Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-09-07 / 35-36. szám

amerikai magyar reformátusok lapja 7 -ik oldal inknek megér-e évenként 15 vagy 20 talán 25 centet az, hogy ezeket a felsorolt és részben még csak ezután említendő nagy magyar értékeket megmenthessük a ma­gunk és az utánunk következők sz'ámára? — Ha megéri: megcsinálják a Magyar Egyházkerületet; — ha nem éri meg: éven­ként 15 vagy 20 vagy talán 25 centtel ke­vesebbet fognak fizetni, — de elveszítik mindezeket a magyar kincseket. Hát e fö­lött is dönteniük kell most, amikor egyhá* zunk szavazni fog a Magyar Egyházkerü­let fölött. ,i) LELKÉSZVÁLASZTÁSOK REN­DEZÉSE. Az uj egyházalkotmány eddig nem ismert intézkedéseket létesít a lel­készválasztások rendezésének céljából; reméljük, hogy ezek be is válnak. Mi ma­gyarok is sokszor éreztük, hogy a lelkész­választások sikertelenek voltak, mert egy­házmegyéink egymástól teljesen elszige­telve éltek és nem volt semmi beleszólásuk a másik egyházmegye területén folyó lel­készválasztásba vagy az annak területéről átkivánkozó lelkész személyének helyes kiválasztásába. A Magyar Egyházkerü­let felállítása a lelkészválasztások fö­lötti felügyeletet a mi kezünkben hagyja meg. Idegenek hogyan is értenének meg bennünket? Hiszen nem ismernek minket személy szerint. Ugyanez a helyzet a fe­gyelmezés kérdésénél is. Nem riaszt-e el bennünket az amerikai egyházkerülethez csatlakozástól annak meggondolása, hogy amerikai testvéreink nem ismernek minket és igy ítélkezésük nem lehet olyan helyes, mint az önmagunké? Sok más érvet lehetne és kellene még felhozni a Magyar Egyházkerület mellett, de a többieknek elgondolását Testvéreink­re hagyjuk. Most inkább arra használjuk még a rendelkezésünkre álló teret, hogy leközöljük annak a Tervezetnek a szöve­gét, amelyet a fentiekben többször emlí­tettünk. Mondottuk azt is, hogy egyház­megyéink már állást foglaltak e tervezet mellett, most pedig egyházközségeinket kérjük fel arra, hogy ennek alapján jelent­sék ki, hogy kivánnak-e tagjaivá lenni a Magyar Egyházkerületnek, melyet e Ter­vezet értelmében készülünk megszervezni. A tervezet szövege a következő: A MAGYAR EGYHÁZKERÜLET ÉS AZ ÁLTALA FELÁLLÍTANDÓ MAGYAR EGYHÁZMEGYÉK SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK TERVE I. Magyar Egyházkerület Az Evangéliumi és Református Egyház magyar egy­házmegyéi és gyülekezetei az Egyházi Törvényeknek (55-b) pontja, valamint a Fort Wayneben tartott Egyete­mes Zsinaton jóváhagyott Tiffini Egyezmény elvei és ren­delkezései alapján elhatározták, hogy külön MAGYAR EGYHÁZKERÜLETET szerveznek, melynek gyülekezetei, lelkészei és tagjai, mint a fent nevezett Egyház szerves alkotó részei továbbra is háborítatlan élvezetében marad­nak azoknak a jogoknak és kiváltságoknak, amiket az Egy­ház kebelébe lett felvételük alkalmával az Egyház számuk­ra biztositott. Ezek között legfőbb jelentőségűek a régi magyar református hitvallásokhoz, a Heidelbergi Kátéhoz és a Második Helvét Hitvalláshoz, valamint egyházi szoká­sokhoz, továbbá a magyar nyelv használatához való joguk, úgyszintén az egyházi közigazgatás eredményesebbé téte­le érdekébén a területi szakaszokra, úgynevezett egyház­megyékre (in the previous Constitution: Classes, now: Sec­tions) oszlás, a magyar főiskolai tanítás, a magyarországi reformátusokkal való érintkezés megfelelő lehetősége és egyéb előjogok, miket az említett Tiffini Egyezmény rész­letesen előir. E Magyar Egyházkerület működését az Egyház Alkotmánya és az Egyházi Törvények határozzák meg, mig a magyar munkakör szolgálatára az egyházme­gyék az Egyházkerülettől nyernek megbízatást