Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-06-09 / 23. szám

8-ilt oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Akron, 0. BESZÁMOLÓ A MA­GYAR NAPRÓL. — A gon­dos rendező bizottság szép helyet, nagyszerű program mot, derék munkásokat és kiváló szakácsnőket válasz­tott a Magyar Nap sikeré­nek biztosítására, de a több­szörös záporeső a siker egy részét elmosta. Tóth Jani zenekara, Mr. Bátor nagy hangszórója, Tóth Ágnes és1 Mariska szép táncai szolgál­tatták a mulatságot a tánc­teremben. Itt dalolt és cim- balmozott nagy hatással Szarvas Pál. Itt sorsolták ki az Írógé­pet, melyet Bordi Mihályné nyert meg a 90-es számmal. Vukán Mancika és Juliska igen szép magyar ruhában jelentek meg. — Kint a sza­badban a lelkész üdvözlete után a polgármester üdvöz­letét olvasta fel a titkára. Szarvas' Pál szórakoztató előadása mindenkit felderí­tett. Tarnócy Árpád akroni és Tárcái Lajos clevelandi szerkesztők rövid beszédei, Tóth Magduska rádió-éne­kesnő szép magyar dalai vol­tak még a promram főbb számai. — A vásári sátor alatt Shován László és Tud­ja Jánosné árultak. Nem messze tőlük vigan folyt a kuglizás. — A konyhában Orosz Józsefné elnöknő ve­zetésével serényen munkál­kodtak Cselle Kálmánná, Kővágó Jánosné, Finta Jó­zsefné, Katona Istvánná, Miklósi Vilmosné és Csernik Katalin. Hálásan köszönik a következők adományait: Orosz Józsefné, Cselle Kál­mánná, Takács Zsuzsanna, Batiz Lajosné, Balogh Ist- vánné, Katona Istvánná, Hersics Mihályné, Sajba Pálné, Bordi Jánosné, Mrs. Kelemen és Mrs. Ács. — A Sala Ernő vezetése alatt szé­pen munkálkodó rendező­ségnek és a megjelent nagy közönségnek Cselle Kálmán gondnok mondott köszöne­tét. LAKODALOM. — Gyi- móty Sándor és Páncél Er­zsiké szép esküvője a múlt szombaton ment végbe. Fej- szés Gyula megható ének­számai még ünnepélyesebbé tették. Tanuk voltak Zsibai Gábor és neje, Czetli Emil és ifj. Páncél Józsefné. Az esküvő után nagyszerű lako­dalom volt a Páncél farmán, ahonnan az. ifjú pár hamaro­san nászutra indult. Amit "Lilly Janika kívánt nekik a templomban, azt küldjük utánuk: Istennek áldását. GRATULÁLUNK Finta Istvánnak és immár felgyó­gyult kedves nejének, hogy Napfény A GYERMEKEKNEK KÍNAI-MAGYAR NÉPROKONSÁG A tavaszi napnak csodálatos, mondhatnánk magnetikus hatása van. Ami az embert, felnőttet, gye­reket egyaránt a napfény felé hajtja, az a csalhatatlan, élet- fentartó ösztön, mely mindig afelé nyujtatja ki kezeinket, a- mire szervezetünknek, egészsé­günknek éppen szüksége van. A hosszú téli hónapok alatt semmit se nélkülöztünk annyira, mint éppen a napfényt. Ha mi felnőttek ennyire nélkü­lözzük ez éltető elemeket, hogyne éreznék meg hiányukat s hogyne vágynának ösztönösen utánuk a serdülő emberpalánták, a gyere­kek. Ki látott pincében csirázó krump'it? Ki látott muskátlit sö­tétben levelezni? A betegesen sárga hajtások, a természetelle­nesen hosszú száron ülő életkép­telen hitvány lelvélkék nem-e az egészségtelen lakások naptalan sötétjében felcseperedő csenevész gyerekeket juttatják eszünkbe? Mennyi gyerek nő fel egészség­telen környezetben s a naptalan, nyirkos ’lakás emlékeként egész életén át súlyos teherként hor­dozza angolkórban megnyomoro- dott vagy tuberkulózisban elseny- vedt testét. És hányán pusztulnak el már gyermekkorban. A napfénynek az egészségre, különösképpen a fejlődésben lévő gyermek szervezetére gyakorolt jótékony hatása még mindig nem elég tág körben ismert. Még min- | dig sokan vannak, kik óvják | gyermekeiket a naptól. Félnek j tőle, ahelyett, hogy gyógyító, egyészségfentartó hatását kihasz­nálnák. A gyakorlatban azonban még ennél az áldásos gyógyitóhatás- nál is sokkal fontosabb a napsuga­raknak az a képessége, hogy szer­vezetünk ellenállását a legkü’ín- bözőbb betegségekkel szemben fokozni tudja. A