Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-06-23 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

5-ik tliUl

ISTEN SZABADITÁSA

JUN. 24. — A SZABADITÁSÉRT VALÓ KÖNYÖRGÉS. — Zsolt. 21, 2—

18. — A szabaditásért való könyörgésre az indítja igazán az embert, amikor tudatára jut bűneinek. Azok nagy teherként nehezednek rá és súlyúk miatt “roskadozik az ereje”. A szabaditó igazságával szabadit meg. (2 v.) A szabadulás egyetlen útja és lehetősége az, hogy Annak kezére bizom telkemet, akiről tudom, hogy hűséges Isten. Akinek kezében van életem ideje. Aki igy könyörög szabaditásért, annak lehetnek üldözői annyian, mint a tenger fövénye, lehet olyan, mint az elrothadt edény, elfeledkezhetett róla mindenki, bizonyos, hogy megvilágositja rajta orcáját az Ur és nem szégyenül meg, mivelhogy hivja az Urat.

JUN. 25. — MEGSZABADÍT A FOGSÁGBÓL. — Zsolt. 1, 1—6. Van ember, aki úgy nyeli a gonoszságot, akár a vizet. Boldog, ha a gonoszokkal együtt lehet és osztozhat azoknak prédáján. A zsoltáriró azonban éppen azokat mondja boldogoknak, akik nem igy járnak. Azokat, akik az Ur törvényében gyönyörködnek éjjel és nappal. Akik még csak meg sem állnak a csúfolok utján, hanem tovasietnek róla. Ezek az emberek azok, akik a nemszeretem napok idején is virulnak. Jókedvüek, akik dicsekednek a háborúságban is. Akiknek minden ütjük szerencsés. Ezek azok, akik megállnak majd az ítéletben és bejutnak az igazak gyülekezetébe. Ismeri az Ur az igazak útját és ha olykor nehéznek tetszik is, a kegyelem szabaditásával felel reá.

JUN. 26. — MEGSZABADÍT A

FÖLDI FEGYVEREKTŐL. — II. Mózes 14, 8—31. — Elől a tenger, hátul az egyiptomiak rettegett serege. Mi lehet itt más, mint romlás és pusztulás. Ilyen helyzetben hamar kész az ember a megalkuvásra. Kössünk békét az ellenséggel, hajtsuk jármába nyakunkat. Az Ur szava parancsa azonban más. Ne féljetek, megáll- jatok. Legyetek veszteg (csendben). Az Ur hadakozik tiérettetek. Csodálatos az, hogy milyen csendben tud hadakozni az övéiért az Ür. Csendes szelet támaszt és utatkészit kétségbeesett menekülő gyermekei számára. És az az ut, mely az gyermekei számára, a szabadulás útja volt, az ellenség számára romlás és pusztulás ut- jává változik.

JUN. 27. — MEGSZABADÍT A BETEGSÉGBŐL. — II. Kir. 5, 1—15. — Naámán élete az emberi élet örök tragédiáját példázza. Megvan a boldogság minden alapja, de tetőtől talpig poklos. Tetőtől talpig megfertőzve a betegség, mint az embert a bűn. Isten előtt azonban a pok- losság sem olyan bűn, hogy ne tudna segíteni rajta. Van hatalma megszabadítani. Lehet, hogy a királyok és a hivatalos hatalom képviselői nem látják az Isten szaba- ditásának lehetőségét és kétségbeesve ide- oda futkosnak, de minden időben vannak az Urnák prófétái, akik által megbizonyit- ja szabaditó hatalmát. Megjegyzendő még, hogy nem a Jordán vizében, hanem az Ur igéjének (kimondott szavának) erejében van a szabadulás.

JUN. 28. — MEGSZABADÍT A HALÁLOS VESZEDELEMBŐL. — I. Sám. 23, 14—28. — Istennel egyuton járva, nincs halálos veszedelem. Aminthogy nem volt halálos betegség, úgy nincsen halálos fegyver vagy halálos cselvetés

sem. Isten erején minden kard éle kicsorbul és minden ellenséges ravasz fondorko- dás hiábavalónak bizonyul. Az ősellenség, a sátán, ma is minden erejével utánunk veti magát, hogy megejtsen, elpusztítson, de hiába minden, ha az LJr nem ad kézbe bennünket. (14 v.) Sőt ellenségeinket alázza meg előttünk az Ur. Mindez természetesen csak azok életében valóság, akik hűségesen keresik az Ur gondolatát és szándékait.

TUN. 29. — MEGSZABADÍT A VADÁLLATOKTÓL. — Dániel 6. 16— 27. — Dániel szabadulásának Jiárom fontos alapja volt: 1. Rendkívüli lélek volt benne. Bizonyára az Isten Lelke. 2. Még az ellenségei sem találtak munkájában semmi kifogásolni valót. Pedig az ellenség szemei nagyon kritikus szemek. 3. Dánielnek volt ideje az Isten számára úgy a jó, mint a rossz időben. Ennek következménye volt aztán, hogy Istennek is volt ideje Dániel számára a megpróbáltatás idején. Ez a hármas felkészültség kellett ahhoz, hogy az oroszlánok befogott szájjal vegyék őt körül.

