Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-05-26 / 21. szám
2-ik oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA > 4--------------------------------------------------------í|> EMLÉKEZÉS VASÁRNAPJÁN felnyitjuk lelkünk kincsesládáját és a kincstartó, az emlékezés, egymásután szedi elő az odagyiijtött drága- gyöngyöket: személyeket, akik kitörölhetetlenül vésődnek szivünkbe, eseményeket, élményeket, amelyek rányomták bélyegüket életünkre. A kincstartó előszedi a drágagyöngyöket. Itt vannak előttünk . . . Emlékezünk ... és egyszer csak az összes közül ragyogó fénnyel emelkedik ki Jézus. Őt látjuk, szeretetére emlékezünk. Ez a szeretet sugárzott át, tükröződött vissza az emberekben, eseményeken át. Ott látjuk és megérez- zitk: “szeretett engem és önmagát adta érettem!” Szivünkben hála gyűl. Szeretett engem — én is szeretni akarom Őt! Önmagát adta értem — én is neki . adom életemet! Hálámat cselekedetben bizonyítom meg, úgy mint Pál apostol: “a magam részéről betöltőm ami híja van Krisztus szenvedéseinek!” Tovább viszem az Ő munkáját, felemelem, hordozom az általa adott zászlót ! Mint Lincoln mondotta a gettys- burgi beszédében: “ezt a helyet megszentelték azok a hősök, akik itt harcoltak, meghaltak. A mi kötelességünk az, hogy odaszenteljük magunkat annak a bevégezetlen munkának szolgálatába, amelyért ők éltek és meghaltak!” Emlékezés vasárnapján újra .oda szentelem magamat Annak szolgálatára, Aki élt és meghalt érettem, Krisztus és az Ő ügye szolgálatára! Dr. U. F. 4-—----------------------------------------------------# Hindu özvegy égetése A keresztyén özvegyasszonynak a sorsa a 88-ik zsoltárban van kifejezve, de azért mégis kegyelettel borul le a Megváltó Jézus szent hívogató szavára: “Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg terheltettetek és én megnyugasztlak titeket.” — A látó 11:38. Szegény hindu özvegynek, aki a napokban fölmászott férje égő ravatalára és ottan porrá égette saját testét, hogy férjének a túlvilágon, mint istennő szolgáljon, nem jutott ki a mi keresztyéni neveltetésünkből, mert vagy nem akarta, vagy pedig, nem volt alkalma azt megtanulni, hogy az Ítélet a felséges Istené. Tehát, amikor elérkezett az egymástól való földi elválás, megijedt az élettől »és nem törődve árváival a Brahman hit szerint cselekedett. Indiában a halott embereket háromtól—tiz napi virasztás után magas máglyán elégetik, hogy az elköltözött lelke, mint kisértet vissza ne jöjjön. A máglya olyan magas, amilyenre az elköltözött vagyona megengedi. Amig készül a máglya, addig folyik a nagy virasztás is a falu asszonyai és a rokonok vitatkozásaitól kísérve, hogy mitől halt meg az elköltözött és mit kell az olyan nővel tenni, akinek a férje előbb megy a túlvilágra, mint a feleség? Pogány emberek is szeretik, ha őket szeretik és a virrasztás napjaiban \az özvegynek sok mindenféle mutatványt el kell játszani, mint elájulás, ordítás, ruhatépés, hajhuzás és más egyébb cselekedettel kell hűségét bebizonyítani elköltözött férjéért, mert a külső kör és rokonok aszerint Ítélnek. A hindu özvegy nagyon jól tudja, hogy mit jelent a virrasztás, mert ő is megjelent sok virasztásan, ahol ő is segített az Ítéletben, vagy pedig ártatlanul tanulmányozta, hogy hogyan is dobják ki őket a faluból, mint outcast-eket az elköltözött férj miatt. Az igazi fájdalom azért őt is csak most rettentette meg, amikor a halál váratlanul bemarkolt otthonába, ahol ők a legnagyobb egyetértésben éltek és még a legnagyobb gondozás, orvoslás sem tudta az életet visszatartani abban, akit az ő pogány hite szerint oly nagyon szeretett. Ezen hindu nő nem volt az alsó osztályból való, sőt a rengeteg ékszer, amit magával vitt a máglyára, bizonyította, hogy Ágra városban vezető szerepet élhetett. De milyen szomorú tény az, hogy a mai korszakban nem ismerte meg Ágra város szegény tanyáját, ahol annyi sok beteg az utszéleken ápolatlanul pusztul el. Az ő törvénykönyve a Log Vegas azt tanitja, hogy még csak most jön a pazar élet, ha majd innen elköltöznek és a nők ottan is csak férfiakat fognak szolgálni, mint istennők. A régi római nők is, amikor már jól kiélték magukat s nem bírtak mulatozni, s nem gondoltak arra, hogy