Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-05-26 / 21. szám

REFORMÁTUSOK Entered as Second Class Matter at the I Post Office at Akron, Ohio, on 15th j September, 1936. LAPJA VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM AKRON, OHIO, MÁJUS 26, 1937 No. 21 SZÁM A Lélek tüze Keresztyénség Szentlélek nélkül Dr. RAVASZ LÁSZLÓ II. Ezért olyan fontos dolog, amit Pál tett az efézusiakkal: közölte velük a Lélek ajándékait. Nemcsak azt javallottá nekik, hogy vegyetek Szentlelket, hanem tény­leg közölte is velük Istennek a lelkét. Az tehát a másik nagy kérdésük, hogyan ju­tunk ehhez a lélekhez? Ez a lelket mindig az élő személy hozza és közvetíti. Ezt nem adja áz intéz­mény, nem közli a történelem, ezt csupán egy olyan lélek közli, aki maga is hordoz­za, aki áttiizesedett tőle, akiben kigyult. Ma már van szilárd borszesz, azt hiszem lesz szilárd benzin is, amelyet lehet dobo­zokban vinni, felhalmozni, pedig belse­jükben hihetetlen tüzenergiák lappanga- nak. De kell egy láng akármilyen kicsi, amelyik meggyujtsa, enélkül hasznavehe­tetlenek s alig különböznek valamit az agyagtól vagy kőtől. Hivő személyiségek kellenek, akikben átsugárzik a Szentlélek. Lám Pál apostol odament Efézusba, ahol még azt sem hallották, hogy van Szentlé­lek. Két év múlva ott volt Kis Ázsia lege­rősebb gyülekezete és a pogányság fővá­rosába egy szenvedő és győzedelmeskedő egyház épült meg, amely Róma mellett az őskeresztyénségnek egyik gócpontja lett. Van-e jobb és tisztább magyarázat a re­formátorok felmérhetetlenül nagy hatásá­nak a megértésére, mint az, hogy bennük Lélek jelent meg, a Szentlélek tiizlángja, amely áthevitette és megvilágositotta, fel­égette és megtermékenyítette a hideg, kiszáradt, megromlott régi világot. Hány­szor, de hányszor látjuk, hogy egy már- már unalmassá vált prédikációba 2—3 gondolat, amelyben titokzatos erő, a Szentlélek ereje rejlik, egyszerre megra­gadja a sziveket, a templom halotti csend­jében szinte hallatszik, miképpen serceg a meggyulandó lelkek szövétneke. Kinek nincs tapasztalata arról, hogy egy misszio­nárius, egy cserkészfiu, egy diakonissza, egy lelkipásztor, egy családanya, egy Is­ten áldotta próféta miképpen tud gyógyí­tani, újítani, lelket sugározni, hitet ébresz­teni és Isten országát elterjeszteni! A lé­lek — lélek által terjed. Ebből reád az kö­vetkezik, hogy hallgass az ilyen lélekre, mindaddig, amig magad is ilyen lélek le- szesz. A másik dolog, amit meg kell néz­nünk az, hogy a Szentlélek önmagát iga­zolja. Egy fa élhet a kertedben rangjarej- tetten, mindaddig, amig meg nem termel­te első gyümölcsét. Mihelyt ez megtör­tént, már leleplezte önmagát és igazolta, hogy jó vagy rossz, tüzrevaló vagy pedig áldása a kertnek. A Szentléleknek gyü­mölcsei vannak, amelyekkel igazolja önma­gát. Erősebb vagy-e mikor innen kimész, tisztábban látod-e magadat, sorsodat és a Krisztus arcát, mint ahogy láttad, amikor idejöttél? A Szentlélek ereje éppen abban áll, hogy hívőbb és mélyebb lesz az imád­ságod, tisztább és deriiltebb lesz a belső világosság, nagyobb lesz a hívők békes­sége, erősebbek leszünk a szolgálatban és a szeretetben, többet tudunk tenni egy­másért, jobban meg tudunk bocsátani egy­másnak, örvendeni tudunk egymásért. A Szentlélek ereje éppen abban áll, hogy előbbre visz az Isten megismerésében. Eleinte csak egy név, nemsokára egy egész világ, egykor több mint ezer világ. Egyre jobban látom teremtő istenségének dicsőségét, egyre mélyebben alámerülök megváltó szerelmének mélységeibe és egyre inkább kiderül előttem minden ő utjának csodálatos bölcsessége és tervsze­rűsége. Ez lesz a legnagyobb örömem, ez- izgat és ez elégít ki a leginkább, itt szület­nek számomra kibeszélhetetlen szépségek, igy találok egy olyan társra, akinek hó­dolni, akit szeretni, akit imádni nem lehet eléggé, igy szegődöm egy olyan urnák a zsoldjába, aki a legjobb, leghiibb, legdu- sabb és