JUN. 30. — MEGSZABADÍT A

HALÁL HATALMÁBÓL. — Zsolt. 16, 73, 25—28. — Ennél felettébb való szaba- ditás nincsen. Erre aztán minden kétséget kizáróan egyedül Isten képes. Persze ez csak azoknak osztályrésze, akik életükben megtanulták, hogy: “Én Uram vagy te, feletted való jóm nincsen.” Azok számára az élet Krisztus, a meghalás nyereség. Ezeknek még a halál árnyékának völgyen is jobbkezük felől van az Ur, azért nem rendülnek meg soha. Bizonyosan lesznek sokan, akik csalódnak a maguk elgondolta szabaditásban, de ezek nem az Urat választották osztályos részükül és sorsuk egyedüli támogatójául. A halálban pedig csak azokat fogja tanácsaival támogatni az Lrr, akik reá néznek szüntelen.

Mussolini:

“ELŐBB A KERESZT, AZTÁN A FASISZTA-JELVÉNY!”

A Középeurópai Katholikus Kurír jelenti : Egy belga misszionárius a múlt héten beszélgetést folytatott Mussolinival és megmutatta a Dúcénak azokat a lapokat, amelyek szerint Mussolini kijelentette, hogy az Lljtestamentum a világ legelső könyve. '

— így mondta excellenciád? — kérdezte a misszionárius.

— Igen! — felelte Mussolini késlekedés nélkül.

A misszionárius azután tovább kédezett.

— A fasizmust vallásnak tekinti?

Mussolini a következőket válaszolta:

—• Nem! Eredeti értelmében semmi

REFORMÁTUS VILÁGGYÜLÉS

CANADÁBAN

Az Óhazai Egyház képviselője dr. Kováts J. István, az amerikai magyar református- ságból dr. Takaró Géza a hivatalos delegátus.

Az ötvilágrészre kiterjedő református egyház négyévenként világgyülésre szokta össze hívni képviselőit, fölváltva Európában és Amerikában. Most az amerikai continens van soron és a legközelebbi egyetemes gyűlés Montrealban fog megtartatni junius 22-től bezárólag 30ig. Az első este ünnepélyes fogadtatás lesz a Windsor Hatel “Prince of Wales” temé- ben, másnap pedig az angol király üzenetét fogják fölolvasni a megnyitáson.

Az egyetemes program, amellyel párhuzamosan női gyűlések is tartatnak az International Union of Women’s Foreign Missionary Societies rendezésében, valósággal hemzseg a világ különböző részeit foglalkoztató változatos problémáktól. A delegátusok a különböző országokban fölmerült égető kérdésekről előzetesen már szigorúan bizalmas jelentéseket kaptak, hogy a gyűlésre megfelelő módon fölkészülve érkezzenek. El lehet gondolni, hogy ezek a válságos idők mennyi mindent felhalmoztak a gyűlés asztalára. Minden kontinens minden országának megvannak a maga külön problémái amelyek nem egy helyen elevenébe vágnak a református egyházak életének. A világszövetséghez tudniillik ez idő szerint Európa országaiból 36 különböző református országos egyház- felekezet tartozik, a Brit szigetekről 10, Ázsiából 14, Afrikából 16, Észak-Ameriká- ból 17. Dél-Amerikából 11. West Indiából 4, Ausztráliából 4 egyházfelekezet.

Magyarországból dr. Ravasz László püspök, konventi elnök szándékozott kijönni, később közbejött akadályok miatt dr. Kováts István egyházkerületi főjegyzőt, volt államtitkárt küldötte ki. Az Amerikai Református Egyház (Evangelical and Reformed Church) tiz taggal lesz képviselve, s ezek között egy magyar is dr. Takaró Géza személyében, aki a Queen Mary-vel érkező magyarországi delegátust bevárva vele együtt megy az érdekes gyűlésre.

esetre sem. Csak úgy, hogy teljes odaadással hiszünk benne és magunkat odaadjuk neki.

A misszionárius további kérdése igy hangzott:

— Igaz az, hogy excellenciád a fasiszta szimbólumot a kereszt fölé helyezi?

Mussolini határozottan a következőket mondotta:

— Nem, — alája rendelem!

Hogy az olasz nép vezére milyen fontosnak tarja az Evangéliumot és menynyire kívánatosnak tartja annak elterjesztését, mutatja a fasiszmus tízéves fennállásakor annakidején kibocsátott egyik bélyeg is. A vesszőnyalábok mellett ott van egy oltár, rajta egy nagy kinyitott Biblia, felirata: Evangélium. Mögötte egy egyszerű kereszt és a biblia előtt meghajolnak a nemzeti zászlók. A kép alatt pedig újabb magasztos fölirás: “Credete!” — Higyje- tek!”