Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-01-03 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA MAGYARORSZÁGI HÍREK Közli: TÖMÖRY MÁRTA Szatmár-Cseke A KORMÁNYZÓ MEGNYITOTTA AZ ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI KONGRESSZUST Viharos tapssal üdvözölte a közönség a Vigadó nagytermében Horthy Miklós kormányzót, aki elfoglalva helyét, a következő szavakkal nyitotta meg a kongresszust : — A világháború óta elsőizben gyűltek egybe e kongresszuson a magyar egyetemek tanárai és a felsőoktatás kérdéseinek más elméleti és gyakorlati szakértői, how megvitassák, miként lehessen a tudomány művelését és a magyar ifjúság egyetemi oktatását a nemzet szellemi és erkölcsi erőinek fokozására az eddiginél is nagyobb mértékben gyümölcsöztet- niink. — De elsőizben nyilatkoznak meg nyilvános tárgyalás során az egyes kormányzati ácak vezetőférfiai is, hogy a főiskolai neveléssel és oktatással kapcsolatos kívánságaikat előadják. — A kongresszus foglalkozni fog valamennyi tudományszak sajátos problémáival : a jogi oktatás reformjával, a köz- igazgatási tisztviselők képzésével, az orvos-, mérnök- és tanárképzés kérdéseivel. Megvitatja, mikéoen lehet a jellem- és öntudatképzés szempontjait, az állampolgári nevelés követelményeit és az etikus életfelfogást az egyetemi oktatás keretében érvényesíteni. Megvitatja az általános egyetemi kérdéseket és mindannyiunknak sok gondot okozó diákszociális problémát. Vita tárgyává teszi az egyetemi testnevelés és az ifjúsági egészségügy nagy kérdéseit is. — A tárgyalások során az egyetem örök célját — a tudományos kutatás, a tudományok előbbrevitelét, fejlesztését, továbbadását és terjesztését — mindig szem előtt tartva, az egybegyűltek azt sem felejthetik, hogy az egyetem feladata nemcsak ismeretközlés, hanem a nemzet nagy céljainak felismerésére és áldozatos szolgálatára mindig kész és különösképen alkalmas, erős magyar nemzedékek nevelése. — Remélem, hogy az elmélet és gyakorlat embereinek ez a nagy találkozója és szellemi mérkőzése áldásos eredményeket fog hozni. — Ebben a reményben üdvözlöm az Országos Felsőoktatási Kongresszus részt vevőit, tanácskozásaikra Isten áldását kérem és a Kongresszust megnyitom. A kormányzó beszédét nagy tapssal fogadta az előkelő közönség. A KÁLVIN TÁNOS TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSE Ravasz László püspök a kálvinizmusról A nemrégen megalakult Kálvin János Társaság nagygyűlést tartott a budapesti református teológiai akadémián. — Közének után dr. Szabolcsba László bu- cahegyvídéki lelkioászlor bibliát olvasott és imádkozott, majd dr. Csekey Sándor teológiai akadémiai tanár, a társaság al- elnöke megnyitót mondott, ainel -ben kifejt- .te, hogy az egyesület a régi kálvinista puritanizmus uj formában való életre- keltéséért harcol. A teológiai kántus éneke után dr. Sebestyén Jenő teológiai akadémiai igazgató, a társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. 4 — A Kálvin János Társaság olyan munkaközösség akaí lenni, amely az egyháznak mintevy segédcsapataként, a társadalom felé nyújtja ki karját. A református keresztyénséget újra szerelmessé akarjuk tenni a kálvirtizmus alapelveibe. Dr. Ravasz László püspök, mint a társaság védnöke mondott zárószót. —- A magyar református egyház minden tagja, gyülekezete, különös erővel ad visszhangot akkor, amikor Kálvin János nevét elkiáltják, de a kálvinizmust a magyar református emberek nem ismerik. Az én népem százötven esztendő óta kielégítetlen szomjúsággal kiált valami után, amit ismeretlenül is szeret. Gondolunk-e arra, hogy Ormányság, Somogy, Baranya kálvinista vidékein kihalásnak indult fajtánkkal nagyobb vérveszteségek érték a magyarságot, mint amennyi Árpád honfoglalásától a világháborúig az összes hősi halottak száma? Ajkunkon van egy bűvös szó, amellyel áltatjuk magunkat, de szivünkben nincs meggyőződés, nincs teljes és végleges feleletünk a korszak legnagyobb kérdéseire. Hogyne kellene tehát élnünk a kálvinizmus igazságaival! Minden református ember támogatására számit a Kálvin János Társaság. Ez a társaság nem kizárólagos, tudja, hogy nemcsak a falai