Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-09-07 / 35-36. szám
2-ik oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA gyének, a pittsburghi egyház Allegheny egyházmegyének, a south norwalki és new yorki egyházközségek a német egyházkerület new yorki egyházmegyéjének a része, —- mindegyik egyházközségünk tehát először egyegy amerikai egyházmegyének volt az alkotórésze. Az első magyar egyházmegye A magyar millénium esztendeje, 1896, reánk nézve is nagyon fontos' dátumot jelent. Ebben az évben alakult meg az Amerikai Magyar Református Egyesület is, meg az első magyar református egyházmegye is. — Mirftkét szervezetnek ugyanazok voltak az alapitói; hat magyar református lelkész és talán ugyanannyi buzgó egyháztag. Mily maroknyi csapat volt ez! Mily kilátástalan vállalkozásnak tűnhetett fel: külön egyházmegyét szervezni ily kicsiny csapattal! Akik nemcsak földrajzilag voltak egymástól oly végtelen távol (sokkal nagyobb területen szétszórva, mint a régi Magyar ország), hanem amellett még a lelki egység is nagyon bizonytalan volt közöttük. (Az egyházmegye megalapítása után már rögtön meg is bomlott.) És a mi református egyházunk már akkor is megmutatta nagy4 jóindulatát a magyarokkal szemben: mind e kedvezőtlen körülmény dacára sem tagadta meg hozzájárulását: ha külön magyar egyházmegyét akarnak szervezni a magyarok, ám szervezzenek! Semmi akadályt nem gördített eléje. Csak úgy mint azóta sem állott soha ellene semmiféle magyar óhajtásnak. Ebben a magyar egyházmegyében fejlődött aztán tovább a mi egyházi életünk nagyobbik része, bár voltak olyan magyar egyházközségeink is, melyek kezdettől fogva amerikai egyházmegyében megszervezkedve, azokban meg is maradtak. Ilyenek voltak a toledoi, lorai- ni, daytoni és más egyházak. Semmiképen sem lehetne azt állítani, hogy magyar egyházi munkánk bármely időpontban is egységes lett volna. Eddig még sohasem volt. Közben megkezdődött a presbitériánus egyházzal kap csolatos munka is, 1900-ban. Ez a kétfelé szakadás nagyon éles ellentéteket váltott ki a két csoport között. Ezeknek az elosztására merült fel az a gondolat, hogy a magyar- országi református egyháztól kérjék az amerikai magyar református egyházi munka egyesítését. A magyarországi misszió kora. — Két, majd három egyházmegye. Dégenfeld József gróf, a magyarországi református egyház akkori elnöke, ki is jött Amerikába és munkájának eredményeként meg is alakult az uj magyar egyházmegye, a hazai egyház dunamelléki egyházkerületének szerves részeként, 190(5- ban. Később, amikor hazulról mindig több és több lelkész jött ki amerikai szolgálatra és az amerikai egyház- községek körül is többen csatlakoztak a hazai misszióhoz ; az immár túlságosan nagy területen fekvő egy egyházmegyét kétfelé osztották 1911-ben és attól kezdve egészen 1916-ig két egyházmegyében, a keleti és a nyugati magyar egyházmegyékben folyt a hazai, úgynevezett “csatlakozott” egyházak munkája. A várt egységet azonban távolról sem hozta meg ez az uj alakulás. Kilenc egyházközségünk mindvégig kitartott a Reformed Church magyar egyházmegyéje vagy pedig azon amerikai egyház- megyéje mellett, amiben eredetileg megszervezkedett. Ekkor tehát már három egyházmegyéje volt az amerikai magyar reformátusoknak, nem számítva a presbi- teriánus egyház kebelébe szervezkedett magyar egyházközségeket, melyek magyar egyházmegyét sohasem formáltak és egy minden második évben összeülő konferencián kivül más magyar egységet egymás között sohasem létesíthettek. A magyarországi misszió nem is volt hosszú életű: tizenegy évig tartott működése. A világháború alatt megszakadt az összeköttetés a magyarországi egyház kon- ventjével: mikor pedig a trianoni béke széjjeltörte Magyarországot és benne református anyaszentegyházunkát: nyilvánvalóvá lett, hogy ezt a nagy anyagi felelősséggel járó munkát tovább folytatni nem lehetséges. Kire bízzák a két egyházmegyét és gyülekezeteit? Maguk ezek az egyházmegyék és bennük a gyülekezetek és lelkészek óriási nagy többsége azt ajánlották a Konvent- nek, hogy bocsássa őket visz- sza a