­gyük a segédlelkészi intézmény felállítá­sát. Eddigi amerikai tapasztalataink ugyan­csak sürgetik ezt az intézkedést. Meg tud- nók-e csinálni a Magyar Egyházkerület nélkül? Aligha. Mig a Magyar Egyházke­rület azonnal életbe lépteti ezt az intézke­dést. — Uj szervezkedésü magyar egyház­megyéinkben páratlan alkalmunk nyílnék az egyházi életünk miden munkájának olyan nagymérvű kifejlesztésére, amilyen­re eddig soha nem volt lehetőség; egyház- megyei közgyűléseinken ott volnának nemcsak presbitériumaink, hanem közgyű­léseink, vasárnapi iskoláink, ifjúsági cso­portjaink, női testületeink és férfi testüle- teink képviselői, valamennyien készen ar­ra, hogy összetegyék erejüket és közös ta­nácskozásaikkal vigyék előbbre ezeket a munkáknak az ügyét. — Mily szomorú el­szigeteltség lesz a részünk ezzel szemben, ha a Magyar Egyházkerületet nem létesít­jük! — Már magának annak az előjognak a biztosítása is, ami páratlanul fog állani az egész közegyházban, hogy t. i. fenntar­tottuk egyházmegyéinket, már ez egyma­ga akkora kiváltság, hogy ezért egyedül is érdemes volna megalkotnunk a Magyar Egyházkerületet. j) ANYAGI SZEMPONTOK. Két­ségtelen tény, hogy a Magyar Egyházke­rület drágább lesz, mint az amerikai egy­házkerület: adminisztrációja sokkal súlyo­sabb költségekkel fog járni, hiszen területe az egész ország területe és ezen felül még négy egyházmegyét is kell kormányoznia ugyanabból az egy egyházkerületi pénz­tárból. Számadásaink szerint évenként mintegy 30 centbe fog kerülni az egyház- kerület fenntartása, ami valószínűleg lesz kétszerannyi, mint äz amerikai egyházke­rületek fenntartási költsége. — Már most az a kérdés, hogy a mi magyar Testvére*

Next

/
Thumbnails
Contents