között van kálvinizmus. Köszöntőm és megáldom ezt a megmozdulást, ezzel az igével: “Tartsd *meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat. Akár véres, akár dicsőséges ez a te koronád.” “AZ ISTENELLENES ÁRAMLAT FÖLDFELETT ÉS FÖLDALATT HIRDETI HARCÁT KRISZTUS ELLEN” Az evangélikus országos zsinat csütörtökön tartotta záróülését, amelyen dr. Geduly Henrik püspök és báró dr. Rad- vánszky Albert egyetemes egyházi felügyelő elnökölt. A zsinat egyik legkiemelkedőbb alkotását, a missziói törvényjavaslatot tárgyalták, amelyet dr. Kapy Béla dunántúli püspök dolgozott ki és terjesztett elő. A püspök kifejtette, hogy az antikrisztus tér hóditásának lebirásában rendkívüli küzdelem vár az egyházakra. Az istenellenes áramlat föld felett és föld alatt hirdeti harcát Krisztus ellen és bomlasztja a jelenlegi világrendet. Az egyház kötelessége, — hogy újabb utakra irányítsa a társadalmat. A kommunista propaganda elleni harc a jóra törekvő erők egyesítését kívánja meg. Több hozzászólás után elfogadták a misziói törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy az evangélikus egyház Krisztus missziói parancsát az egyházhoz intézett parancsnak tekinti s ennek engedelmes- kedve a missziói munkát törvényesen szabályozott egyházi feladatai közé sorolja. A missziói munka támogatását az egyház minden hívétől elvárja s annak végzését az egyházi tisztviselők hivatásbeli kötelességévé teszi. A törvény szerint a missziói munka az egyház saját tagjainak lelki építésére, evangéliumi egyházi öntudatának erősítésére, a keresztyén társadalom bajainak gyógyítására, a nem keresztyén népeknek Krisztushoz vezetésére vonatkozik. A to\ábbiakban úgy rendelkezik a törvény, hogy az országos belmissziói munka végzésére lelkészi állásokat kell 3-ik oldal — —t ' szervezni és intézményeket kell létesíteni. Gondoskodik a törvény a belmissziói mun-- kásek kiképzéséről, az idegenbe szakadt magyar evangélikus hivek lelki gondozásáról és a magyarországi evangélikus egy-i házak kiilmissziói munkában való bekapcsolódásáról is. A DUNÁNTÚLI “EGYKE” Az üresen maradt bölcsők tragédiájáról, az egykéről nagyon sokat írtak és beszéltek eddig. Nemzeti szempontból szinte létkérdés ez a probléma, mert a fajok, illetőleg a nemzetek harcából a szaporább faj fog győztesen kikerülni. A közelmúltban lezajlott olasz háború valójá1 ban annyit jelentett, hogy a túlszaporodott olasz nemzet szétfeszítette határait és népfölöslegének tij hazát teremtett. Ezt a folyamatot figyelhetjük a világ történelemben mindenütt: $ szaporább, életképesebb fajok felszívták és magukba olvasztották a kevésbbé szaporább fajokat. Magyarország természetes szaporof dása meglehetősen kielégítő, országos átlagban 1921-től 1930-ig 9.6 százalék, de ha ezt az országos átlagot részletesebben vizsgáljuk, szemünkbe ötlik a Dunántúl három egykés vármegyéje: Baranya, Somogy, Tolna. Baranya megyében 10 év alatt 15.119 lelket elveszített a nemzet az egyke következtében. De ugyanilyen a helyzet a másik két egykés megyében is. , Baranya, Somogy és Tolna megyékben az “egyke” miatt elveszett összesen 10 esztendő alatt 52.110 lélek. Mi lesz ezekből a megyékből egy emberöltő alatti? Nem a faj életképtelensége az oka ea- nek, hiszen a környező megyéknek ugyan- azonfaju lakosságában sokkal magasabb a szaporodás százaléka. Fejér megye szaporodása pl.: 12.7, Veszprémé 10.8 Zaláé 10.3 százalék. Az egyke divat, amely főleg gazdasági okora vezethető vissza. — Ezek: a birtok elforgácsolódásától való félelem és a nehéz gazdasági helyzet. FIAINKHOZ Üdvözlet az Egyetemi Énekkarhoz Irta: Glück Jenő Magyar dallal jöttök, i Magyar szívvel várunk! t Mint hajdanta a regősök Vidítsátok majd fel , Szomorú világunk. •> í - i Magyar szó ereje, Magyar dal varázsa Szálljon fel a magas égbe Szabadságot, üdvöt kérve Édes szép hazánkra! Bár rövid időre, Bár néhány órára, De visszavisz kis falunkba — Csillagfényes éjben — A dal bűvös szárnya. Édes-busan hangzó , Ö i Enektek csak zengjen. .. Magasságos égbe szálló Imánk kiséri majd Itt, az idegenben! ___ |Z..| l*.. /• / • Küldjön újévi ajándékot a lapnak Hzessen elő 1937-re! * ; i.
