Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-05-26 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik rfldal Kelemen Pál előadása Piinköst vasárnapján egészen külön­leges élvezetben volt részük azoknak, akik az International Institute Auditóriumában egyebegyiilekeztek. Vakmerőségnek lát­szott egy ilyen késő dátummal New York­ban előadást hirdetni annál is inkább, mert a new yorki magyarság egyébként se túl­ságosan nagy tömeggel szokott olyan he­lyekre seregleni, ahol tudományos jellegit előadásokat hirdetnek. Ezt az előadást mégis a siker jegyében könyvelhetjük el. A hallgatóságban illusztris amerikaiak is jelen voltak. Az előadót dr. Takaró Géza mutatta be a hallgatóságnak rövid angol beszéd­del, amelyben rámutatott a tudományos irodalom terén elért sikereire a magyar származású tudósnak aki előkelő amerikai feleségével együtt viselte el a Yucatáni hacienda primitiv lakás és élelmezési vi­szonyait. Az előadót nagy taps üdvözölte mind­járt bsezéde kezdetén. Egy kettőre lent járt a hallgatóság a közép-amerikai ősva­donban, amely egymás után kénytelen ki­engedni bozótjainak és folyondárjainak bilincseiből a Máyák kincseit, egy ősi kul­túrának ritka érdekes maradványait. Az­után Mexico őslakóinak, az Aztec-eknek koloszális müveit csodáltuk meg. Az elő­adó színes diapozitivjei, amelyeket dr. Fer- derber Vilmos vetített és a minden rész­letre kiterjedő magyarázatai, a hallgató­ságból feltett kérdésekre adott feleletei nagyban hozzájárultak az előadás élveze­tességéhez. (T. G.) AZ UTAZÁS A LEGNAGYOBB ELISMERÉS. — Az oroszok a diktatúrával való hosz- szas kísérletezés után áttértek - az alkot­mányos alapra. A közös gyermeknevelés és gyermekoktatással való kísérletezés után pedig újra magukévá tették a családi élet szentségének elvét. A magántulajdon ellen folytatott 20 éves kíméletlen harc után pedig az uj al­kotmány 7-ik cikkelyének 1. bekezdése el­ismeri a magántulajdon jogát. A szovjet alkotmány 12-ik cikkelye viszont a bérekre vonatkozólag teljesen kapitalista szempontokat tart megszivle- lendőknek. Alkotmányuk igy szól: “Min­denkitől elvárjuk tehetségének maximu­mát és mindenkinek megadjuk munkatel­jesítményének teljes ellenértékét!” Az amerikai béreket is a “munka tel­jes ellenértékének” elve alapján fizetik. Az amerikai szocialisták és kommunisták ezt az elvet állandóan támadják és azt kö­vetelik, hogy mindenki “szükséglete” sze­rint keressen. Az uj szovjet alkotmány meghazudtolja az amerikai kommunistá­kat és az évszázados amerikai standardot teszi magáévá. Az amerikai ipar azonban túllicitálja a szovjetet. Nemcsak olyan béreket fizet, amellyel a munkás munkája után azt ke­resi meg, amire okvetlenül szüksége van, hanem arra is juthat neki, hogy az ameri­kai magas és még egyre emelkedő élet­színvonal egyéb követelményeinek is meg­felelhessen. <8>_---------------------------------------------------------------------------------------------------------­INNEN-ONNAN Küldi: Tömöry Márta, Szatmár-Cseke HAJDAN — ÉS MA. — Régen a vallásháborúk pusztították az emberisé­get. Most az elvek háborúja dúl minden felé. Spanyolországban ágyúval, puskával, más országban betűkkel, szavakkal vívják ! a harcot. A világ országai két zászló alá sorakoznak fel, a fekete fascista és a vörös bolseviki lobogók alá. Borzalmas lesz a két tábor leszámolásának órája. Akik kívül állnak a felsorakozott or­szágokon, nagyon szerencsések. Az Egye­sült Államok népe is nagyon szerencsés, hogy nem kell a leszámolás órájától félpi. Itt a szavazó urnáknál döntik el a vitás kérdéseket. Azok az országok, ahol még a demok­rácia uralkodik, megválthatnák az embe­riséget egy közelgő katasztrófától, hogy a békés megegyezésre tudnák bírni az ellen­tétes két táborba felsorakozott országok vezéreit. Egy kis jóakarattal, egy kis több emberszeretettel mindent el lehetne érni. ZSÚFOLÁSIG megteltek Moszkvá­ban a templomok husvét alkalmából. — A görögkeleti egyház április végén ünne­pelte a husvétot, amelyet részint nyíltan, részint titokban majdnem minden orosz megtart. Moszkvában, ahol az Isten és az egy­ház ellen működő liga legsikeresebben dolgozik, közel 100,000 ember vett részt a még nyitva levő huszonöt g. keleti temp­lomban tartott ünnepi istentiszteleten. A moszkvai katedrális, amelyben szertartásokat az orthodox g. keleti met- ropolista, Sergei érsek celebrált, zsúfolás­ig megtelt. Az ország