Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-06-09 / 23. szám
8-ilt oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Akron, 0. BESZÁMOLÓ A MAGYAR NAPRÓL. — A gondos rendező bizottság szép helyet, nagyszerű program mot, derék munkásokat és kiváló szakácsnőket választott a Magyar Nap sikerének biztosítására, de a többszörös záporeső a siker egy részét elmosta. Tóth Jani zenekara, Mr. Bátor nagy hangszórója, Tóth Ágnes és1 Mariska szép táncai szolgáltatták a mulatságot a táncteremben. Itt dalolt és cim- balmozott nagy hatással Szarvas Pál. Itt sorsolták ki az Írógépet, melyet Bordi Mihályné nyert meg a 90-es számmal. Vukán Mancika és Juliska igen szép magyar ruhában jelentek meg. — Kint a szabadban a lelkész üdvözlete után a polgármester üdvözletét olvasta fel a titkára. Szarvas' Pál szórakoztató előadása mindenkit felderített. Tarnócy Árpád akroni és Tárcái Lajos clevelandi szerkesztők rövid beszédei, Tóth Magduska rádió-énekesnő szép magyar dalai voltak még a promram főbb számai. — A vásári sátor alatt Shován László és Tudja Jánosné árultak. Nem messze tőlük vigan folyt a kuglizás. — A konyhában Orosz Józsefné elnöknő vezetésével serényen munkálkodtak Cselle Kálmánná, Kővágó Jánosné, Finta Józsefné, Katona Istvánná, Miklósi Vilmosné és Csernik Katalin. Hálásan köszönik a következők adományait: Orosz Józsefné, Cselle Kálmánná, Takács Zsuzsanna, Batiz Lajosné, Balogh Ist- vánné, Katona Istvánná, Hersics Mihályné, Sajba Pálné, Bordi Jánosné, Mrs. Kelemen és Mrs. Ács. — A Sala Ernő vezetése alatt szépen munkálkodó rendezőségnek és a megjelent nagy közönségnek Cselle Kálmán gondnok mondott köszönetét. LAKODALOM. — Gyi- móty Sándor és Páncél Erzsiké szép esküvője a múlt szombaton ment végbe. Fej- szés Gyula megható énekszámai még ünnepélyesebbé tették. Tanuk voltak Zsibai Gábor és neje, Czetli Emil és ifj. Páncél Józsefné. Az esküvő után nagyszerű lakodalom volt a Páncél farmán, ahonnan az. ifjú pár hamarosan nászutra indult. Amit "Lilly Janika kívánt nekik a templomban, azt küldjük utánuk: Istennek áldását. GRATULÁLUNK Finta Istvánnak és immár felgyógyult kedves nejének, hogy Napfény A GYERMEKEKNEK KÍNAI-MAGYAR NÉPROKONSÁG A tavaszi napnak csodálatos, mondhatnánk magnetikus hatása van. Ami az embert, felnőttet, gyereket egyaránt a napfény felé hajtja, az a csalhatatlan, élet- fentartó ösztön, mely mindig afelé nyujtatja ki kezeinket, a- mire szervezetünknek, egészségünknek éppen szüksége van. A hosszú téli hónapok alatt semmit se nélkülöztünk annyira, mint éppen a napfényt. Ha mi felnőttek ennyire nélkülözzük ez éltető elemeket, hogyne éreznék meg hiányukat s hogyne vágynának ösztönösen utánuk a serdülő emberpalánták, a gyerekek. Ki látott pincében csirázó krump'it? Ki látott muskátlit sötétben levelezni? A betegesen sárga hajtások, a természetellenesen hosszú száron ülő életképtelen hitvány lelvélkék nem-e az egészségtelen lakások naptalan sötétjében felcseperedő csenevész gyerekeket juttatják eszünkbe? Mennyi gyerek nő fel egészségtelen környezetben s a naptalan, nyirkos ’lakás emlékeként egész életén át súlyos teherként hordozza angolkórban megnyomoro- dott vagy tuberkulózisban elseny- vedt testét. És hányán pusztulnak el már gyermekkorban. A napfénynek az egészségre, különösképpen a fejlődésben lévő gyermek szervezetére gyakorolt jótékony hatása még mindig nem elég tág körben ismert. Még min- | dig sokan vannak, kik óvják | gyermekeiket a naptól. Félnek j tőle, ahelyett, hogy gyógyító, egyészségfentartó hatását kihasználnák. A gyakorlatban azonban még ennél az áldásos gyógyitóhatás- nál is sokkal fontosabb a napsugaraknak az a képessége, hogy szervezetünk ellenállását a legkü’ín- bözőbb betegségekkel szemben fokozni