Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-09-07 / 35-36. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik ^Idal AnyaTársLelEgyAz egyház Az egyház egyházvagy kéházingatlan ingatlan Egyházmegye: közséleányszek tagok vagyonának vagyonának gek egyházszászáértéke lévő teher száma: községek : ma: ma: dollárokban: dollárokban: 1. Keleti magyar egyházmegye 14 10 16 1,740 429,500.00 164,518.32 2. Központi magyar egyházmegye: 10 10 9 1,354 505,150.00 114,453.64 3. Tóparti magyar egyházmegye: 15 3 13 1,534 267,790.00 44,387.00 4. Magyar Sión egyházmegye: 13 — 15 1,207 309,700.00 122,450.00 5. Négy nem magyar egyházmegyében: 5 1 6 1,445 257,000.00 56,619.97 Összesen: 57 24 59 7,280 1,769,140.00 502,428.93 íme tehát összesen 81 megszervezett egyházközségünkben 59 lelkészünk pásztorolása alatt 7280 egyháztagunk él. Mindnyájan tudjuk, hogy az egyháztagok számának felvételénél csak azokat a tagokat számították, akik teljesen befizették egyháztagsági dijaikat egész évre az egyház- község pénztárába. Ami azt jelenti, hogy az egyháztagok számát egészen bátran megsokszorozhatjuk hárommal és akkor körülbelül megkapjuk felnőtt egyháztagjaink számát, ami tehát mintegy húszezer. Sajnos, a vagyonkimutatásunk nem teljes. De még e hiányos képből is megál- lapithajuk, hogy egyházközségeink vagyona jóval felül van a másfél millió doláron; és ha van is ezen a vagyonon még jócskán teher a> tempóm- és iskola- és paróchia- épitkezések idejéből: mégis, ennek leszámítása után is, az egyházközségeink birtokában lévő tiszta vagyon igy is meghaladja az egy millió dollárt. Minden ellentétes híreszteléssel szemben még egyszer nagyon nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy ez a vagyon kizárólagosan a mi magyar egyházközségeink tulajdona, amely fölött ezek egyházi tör vényeink értelmében szabadon rendelkezhetnek. Eladhatják vagy becserélhetik vagy megterhelhetik tetszésük szerint, csak éppen az egyházi törvények szerint kell eljárniok. Minden más ezzel ellenkező állítás tiszta valótlanság. Nem lehet tehát letagadni, hogy egyházi életünk hatalmas fejlődést vett azóta hogy Református Egyházunknak tagjaivá lettünk. Minden amerikai magyar protestáns egyházalakulat közül a mienk a legerősebb, legnagyobb, leggazdagabb, — hála legyen érte a Mindenható Istennek. Négy magyar egyházmegyénk még igy is nagy erő volna, egyenként vagy összesen. De ha olyan közös szervezetbe egyesíthetnénk nemcsak ezt a négy magyar egyházmegyét, hanem a nem-magyar egyházmegyékben fekvő másik hat egyházközséget is, amelyik tehát mind a 81 egyházközségünket egy kormányzatban összefoglalná és együtt tartaná: ez az egység minden kétség nélkül nagyobb erőt jelentene, mint minden más amerikai magyar református alakulat együttvéve és igy minden bizonnyal alkalmas alapul szolgálhatna arra, hogy vele a régóta óhajtott amerikai magyar református egységet szolgálhassuk. Ez a hatalmas uj szervezet az uj Magyar Egyházkerület lehetne csak. Hogyan került elő ennek a gondolata? Mi okozta, hogy most erről a kérdésről tárgyalnunk kell? Ezt kell most röviden megmagyaráznunk azok számára is, akik nem kisérik figyelemmel az amerikai Református Egyház életének eseményeit. Mert a Magyar Egyházkerület kérdését közegyházunk történetének egy nagy eseménye vetette felszínre. Két közegyház egyesülése Aki a keresztyénség nagy világmozgalmait figyelemmel kiséri: boldogan állapíthatja meg azt a törekvést, hogy a prcr testántizmus komolyan törekszik a maga felekezeteinek egyesitésére. Ilyen egyesülés jött létre mintegy másfél évtizeddel ezelőtt Canadában, ahol azóta egy közösségben működnek a protestáns felekezetek. Még nagyobb a jelentősége ennek a mozgalomnak az ázsiai missziói telepekre néz- vé. Krisztusnak chinai vagy indiai egyházában nincsen semmi széttagoltsága a pro- testántizmusnak: ha volna, nem haladna előre. Ami ott világosan megmutatkozott: