Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)
1937-05-01 / 17. szám
i 2-iL oldai AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA TEHER VAGY SZÁRNY? Babilon népét elsepréssel fenyegette Persia hadserege. Az előnyomuló sereg elől menekült a nép s mentette bálványait. A súlyos bálvány szobrokat. isteneiket, hátukra vették és úgy cipelték, vagy állatokra rakva vitték. Az ember, aki isteneit hordozza! Ezt látta Ézsaias és azt mondotta Isten népének: Íme a‘hamis isten és a hamis vallás, súlyos teherként nehezedik az emberre, az igaz Isten és igaz vallás nem teherként sulytja, hanem hordozza az embert. Térjetek azért az igaz Istenhez. (Ézsias 46.) Ti hordozzátok ! . . . Összerogytok a teher alatt!. .. Én hordozlak . .. meg- szabaditlak! Mi a vallásod?... Teher?... — Szárny?... Te hordozod-é teherként, vagy á vallásod ad erőt, hogy győzel- mesen hordozzad el az élet küzdelmeit? Sok ember tehernek tekinti a vallást. Valami felesleges toldaléknak, a- mit be kell tölteni, el kell hordozni. — Nem az az igaz vallás. Soha nem érezte az Istenbe vetett hit erejét, vigasztalását az, aki igy gondolkozik. Isten hozzánk jön és azt mondja: Gyermekem! Én teremtettelek, édes Atyád vagyok, azért jövök, hogy szeretetem, isteni erőm által reménységet, fenntartó erőt, vigasztalást, kitartást, győzelmet adjak! Segiteni jövök én! Fogadj be. Ketten hordozzuk azt, amit eddig egyedül hordoztál! Az igaz vallás nem teher, hanem szárny. Felemel. Most pünköst előtt ■ vizsgáld meg: megnyerted-é az erőt? ; Mi a vallásod? Dr. FT. F. <5 Az élet találós kérdései Falusi népünk nem sokat ad a jeles lelkészi oklevélre, de arra már igen, hogy a papjuk — okos ember legyen. (Ez némi- kép azt mutatja, hogy jeles oklevél nélkül is lehet valaki okos ember és viszont a dicsőséges oklevél nem feltétlenül azt bizonyítja, hogy tulajdonosánál rakáson állna az ész.) Az élet sokszor vizsgáztat minket, amikor népünk feszült figyelme lesi, hogy miként birkózunk meg a hétköznapok gordiusi csomójával. A sikerült birkózást közvéleményünk megbecsüléssel jutalmazza. Lásunk néhány találós kérdést. I. Lakodalomba vagyok hivatalos. Csakhogy nem vőfély utján, a faluhelyen egyetlen kizárólagos legitim utón, hanem a vőlegény személyes felkérésével. Nem is akkor kaptam a meghívást, amikor mások, hanem később. Akkor, amikor a vőfély útja befejeződvén, kitűnt, hogy kimaradtam a meghívásból és felindult a közvélemény a nagy méltatlanság láttára. Erre, megszólástól való féltében, jelentkezett a vőlegény a meghívással és többféle kedveskedéssel igyekezett rávenni ismételten, hogy ne maradjon üresen helyem a lakodalmi asztalnál. így tehát adva volt az élet találós kérdése: menjek-e, avagy ne? Én úgy oldottam meg, hogy ajándékot küldöttem az ifjú párnak, de otthon maradtam. (Dicsérték is a megoldásért az eszemet!) II. Másik ilyen találós kérdés: Anti bácsi szolgája jeles fiatal ember és jeles szolga. Áll talán már száz esztendeje is a világ — vallja Anti bácsi,*— de ilyen derék szolgalegényt még nem hordott hátán a föld. Történt azonban szénahordás idején egy nem kis baleset. Már szénával megrakva, utrakészen állott a szekér, tetejében a gazda nem épen fiatal feleségével. Anti bácsi még tett-vett valamit, a legény is igazított valamit, a lovak kocsi felőli részénél bajoskodva. Ekkor történt a baj. Egy pillanat müve és zuhan alá Anti bácsi derék felesége a kocsi tetejéről, egyenesen a lovak közé. A jó kocsis azonban észen volt és idejében derékon kapta a gazdasszonyát s talán a haláltól mentette meg. Anti bácsi abban a minutomban kiadta a szolga útját, amiért a feleségét érinteni merte, de kiadta az asszonyét is, azon az alapon, hogy tisztességes asszony ilyenkor sikolyt egyet és az asszony nem sikoly- tott. Kérdés: helyesen jártak-e el az ügy szereplői, főként Anti bácsi? Ez a kérdés a helybeli Hangyában pro és contra vitattatott. Törtek rajta az elmék. A legények határozottan