Reformed Church kebelébe, ahol magtarthatják, sőt a jövőben tovább is fejlesztik magyar egyházmegyei szervezetüket. A Konvent valóban igy is cselekedett és az 1921-ik évben a Reformed Church Belmisz- sziói Tanácsával megkötött Tiffini Egyezményben átbo- csátotta a két egyházmegyei és ezeknek (egy kivételével) valamennyi egyházközségét a Reformed Church kebelébe. A Tiffini Egyezmény jelentősége Annak a harmadik alakú latnak tehát, amelyik 190ő ban létesült, igy vége lett és az amerikai magyar református egyházi élet megint csal két táborban, Reformed Church és a Presbyterian Church táborában maradi volna, ha az uj csatlakozásnak ellenszegülő egyetlen egyházközség megint magjává nem lett volna egy ismét uj alakulatnak, a Független Egyháznak. Ennek vezetői azóta állandóan támadják a mi táborunkat és mind máig is tartó valótlan híresztelésekkel próbálják befolyásolni népünket. Támadásaink középpontjában a Tiffini Egyezmény áll, amelyben állítólag mi eladtuk volna minden birtokunkat és le mondtunk volna minden jogunkról a Belmissziói Tanács javára. Mondanunk sem kell, hogy mindezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Mi a jelentése a Tiffini Egyezménynek? — Nem egyéb az, mintha a mi szülő- anyánk, magyar református anyaszentegyházunk, igy szólott volna hozzánk, elszakadt gyermekeihez : “Gyermekeim, tudjátok, hogy amig bírtam: segítettelek benneteket. Igyekeztem reátok még ott az idegen földön is gondot viselni. Most, hogy megnyomorítottak, megcsonkítottak: nem birom tovább ezt a terhet. j El kell, hogy bocsássalak benneteket az ! én gondozásom alól. Van nekem ott kint Amerikában egy jó nővérem, egy anyának a gyermekei vagyunk mind a ketten. Jól ismeritek, mert nem egyre közületek előbb viselt gondot, mint én tehettem; sőt most is gondot visel némelyitekre. Azt Ígéri, hogy örökbe fogad valameny- nyiötöket és hűséges anyátok lesz. Menjetek hát hozzá; én elbocsátalak benneteket: tekintsétek mostantol főgva őt anyátokul.” Mint ahogy a keresztfáján függő Jézus gondot viselt leghübb tanítványáról. Ezt az ígéretét amerikai Református Egyházunk becsületesen be is tartotta. Pedig a teher, amit magára vállalt, akkora volt, hogy most a depresszió alatt majdnem sziklára vitte Belmissziói Tanácsunk hajóját. Az átvételkor 75,000 dollár adósságot fizetett ki helyettünk a magyarországi Konventnek; azóta több mint 800,000 dollárt költött reánk 16 esztendő alatt. Minden vagyonunk egyház- községeinké : minden jogban egyenlők vagyunk az egyház többi részével. Sőt most olyan jogokat is hajlandó megadni nekünk, — mint alább látni fogjuk, — amilyeneket egyetlen más egyházmegyéje sem tarthat meg magának. Az édesanya nem bánhatna velünk jobban, sőt még úgy sem, ahőgy ez a minket örökbefogadó anyánk bánt és bánik. Négy egyházmegye A Tiffini Egyezmény megkötése után azonnal mind a két magyarországi egyházmegye átaljött a Reformed Churchbe, ahol a régi magyar egyházmegye is megmaradt, bár a földrajzi határok természetesen eltolódásokon mentek keresztül. így egyszerre három egyházmegyével indult meg egyházunk megnagyobbodott uj munkája. Majd amikor a nyugati egyházmegye gyülekezetei is megszaporodtak, az óriási terület lehetetlené tette további egységüket: ez az egyházmegye kétfelé vált és azóta, egészen a mai napig, négy egyházmegye folytatja munkáját közöttünk és pedig a keleti, a központi, a tóparti és a Magyar Sión egyházmegye. Ezeken kivül mint már fentebb jeleztük, még négy más amerikai egyházmegyében, összesen hat magyar gyülekezetünk működik. Ez utóbbiak között semmiféle szervezeti egység nincsen; amerikai magyar református megmozdulásainkban azonban ők is épen úgy részt vesznek, mint a többiek. A Magyar Egyházkerület volna hivatva arra, hogy őket is egyesítve a többi magyar gyülekezettel egy közösségben. Alább közlünk valamennyi magyar gyülekezetünknek néháy statisztikai adatát, a négy t magyar egyházmegyében csoportosítva, az utóbbi hatot egy ötödik csoportban összegezve, anyaszentegyházunk legutóbbi, az 1936-ik évről készített hivatalos kimutatásának az adatai alapján.
