Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1937 (38. évfolyam, 1-38. szám)

1937-05-01 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik «Idái INNAN-ONNAN Összeszedte: Bemáth Margit, Dunaharaszti LUTHER MÁRTONNÉJEGYGYŰ­RŰJE ELADÓ. — Ezerötszáz dollárért eladásra kínálja Luther Márton feleségé­nek jegygyűrűjét a nagy német vallásala- pitó családjának egyik leszármazottja. Ez a gyűrű féltett kincsként származott a családra nemzedékről-nemzedékre, most azonban anyagi nehézségek miatt kényte­lenek megválni tőle. Luther Katharina asszony jegygyűrűje, amelynek belső felü­letén a férj nevén kívül a házasságkötés napja, 1525 junius 13-ika áll, az akkori aranyműves-mesterség egyik legsfzebb munkája és állítólag Ajtósi Dürernek, a magyar származású nagy képzőművész­nek alkotása. Ugyanolyan, mint magának Luthernek jegygyűrűje, azzal az egy kü­lönbséggel, hogy míg az asszony gyűrűjét egyetlenegy szép rubinkő ékesítette, ad­dig Luther jegygyűrűjét a rubinton kívül még egy gyémánt is díszíti. A meglehető­sen széles, áttörtmivü aranygyűrű gazda­gon díszített főgyürüből és vésett alapok­kal ékített kék mellékgyürüből áll. ame­lyekkel együtt egy összefüggő darab. Az ékitmények képletesen a keresztet ábrá­zolják, rajta a TNRI betűkkel. Érdekes, hogy a gyűrűnek sok másolata ismeretes, aminek nem az a magyarázata, mintha kései korokban szédelgési célzattal hami- "sitani akarták volna, hanem az, hogy a nagy reformátor iránti tiszteletüket Lu­ther kortársai közül sokan azzal akarták kifejezésre juttatni. MUSSOLINI ÉS AZ UJ TESTA­MENTUM. Mussolini az összes iskolák és egyetemek vezetőihez intézett rendele­tében a következőket mondja: “Minden tanárnak és tanítónak olvasnia kell az új­szövetségi Szentirást. A vallasoktatason kivid ezt az isteni könyvet a vezetőknek kö­zelebb kell hozniok a gyermekekhez és sokszor kell magyarázniok. Gondoskodt­ok kell, hogy a gyermekek az Újszövetség legszebb érzéseit köny nélkül tanulják meg. Az Újszövetség egyetlen iskolai könyvtárból sem hiányozhat, mert száza­dokon keresztül ez marad a legfrissebb. Az Újszövetség a leghatalmasabb és leg­fontosabb valamennyi könyv között, mert isteni. A fasiszta kormány ezen a módon akarja a gyermekeket és az olasz lelket felemelni, hogy rajtuk át kiépülhessen a haza valódi nagysága. Mert csak az iga­zán vallásos ember igazán hazafi is. UJ KORONA AZ ANGOL KI­RÁLYNÉ SZÁMÁRA. — A “Daily Te­legraph” irja a következőket: “Tegnap közhírré tették, hogy a koronázásnál uj koronát fognak készíteni a királyné szá­mára. Ez lesz az első korona a világon ame­lyen a drágakövek platina alakon fognak felsorakozni. Az uj korona céljára csak gyémántot fognak használni, közöttük el­sősorban a Kohinoort. Ez a hires ékkő Mária királynő 1911-ben készült koroná­ján is helyet foglalt; úgy .szerelték fel, hogy kivehető maradjon és mint a király­né személyes ékszere is használható ma­radjon.” ANGOL DIÁKLÁNYOK BUDA­PESTEN. — Szendy Károly polgármes­ter meghivást intézett Londonba, a városi középiskolák vezetőségéhez, látogassanak el Husvétkor Budapestre, hogy megismer jék a magyar fővárost A meghivást Lon­donban örömmel fogadták és Husvét he­tében százötven angol középiskolás lány érkezett Budapestre tanáraik vezetésével. Több napot időztek a fővárosban. HALÁSZAT BUGAC PUSZTÁN. — Bugacon az összes bográcsokban hal­paprikás rotyog. A halat a jó bugaciak