a legény pártján voltak : mert: — Ha összetiporták volna a lovak ? — emeli ki egy fiatal. — Hát aztán? vágják vissza. Azt a füvet is utolérte a kasza, aki azon a kocsin volt! — Ha még si-kolytott volna! — hány- torgatja Anti bácsi. — Hiszen sikolytott! — veszi fel a védelmet másvalaki. — Sikolytott ám, szógám, de mikor? amikor engem meglátott! Néhány szem reám emelkedik, várva én mit véleményezek a dologról. Itt dőlt el, hogy benőtt-e a fejem lágya. Nyakba húzott vállal, egymást megértve, kacsintott össze néhány nőssé és öregje. Vártak. Megmondtam a választ. Úgy ítélték belőle, hogy benőtt a fejem lágya. (Én is törtem rajta a fejem. Ha úgy tetszik, törje rajta a szives és jóakaró olvasó is. Azért nem sikeritem ide a választ.) III. A harmadik fogós kérdés a Bibliával függ össze. Méltóztassák kikeresni az I. Mózes 4 :8—16. szakaszt. A probléma itt az, hogy noha Ádám, Éva és Kain alkotják az emberiséget. Kain a Nód földjén telepszik le (16-ik vers!) és attól retteg, hogy bujdosásában valaki megölheti. (Csak hárman voltak, mégis van Nód földe, mégis van ok rettegésre!) Méltóztassék egyszerű és hivő falusi emberünknek ezt a bibliai helyet megmagyarázni. Még pedig rögtön, alaposan, mert azért jött s arra vár. Persze, nem tévesztve szem elől azt, hogy a Szentirás igazat mond minden szavával, tehát szent irás. Megfejtés, egyben magyarázat: Mózes könyvében találjuk a bibliai helyünket, Mózes tehát azzal a névvel jelölte meg azt a területet, ahol Kain letelepedett, amely néven Mózes és olvasói azt ismerték. így került ide Nód földe. Nem az tehát a helyzet, hogy Kain idejében volt a neve ennek a területnek “Nód földe”, hanem az, hogy Mózes korában igy, ilyen néven ismerték azt a területet. Kain félelmének a magyarázata: Kain nem tudhatta, hogy máshol nem lakhatnak-e rajtuk kiviil emberek: vagy határozottan tudta, hogy laknak mások is másfelé, szüleinek meg nem nevezett gyermekei; esetleg azután születendő gyermekei közül is támadhat valaki ellene. Vagy: nem biztos, hogy embertől félt Kain, félhetett Isten öldöklő angyalától is. Nem tanulhatunk azonban annyit,, hogy az ezer arcú élet újabb fogas kérdéseivel be ne bizonyítsa, hogy — ő a legjobb tanítómester. ' László Géza Pesti esetek BIHARI JÓZSEF. a Vígszínház tagja, nemrég kalapot vásárolt a színház közelében lévő kalapüzletben. Az uj kalapot a fejére tette, a régit a kezébe vette. A kalapos be akarta csomagolni, de Bihari tiltakozott ez ellen. — Köszönöm, felesleges. Csak ide megyek át a színházba, leteszem az öltözőben. így azután ezt a néhány lépést a Li- pót-köruton igy tette meg, — két kalappal. A Panonia-utca sarkán találkozott Gárdonyi Lajossal, aki csodálkozva nézte Bihari különös kalapfelszerelését. — Minek neked két kalap. Bihari? •— kérdezte Gárdonyi. — Praktikus ember vagyok. Félek a meghűléstől. Az egyik a fejemen van a másikkal köszönök. *- ERDÉLYI MICI, miután befejezte filmfelvételeit, a Kékesre utazott pihenni. Tegnap értesítette férjét, Ráday Imrét, hogy az esti vonattal hazaérkezik. Ráday már régen indulni akart a pályaudvarra, mikor sürgöny érkezett ezzel a szöveggel: “Vonatot lekéstem, holnap ugyanebben az órában indulok.” Ráday erre ezt sürgönyözte vissza: “Ha holnap ugyanebben az órában indulsz, megint lekésed a vonatot.” * VASZARY PIRI kislányának. Pipinek magyarázza, hogy vannak bizonyos állatok, amelyek sötétben is látnak. —- És az emberek nem látnak sötétben? — kérdezte Pipi.-— Az emberek nem látnak sötétben. — Sohasem ? — Sohasem.-— Hát a moziban? * BÉKEFFY LÁSZLÓT a Podium kabaré előtt várja egy notórius pumpoló. — Kedves Laci — mondja a veszedelmes' kölcsönkérő — rengeteg bajom van, adjál tizpengőt elsejéig... A lakásomból kitesznek, az orvos receptet irt, amit ki kell váltanom, a kabátomat zálogba tettem . . . Sőt tovább megyek... Mire Békeffy közbevágott: — Ha továbbmész, öregem én nem tartóztatlak . . . Szervusz. ÁLDOZATKÉSZ TAGJA ÖN EGYHÁZÁNAK?