és ponto­san körülirt felhatalmazást, megfelelő szabályzat formájá­ban, amelynek minden pontja teljes összhangban áll az Egyház Alkotmányával és az Egyházi Törvényekkel, és jogerejét ezektől nyeri. II. Az Egyházkerület Egyházmegyéi 1. — Az Egyházkerület a földrajzi helyzeteknek meg­felelően ez idő szerint a következő egyházmegyékre oszlik: Keleti Egyházmegye, Központi Egyházmegye, Tóparti Egyházmegye, Nyugati Egyházmegye. Az egyes egyház- községek az Egyházkerület bármelyik közgyűlésén kérhe­tik eddigi területi beosztásuk megváltoztatását. 2. — Az egyházmegyék a következőképpen vesznek részt az Egyház törvényhozási, közigazgatási és bírásko­dási munkájában, valamint az Isten Országának építésé­ben : (A) Törvényhozás Az egyházmegyei közgyűléseknek jogukban áll az Egyház Alkotmányának és az Egyházi Törvényeknek mó­dosítására vonatkozó bármely határozati javaslatnak meg­tárgyalása és elfogadásuk esetén azoknak az egyházkerü­leti közgyűlésre felterjesztése, — továbbá egyházmegyei szervezeti szabályzat készítése. (B) Közigazgatás Az egyházmegye közigazgatását a közgyűlések, vég­rehajtó bizottság és a tisztviselők végzik. (a) Közgyűlések Az egyházmegye évente egy rendes gyűlést tart az őszi hónapok alatt. Rendkívüli gyűlést összehívhat a vég­rehajtó bizottság vagy három egyházközség kívánságára az elnök. Tagjai: az egyházmegye kebelébe tartozó lelkészek, tanítók és diakonisszák, — az egyháztanács, a vasárnapi iskola, a férfi, női és ifjúsági szervezetek egy-egy képvise­lője. Hatásköre: a lelkészek által írásban készített és a gyülekezeti munka minden ágát felölelő paróchiális jelentések meghallgatása és tárgyalása; amelyik lelkész nem jelenhet meg a köz­gyűlésen : köteles jelentését legalább három nappal a köz­gyűlés előtt beküldeni az egyházmegye elnökéhez; az egyházközségek vagy bármelyik szervezetük áftal az egyházmegyére felterjesztett közigazgatási ügyek tár­gyalása ; az Egyházkerület vagy a közegyházi Tanácsok által eléje terjesztett ügyek tárgyalása; az egyházmegyei végrehajtó bizottság vagy tiszvise- lők, úgyszintén az egyházmegyei bizottságok által eléje terjesztett ügyek tárgyalása; az egyházmegye által az Egyházkerület elé terjesz­tendő indítványok vagy kérelmezések tárgyalása. (b) Végrehajtó bizottság Az egyházmegye végrehajtó bizottságának tagjai az egyházmegye tisztviselői és egy közgyűlés által választott világi tag; elnöke az egyházmegye elnöke. A közgyűlé­sek közötti időszakokban az egyházmegye sürgős ügyeit a végrehajtó bizottság intézi el, beleértve az egyházkerü­let lelkészeinek az egyházmegyébe való átvételét vagy má­sik magyar egyházmegyébe való átbocsátását, az Egyházi Törvények 58. és 63*70. pontjainak figyelembe vételével. Évi működéséről írott jelentést tesz az egyházmegye köz­gyűlése előtt. (c) Tisztviselők Az egyházmegye közgyűlése két évi időtartamra vá­lasztja mindegyik tisztviselőjét, akik egymás után csak egy ízben lehetnek újraválaszthatók. Tisztviselők az el­nök és a jegyző. Az elnök elnököl az egyházmegye valamennyi közgyű­lésén és a végrehajtó bizottság ülésein, amiket ő hiv össze és amelyeknek ügyrendjét ő készíti el; kinevezi az egyház­megye bizottságait, amelyek választás alá nem kerülnek; elrendeli és levezeti a lelkészválasztásokat; lefolytatja a panaszos és fegyelmi ügyekben az egyházkerület elnöke által hozzá utalt vizsgálatokat; két évente köteles meglá­togatni és felülvizsgálni egyházmegyéjének mindegyik gyülekezetét. Működéséről az egyházmegyei közgyűlés elé írott jelentést terjeszt, amelynek egy példányát beküldi az Egyházkerület elnökéhez is.

Next

/
Thumbnails
Contents