tudja. A gyerekeknek, csecsemő koruktól felserdülésükig, élete és egészsége van kitéve a legtöbb támadásnak. A fertőzés veszélyét csak fokozza az a körülmény, hogy a gyerekek nem tudnak magukra vigyázni. A jóságos nap nemcsak meleget és fényt küld a gyerekektől nyüzsgő játszóterekre, hanem fertőtleníti forró sugaraivá1 a homokot, melyben a gyerekek százai turkálnak. A gyerekek csaknem kivétel nélkül szeretik a napot, mintha csak éreznék, hogy a nap az ő legnagyobb jótevőjük. nagyszülők lettek. Bulgrin Hugónak és Finta Zsuzsikának, egyházunk volt ügyes orgonistájának szép fiacskájuk született. Találjanak sok örömet benne. Nem régiben igen érdekes vendége volt a magyar fővárosnak. Ott járt Asia- Ho-Dziu-Ya, a kinai köztársaság európai sajtófőnöke, — aki egyúttal kiváló nyelvtudós a Budapesten és Magyarország egyes vidékein adatokat gyűjtött nagy müvéhez, melyet a közel jövőben óhajt kiadni s mely magyarságunk körében is bizonyára élénk feltűnést fog kelteni. Asia-Ho-Dziu-Ya ugyanis tapasztalta Kínában, a CSE- KANG tartományban, hogy az ottani nyelvjárás és kiejtés meglepően hasonlít a magyarhoz. Óriási adathalmaz áll ma már rendelkezésre, mellyel a kínai-magyar néprokonságot óhajtja müvében bizonyítani. A Csekang tartományban a “Ma-Tya” lovas népet jelent s igy a “magyar” szó is valószínűleg a “Ma-Tya” szóból származik, vagyis a “magyar” “lovas népet” jelent. Sok olyan ősi szó is hasonlít, amit a magyarok még Ázsiából hoztak magukkal. így az az “apa” e kinai nyelvjárás szerint “apaa”; az “any” ott “anye”; a “gyermek”: “mek; a ‘‘leány”: lányé”; a “kutya”: “kan-tyuan”; a “disznó”: “diszn”; a “csirke”: “dsike”; a “ló”: “lu”; a “szamár”: “ló”; a “szép”: “szépan”; “hideg”: “hile”; “meleg”: “mellin”; “jó”: “ju”; “test”: “tetz”; “fej”: “fej”; “száj”: “tzáj’; “szív”: “szü”; “köszönöm”: “khöszün”; “hol”: “ho”; “hova”: “hofa”; “nem”: “ne”; “de”: “de”; “hogyan”: “hozu”; “ilyen”: “ije”; “nap”: “nepu”; “éjszaka”: “iszaka”; “est”: “ejt”, stb., stb. A hasonlóság letagadhatatlan. Még inkább azzá teszi a kiejtés és hangsúlyozás egyformasága. Ebből azonban nem következik az, hogy egyfajta lenne a két nép. Nyelvi hasonlóságokat gyakran teremt az egy vidéken való hosszas együtt élés, sőt már a szomszédság is. Ha azonban vérrokonság lenne a magyar és kinai közt: azt sem kellene restel- ni. hiszen a kinai ősi műveltség korra, súlyra egyaránt a legelsők közül való. Kinn azóta elcsenevészedett, de a népvándorlás előtti időkben a világ legműveltebb népe volt, a közös eredet hát csak azt bizonnvitaná, hogy az ősmagyarok Ázsiából kokkal nagyobb műveltséget I hoztak, mint a germánok, gótok vagy szlávok. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET SP3P0S A legnagyobb és legrégibb magyar református intézmény. Az Egyesült Államok Cong- resszusa által hozott külön törvény alapján kiadott Charterje feljogosítja az Egyesült Államok minden államában való működésre. Ma tiz állam felügyelete alatt működő, biztos alapokra épített intézmény. Tagjairól minden körülmények között gondoskodik, sőt tagjai árváinak is gondos nevelést ad Ligonier, Pa.-ban levő árvaházában, ami az egyedüli szeretet intézménye Amerika magyarságának. Életbiztosító okmányainak KILÉPÉSI KEDVEZMÉNYEI vannak. Ha a tag nem akarja tovább fizetni illetékeit, tartalékát két évi tagság után kiveheti akár készpénzben, akár életbiztosításban. Önmagával és szeretteivel tesz jót, ha ezen, minden körülmények között biztos és mindenkor magyar intézménynek a tagjává lesz. További felvilágosítást szívesen ad: Molnár István titkár 900 CHANDEER BLDG. 1327 “I” ST., N. W. Washington, D. C. vagy lakóhelyén működő osztályunk titkára, vagy egyháza lelkésze GONDOLJA MEG A DOLGOT ÉS NE VÁRJON, AMÍG ELKÉSIK