minden részében általános vallásos ébredés tapasztalható. A hitközségek az uj orosz alkotmány értelmében nyíltan követelik maguk ré­szére a teljes vallásszabadságot, amelyet az Isten-ellenes Liga hatása alatt, a kom­munista kormány még mindig szeretne megtagadni. SZERVEZI A UNIÓ A FORD AUTÓGYÁRAT. — Az autómunkások nemzetközi uniója két irodahelyiséget bé­relt ki a napokban, ahonnan a Ford Motor Co. alkalmazottainak megszervezését irá­nyítani fogják. Az egyik iroda a Michigan Ave. 8944 száma alatt, a másik pedig a West Vernon Highway 8710 száma alatt van. Mindkét iroda most szombaton fog megnyílni Walter N. Wells, J. J. Kennedy és Walter P. Reuther szervezők vezetése mellett. Henry Ford több Ízben kijelentette, hogy semmi körülmények között sem fog­ja elismerni az uniót, mert nem hajlandó megtűrni kívülállók beavatkozását a gyár és munkásai közötti tárgyalásoknál. * Al­kalmazottai jogos kívánságait meghall­gatja és azokat szívesen teljesiti, de a szer­vezett nagytőke érdekeit szolgáló unió felől hallani sem akar. Az unió szervezői szerint mindjob­ban erősödik a munkásszervezet a Ford gyári alkalmazottak között s megjósolják, hogy már nem messze az idő, amikor Henry Fordal is felvehetik a harcot és en­gedékenyebbé teszik a hatalmas detroiti autókirályt. Angol vélemény: “A TÖRTÉNELEM ALIG ISMER VÉGZETESEBB ELJÁRÁST, MINT AZ UTÓDÁLLAMOK FELPUFFASZ- TÁSÁT” LONDON, MÁJ. 3. — Sir Raymond Beazley, a hires angol történettudós, az oxfordi és cambridgei egyetem nyug. ta­nára, tanulmányt irt a Contemporary Review-ben a magyar ügyről. Az angol közvéleményt bizonyos kérdésekben vilá­gok választják el Mussolinitól — irja — de amit a Duce Milánóban a magyar ügy­ről mondott, azzal majdnem minden angol egyetérthet. Magyarországgal a béke ke­gyetlenebből bánt el, mint a többi legyő­zött állammal. Mig Németországot gaz­daságilag igyekeztek megnyomoritani, Magyarországtól nem várhattak óriási fi­zetéseket, tehát szétdarabolták — a mes­terségesen teremtett vagy, megnövelt kis nemzetek nevében, amelyek mint a győz­tesek szövetségesei követeltek jutalmat a magyarok, azaz a francia szólásmód sze­rint “a németek hűbéresei” rovására. A történelem alig ismer végzetesebb és egyoldalubb eljárást, mint az utódálla­mok felpuífasztása 1919-ben. A béke szer­zői nem nemzeti egységeket szilárdítottak meg, hanem szedett-vetett kétes jellegű alakulatokat teremtettek. Idegen fajú, ön­érzetes, magasabb kultúrájú népek millió­it seperték íöllebbezhetetleniil, irgalom és népszavazás nélkül az uj államokba az ön- rendelkezés és a kisebbségi jogok lábbal- tiprásával. A kisebbségvédelmi szerződé­seket gyengítik, kijátszák, sőt megsemmi­sítik, a magyar nyelvet üldözik az elkap­csolt részeken. Az amerikai unitárius szö­vetség és a presbiteni világszövetség tanul­mányi bizottságai indokoltnak találták a magyar panaszokat, sőt megállapították, hogy a szerződésileg szavatolt kisebbségi jogok közül egyetlen egyet sem tartanak tiszteletben. Egy amerikai megfigyelő szerint a kisantant fél a népszavazástól. KÉTEZERÉVES A VASÁRNAP. — A gazdasági, főleg vidéki kereskedelmi körökben még ma is sok vita folyik a va­sárnapi munkaszünet betartásáról. Úgy látszik, hogy ez a vita elég régi keletű, mert a vasárnapi munkaszünetet először III. Leó bizánci császár léptette életbe ezerkétszáz évvel ezelőtt. A császárnak ez a rendelete azonban csak efféle “módosí­tó rendelet” volt, mert Nagy Konstantin császár már 1600 évvel ezelőtt szabályozta a vasárnapi szünnap kérdését. A heti egy ünnepnap különben is évez­redes szokás és nemcsak a keresztyén or­szágokban uralkodik. A régi görögök hét­főn, perzsák kedden, a sziriaiak szerdán, az egyiptomiak csütörtökön, a mohame­dánok pénteken, a zsidók pedig szomba­ton tartották és tartják meg a heti pihenőt, így tehát a hét minden napjára jut valhol egy vasárnap. MONST, FRANCIAORSZÁG. — Edward ex-király és Mrs. Wallis Warfield Simpson esküvője junius 3-án lesz. A menyasszony királyi hercegnői címet kap és a nyolcadik helyre kerül az angol főúri hölgyek között. L’gy hírlik, hogy az angol királyi család egyetlen tagja sem fog részt- venni a windsori herceg esküvőjén. -------------------------------------------------------—«• VAN OTTHON ZSOLTÁRA ÉS IMAKÖNYVE? 4-------------------------------------------------:-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------®

Next

/
Thumbnails
Contents