annak a hatása ma már érezhető Amerikában is. Stanley Jones a nagy prédikáló körúton mindenütt hirdette és sürgette a felekezeti korlátok lerombolását, helyébe Krisztus egységes egyháza felállításának szükségét. Ennek a szükségérzetnek hódolt a mi Református Egyházunk is, amikor az Északamerikai Evangéliumi Zsinat nevű másik közegyházzal egyesült az elmúlt esztendőben. Az egyesülésnek eddig páratlan példája volt ez: előbb ment végbe, mint az uj alkotmánynak és a megfelelő egyházi szervezeteknek az életbeléptetése. Páratlan bizalomra, egymás megbecsülésére és Krisztus iránti megingathatatlan hitre volt szükség ahoz, hogy ilyen körülmények között lehessen végrehajtani a két egyháznak az egyesülését. De az egyesülés tavaly nyáron megtörtént és azóta az egyházmegyék és egyházi kerületek többsége már el is fogadta az uj alkotmányt, úgy hogy az egyesülés tényének végleges kijelentésére és az alkotmány életbeléptetésére már is egybehivták az 1938. év június havának végére az ohioi Columbusba a közös egyetemes szinatot, ahol a két egyháznak végleges és teljes egybeolvadása befejezést nyer. E nagyszerű keresztyéni ténynek sok alkotmányos részlete volt és van még ma is. Ezek között van az, hogy az uj egyesült egyházban nem lesznek többé egyházmegyék, hanem csak egy egyházkerület az egyházközségek és az egyetemes zsinat közötti fórum gyanánt. Természetesen az egyházkerületek száma megnövekedik, 32 vagy 33 egyházkerület lesz az egész országban és minden egyházközség annak az egyházkerületnek lesz a szerves része, amelyiknek a területén fekszik. Minket ez az intézkedés nagyon közelről érdekel. Mikor a magyarországi egyház amerikai missziója megszűnt: éppen azért is választottuk a Református Egyházat a magunk számára, mert egyedül ebben tudtuk biztosítani a magyar egyházmegyék fennmaradását. Ha most az egész egyházban megszűnik az egyházmegye: ez azt jelentené, hogy a mi egyházmegyéink is megszűnnek és a mi magyar egyház- községeinknek is bele kell lépniök azokba az egyházkerületekbe, amelyeknek a földrajzi területén feküsznek. Elhelyezkedésünk az amerikai egyház- kerületekben Az uj beosztás körülbelül a következő volna : Két magyar egyházközségünkön kívül, amelyek most is tagjai, a keleti egyházmegyének még tiz gyülekezete volna a New York Synod kebelében. A keleti egyházmegyének egy gyülekezete (Bethlehem) volna az East Pennsylvania Synod kebelében. A keleti egyházmegyének egy másik gyülekezete (Phoenixville) a Philadelphia Synod része volna. A központi egyházmegyének legnagyobb része a West Pennsylvania Synod kebelébe tartoznék. Kisebbik része a Westmoreland Synod tagja volna. Két gyülekezete a Southern Synod kebelébe esnék. A tóparti egyházmegye gyülekezeteinek legnagyobb része a Northeast Ohio Synod kisebbik része a Southwest Ohio Synod és a West New York Synod között oszkr nék meg. A Magyar Sión egyházmegye gyülekezetei megoszlanának a North Indiana Synod meg a Michigan Synod között, meg a North Illinois és a South Wisconsin Synod között. A két californiai gyülekezet a Pacific Coast Synod része volna. Nem kevesebb mint tizennégy egyházkerületbe volnának szétszórva magyar egyházaink. Lelkészeink, egyháztagjaink találkozhatnának ugyan azután is az e célra tervbe vett magyar konferenciákon, úgy mint a presbiteriánus egyházközségek, — de magyar egyházkormányzatról nem lehetne többé szó sem. Egységes munkára ez a beosztás semmi esetre sem volna alkalmas. Ez a beosztás állott elibénk az 1935. december I2~,én ikibocsátott alkotmány- tervezet keretében. Az 1936. év elején mindnyájan megismerkedtünk vele, legalább lelkészeink. Természetes, hogy tanakodni kezdtünk: mi tévők legyünk? Helyes lesz-é igy? Elfogadjuk-é minden további nélkül ezt a tervezetet vagy megpróbáljuk fenntartani a magyar egységet? * Phone: Hazai 1165 FISHER & OWEN FUNERAL DIRECTORS 126 Hazelwood Avenue PITTSBURGH, Pa. I