legkegyelmesebb gazda. Végül a Szentlelket nem én terme­lem, nem emberi bölcsességből destilláló- dik, mint a filozófia, hanem Isten adja, váratlanul és ajándékképpen. Ő küldötte Pált Efézusba, Ő használta fel személyét és bizonyságtételét szerszámul, hogy rajta keresztül közölje az Ő lelkét. Szurokból és kócból, húsból és vérből, fáklyát alkotott magának s ezt meggyujtotta önön füzé­vel ; a fáklya égett, lobogott, utrakelt, s Efézusban felgyújtotta az eleve elrendelt lelket. Azért titok, meglepetés a Szentlé­lek, amelyre várni kell, amelyért imádkoz­ni kell s nagy csendességben hallgatni, mikor indul meg a halk szélfuvás, amely annyira nőhet,, hogy megrázza a világot és beleszórja a hegyeket a tengerbe. Ez a lélek itt is átfuvall s éppen ez a pillanat és ez az óra zálog arra, hogy a szellő csak előfutár volt, zugó, tisztitó és teremtő viharok roppant hadserege követ­kezik. Jövel Szentlélek Ur Isten! * Ez a prédikáció mutatvány a Kálvin Könyvtár legutóbb megjelent kötetéből, melynek cime: ÉGŐ CSIPKEBOK®R. Rádió prédikációk 1935—36-ból. írták: Dr. Ravasz László, Berecky Albert, ifj. Biberauer Richard, Forgács Gyula, Dr. Fónyad Dezső, Muraközy Gyula, Sebes­tyén Andor, Dr. Soos Béla, Szabó Imre, Dr. Szabolcska László. Ára 2.40 Pengő, kiadja a Sylvester ...Nyomda, ...Budapest, Hermina-ut 37. A tiiz évezredek óta beleépítette ma­gát az ember életébe. Már az ősember gondolatvilágában ott élt a tiiz lehetősége s amikor az első szikrát kipattintotta az összedörzsölt fa megtiizesitéséb.ől, mint megbecsülhetetlen drága kincset éleszt­gette éjszaka és nappal, hogy az örökké- tartó legyen. A bibliai ember máglyát rak, tüzet, tesz alája és a tiizfelhő száll a magasba, a csillagos ég horizontja felé, száll a tűz ere­jétől az áldozati füst a MINDENHATÓ­HOZ, az akkor még ismeretlen Istenhez, az emberek belső ösztönéből, sugallatából, amikor abból mutat be áldozatot, ami ne­ki a legkedvesebb. A pünkösti tiiz az egyedüli tiiz, ame­lyik nem a földről emelkedett az ég felé, hanem az égből szállt alá, azokra, akiknek megigértetett, kettős tüzesnyelvek alakjá­ban, a tanítványokra, hogy lelkeket tiszti­tó munkájokat megkezdhessék. Mert a tiiz tisztit. Ha nyers, össze­tört, nemesfémet tartalmazó kőzetet te­szel be az olvasztó kemencébe, a tiiz csa- dálatos ereje folytán kiválasztja a durva anyagokból a nemes fémet, összeolvaszt­ja, megkeményiti, megerősíti. A pünkösti tiiz a már egyakaraton levő tanítványokon is ezt a munkát végez­te. Megtisztította, megerősítette és meg­indította őket a nagy munkára. Csoda-e hát, hogy a pünkösti tiiz ha­tása alatt Péter apostolnak egyetlen be­szédére háromezren tértek meg. Csoda-e hát, hogy a pünkösti tűz örök melegsége folytán milliók és milliók maradnak meg igazi Krisztus követőinek. Csoda-e hát, hogy orvosok, papok, tanítók, tanárok megtelve a Krisztusnak eme lángoló füzé­vel, a Krisztusért harcba szállnak a tudat­lanokkal, viszik missiói küldetésökben oda ezt a tüzet, ahol nem ismerik ennek fé­nyét, melegségét. Csoda-e hát, hogy ezt a pünköstkor meggyujtott tüzet Oroszor­szág minden Isten-ellenes klubja sem tud­ta eloltani, hanem ellenkezőleg csak éleszt­gették a hívők lelkében, valahányszor tá­madást terveztek a lélek tüze ellen. Akármilyen szomorú arcú ez a világ a keres^tyénietlen betegségével, ma is vannak tanítványok egy akarattal, akik hisznek a pünkösti tűz munkájában, akik ma is várják annak küldetését. Es mi magyarok, reformátusok, pro­testánsok, bennünk elszunnyadt volna ez a pünkösti tiiz? Megtagadtuk volna annak csodaerejét? Az édesanyád első csókja ott ég a homlokodon és a konfirmációd első foga­dástétele nem ég a lelkeden? Ne tagadd le ezeket az első indító erő­ket, ha eddig gyenge voltál a hitedben, nyisd meg életedet a pünkösti tűz előtt, összeéget, de megtisztit, megerősít és lé­szel egy akaraton a KRISZTUSOD iránt. PÉTER ANTAL. T

Next

/
Thumbnails
Contents