mennyi munkát elvégezhettek volna a betegek, béna gyermekek és szegények között, mikor férjeik elhaltak, csuklóikban fölmetszették az eret és elbágyadva mentek a túlvilágra. Midőn látta ezen cselekedeteket Alfréd, az angolok, első keresztyén királya a 800-as években Krisztus születése után, levette püspöki ruháját és Rómából visz- szament a kis England szigetre és igy kiáltott fel: “A nőket az Isten szívnek küldötte és ha a szív nincsen rendes működésben, akkor kihal a nemzedék. S én hálát adok a teremtő Istenemnek, hogy a mi angol asszonyaink már megtanulták, hogy hit által tisztelte Istent Noé és hit által engedelmeskedett Ábrahám Istennek.” (Zsid. 11:7, 8.) S ez a hit tanította meg őket dolgozni és imádkozni, úgy hogy ma már szőnek, fonnak, igazi édes anyáknak bizonyulnak és az elhagyott betegjeiket szeretettel ápolják, árváikat pedig ruházzák. Kitől tanulta meg Alfréd király, hogy a nőket dolgoztatni és imádkoztatni kell? Nem a feleségétől, pedig nagyon jó és hü keresztyén királynő volt. Mielőtt elvette volna, már kitűnt, mint a szegények jó barátja, de volt Alfréd királynak egy kis gyermek-anyja, aki fájdalmas helyzetében az igaz Isten zsámolya előtt szeretettel vette a gyermeket szivére és az adta meg neki az utat, hogy hogyan kell nőket vezetni. Alfréd édes apja Ethelwalf barbár király volt. 45 éves korában már kétszer lett özvegy és egy szép nyári reggelen a harmadik feleségnek való fiatal Judith francia hercegnő is megérkezett az angol kikötőbe. Nem azért, mert akarta, hiszen kegyetlenséggel végezték ki azt, akivel ő egy pár hónapig olyan nagy szeretettel élt, de mert az ország úgy kívánta, tehát ment szelíden és lelkét Isten kezébe helyezte. Pedig ő is elpusztíthatta volna életét a habok között, mert nem volt kellemes meglátni a barbár, idős, elhízott Ethelwurfot. De a mikor a kikötőben találkoztak, a rémülettől az ötéves kis Alfrédet kapta el Ethelwurf király kezéből és igy kiáltott fel lelkében: “Te kis aranyos! Az Isten és te lesztek nekem mindenem a megpróbáltatásban !” Judith hü kis mamája volt Alfrédnak. A szelidlelkii első keresztyén lelkész pedig, aki akkorában téritgette Angolországot, megértette Judith fiatal lelkét és nem ismert fáradságot, mig meg nem ismertette vele Jézust, az embert és a virágot. Elmondotta neki, hogy Jézus olyan, mint a bájos fehér liliom, aki enyhíti a fájdalmat és ő is próbáljon inkább hasonlítani a liliomhoz, mint sem a napraforgóhoz, mert habár a napra-forgó magasabban is áll, de a nőknél a liliom nyújtja az életnek szerény, bűbájos képmását. Judith nem dobta el magától az életet, mint azt tette a mai korban a hindu özvegy, hanem nevelt Angolországnak királyt, akinek neve örök időkig fog élni az angol történelemben és odaadással dolgozott a templomban a szelidlelkii pap mellett, ahol a sok boldog és boldogtalan feleségek, anyák, özvegyek és elhagyottak építették az Isten országát e földön nem a magok részére, hanem a jövő nemzedéknek. Ami egyházainkban is vannak Ju- dithok, akik nem egyedül járnak hanem a megpróbáltatás napjaiban kinyújtják kezüket és szólnak az Ur Jézushoz: “Fogjad kezem, oly gyönge vagyok, érzem, Hogy nélküled én élni nem tudok, Fogjad kezem és akkor jó Megváltóm A félelemre többé nincsen ok.” S vannak hindu özvegyek, akik nem épen égetik el testüket 48 óra alatt, de egy életet égnek, mert egyedül járnak, siratják még élő férjeiket, gyermekeiket és saját magukat. Pedig minden egyházban vannak Alfrédek és szelidlelkü papok, akik tudják és hiszik, hogy a megfáradt léleknek a Jézusért végzett munka és a buzgó imádkozás a meggyógyitója. K. K. Felhívás! A REFORMÁTUSOK LAPJA RÉGI ELŐFIZETŐI, AKIK HÁTRALÉKBAN VANNAK, LEGYENEK SZÍVESEK A TARTOZÁSUKAT RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN A KIADÓNAK MIELŐBB ELKÜLDENI. JUNIUS HÓNAPBAN A REFORMÁTUSOK LAPJA KÖZÖLNI FOGJA 10 HÓNAPOS SZÁMADÁSÁT, VAGYIS AZ ÖSSZES BEVÉTELEKET ÉS KIADÁSOKAT. MINDENKI OLVASHATJA, HOGY MENNYIT FIZETETT BE VAGY MENNYIVEL TARTOZIK. HA VALAKI ÚGY LÁTJA, HOGY A LEJÁRATI IDŐBEN TÉVEDÉS VAN ÉS IGY NEM IS TARTOZIK ANNYIVAL, LEGYEN SZIVES ERRŐL A KIADÓT LEVÉLBEN ÉRTESÍTENI ÉS AZ IGAZSÁGOS TARTOZÁST MIELŐBB ELKÜLDENI. ÁLDOZATKÉSZ TAGJA ÖN EGYHÁZÁNAK?