gyerekeknek, csecsemő ko­ruktól felserdülésükig, élete és egészsége van kitéve a legtöbb támadásnak. A fertőzés veszélyét csak fokozza az a körülmény, hogy a gyerekek nem tudnak ma­gukra vigyázni. A jóságos nap nemcsak meleget és fényt küld a gyerekektől nyüzsgő játszóterek­re, hanem fertőtleníti forró su­garaivá1 a homokot, melyben a gyerekek százai turkálnak. A gyerekek csaknem kivétel nélkül szeretik a napot, mintha csak éreznék, hogy a nap az ő legnagyobb jótevőjük. nagyszülők lettek. Bulgrin Hugónak és Finta Zsuzsiká­nak, egyházunk volt ügyes orgonistájának szép fiacská­juk született. Találjanak sok örömet benne. Nem régiben igen érdekes vendége volt a magyar fő­városnak. Ott járt Asia- Ho-Dziu-Ya, a kinai köz­társaság európai sajtófőnö­ke, — aki egyúttal kiváló nyelvtudós a Budapesten és Magyarország egyes vidé­kein adatokat gyűjtött nagy müvéhez, melyet a közel jövőben óhajt kiadni s mely magyarságunk körében is bizonyára élénk feltűnést fog kelteni. Asia-Ho-Dziu-Ya ugyanis tapasztalta Kínában, a CSE- KANG tartományban, hogy az ottani nyelvjárás és kiej­tés meglepően hasonlít a magyarhoz. Óriási adat­halmaz áll ma már rendel­kezésre, mellyel a kínai-ma­gyar néprokonságot óhajtja müvében bizonyítani. A Csekang tartományban a “Ma-Tya” lovas népet je­lent s igy a “magyar” szó is valószínűleg a “Ma-Tya” szóból származik, vagyis a “magyar” “lovas népet” je­lent. Sok olyan ősi szó is hasonlít, amit a magyarok még Ázsiából hoztak ma­gukkal. így az az “apa” e kinai nyelvjárás szerint “apaa”; az “any” ott “anye”; a “gyermek”: “mek; a ‘‘le­ány”: lányé”; a “kutya”: “kan-tyuan”; a “disznó”: “diszn”; a “csirke”: “dsike”; a “ló”: “lu”; a “szamár”: “ló”; a “szép”: “szépan”; “hideg”: “hile”; “meleg”: “mellin”; “jó”: “ju”; “test”: “tetz”; “fej”: “fej”; “száj”: “tzáj’; “szív”: “szü”; “kö­szönöm”: “khöszün”; “hol”: “ho”; “hova”: “hofa”; “nem”: “ne”; “de”: “de”; “hogyan”: “hozu”; “ilyen”: “ije”; “nap”: “nepu”; “éj­szaka”: “iszaka”; “est”: “ejt”, stb., stb. A hasonlóság letagadha­tatlan. Még inkább azzá teszi a kiejtés és hangsúlyo­zás egyformasága. Ebből azonban nem következik az, hogy egyfajta lenne a két nép. Nyelvi hasonlóságo­kat gyakran teremt az egy vidéken való hosszas együtt élés, sőt már a szomszédság is. Ha azonban vérrokon­ság lenne a magyar és kinai közt: azt sem kellene restel- ni. hiszen a kinai ősi művelt­ség korra, súlyra egyaránt a legelsők közül való. Kinn azóta elcsenevészedett, de a népvándorlás előtti idők­ben a világ legműveltebb né­pe volt, a közös eredet hát csak azt bizonnvitaná, hogy az ősmagyarok Ázsiából kokkal nagyobb műveltséget I hoztak, mint a germánok, gótok vagy szlávok. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET SP3P0S A legnagyobb és legrégibb magyar református intézmény. Az Egyesült Államok Cong- resszusa által hozott külön törvény alapján kiadott Charterje feljogo­sítja az Egyesült Államok minden államában való működésre. Ma tiz állam felügyelete alatt működő, biztos alapokra épített intézmény. Tagjairól minden kö­rülmények között gondoskodik, sőt tagjai árváinak is gondos neve­lést ad Ligonier, Pa.-ban levő ár­vaházában, ami az egyedüli szere­tet intézménye Amerika magyar­ságának. Életbiztosító okmányainak KI­LÉPÉSI KEDVEZMÉNYEI van­nak. Ha a tag nem akarja tovább fizetni illetékeit, tartalékát két évi tagság után kiveheti akár kész­pénzben, akár életbiztosításban. Önmagával és szeretteivel tesz jót, ha ezen, minden körül­mények között biztos és minden­kor magyar intézménynek a tag­jává lesz. További felvilágosítást szívesen ad: Molnár István titkár 900 CHANDEER BLDG. 1327 “I” ST., N. W. Washington, D. C. vagy lakóhelyén működő osztá­lyunk titkára, vagy egyháza lelkésze GONDOLJA MEG A DOLGOT ÉS NE VÁRJON, AMÍG ELKÉSIK

Next

/
Thumbnails
Contents