a tanyájukhoz közel a Tiszából fogják. Az olvasó most bizonyára rázza a fejét és azt mondja magában: “Ej, ej, hát hol van Bu­gáétól a Tisza? Pedig hát igv van. A Tisza vizéből fogták a bugaciak a halakat, húsz esztendő óta nem történt velük ilyesmi. A bugaci “tocsogók” ilyenkor már kiszárad­nak, de az idén valóságos tenger lett belő­lük. a merre a szem ellát, mindenütt viz van s a környék lakosai jókora halakat fognak. Persze, ez nem valami természeti csoda, meg van rá a kellő magyarázat: a halak a Tiszából kerültek Bugacra. A Ti­sza és Bugac között levő jókora területet most viz köti össze s e vízfelület jóvoltából a tiszai halak kirándultak az ismeretlen vi­dékre. Legutoljára 1916-ban jártak a tiszai halak Bugacon s most megint ott vannak. E tanulságos kirándulás során megismerik ezt a 1 iszától távol eső környéket — és a derék bugaciak bográcsát. EGYSZER VOLT. — Egyszer volt, hol nem volt, volt három elhagyott sziget egy nagy, nagy tenger közepén. Egy kis csónak, amely már régóta hányódott a hul­lámokban, hat hajótöröttel partot ért az egyik szigetnél. Két angol itt kiszállt. A másik szigetet két magyar hajós, a harma­dikat két skót matróz foglalta el. 1 iz évig nem tudtak a hajótöröttek a szigetekről szabadulni. A tizedik év végén végre kikötött egy nagy hajó. Előbb az angolokat kereste fel. Megtalálta őket. Mindketten némák voltak. A szigeten ugyanis nem volt senki, aki bemutatta vol­na őket egymásnak, a tiz év alatt tehát nem beszélgettek és igy a beszédet egé­szen elfelejtették. A második szigeten, ahol a két skót lakott, nagymennyiségű gabonafélét talál­tak. A két skót ugyanis partraszállásuk után azonnal művelni kezdte a földet és a termést évről-évre eltették. A harmadik szigeten, ahol a két ma­gyar szállott partra, élő lényt nem találtak. A két magyar az első perctől kezdve nem tudta megérteni egymást, folyton civa­kodtak. veszekedtek és végül megfojtot­ták egymást. MAGYAR BIRKÓZÓK NAGY SI­KERE NORVÉGIÁBAN. Az MTE há­rom birkózója Fecske, Aranyi és Rétháti kéthetes északi túrára utaztak. Birkozókö- rökben sokan nem nagy sikert reméltek ettől a túrától. Ezek most nagyon téved­tek, mert a kitűnő munkásbirkozók alapo­san rácáfoltak a kételkedőkre és egyik győzelmet a másik után aratták. Az első viadalon Oslóban Fecske Béla első helyre került 5 győzelmével, ugyanakkor Aranyi a légsulyban második. Réthi pedig a kiskö- zépsulyban harmadik lett. A második via­dalt Nordhamban tartották meg, ahol a magyarok ismét svéd, finn, dán és norvég birkózókkal mérkőztek. Ez alkalommal a légsulyban Aranyinak sikerült elégtételt vennie osloi legyőzőjén, a svéd Hansenen és igy súlypontjában első lett 5 győzelem­mel. A pehelysúlyban az óriási formában lévő Fecske percek alatt dobta összes el­lenfeleit s 6 győzelemmel szintén első he­lyen végzett. A munkásbirkozók kiváló munkája feltűnést keltett s meghivást kaptak március hó végére Stockholmba, valamint április hé) elejére Helsinkibe. PUSZTAI PÁRBAJ. Szegedről ér­kezett valaki, aki elmondta, hogy a régi pusztai romantika még nem veszett ki a tanyavilágból. A szegedi törvényszék előtt jelent meg két haragos, mert füty­kössel vívtak párviadalt, még pedig lóhát­ról. Az egyik legény estefelé lóháton igye­kezett haza a tanyára, amelytől nem mesz* sze találkozott a másik legénnyel, aki régi haragosa. Egy pusztai hajadon miatt vesz­tek össze annak idején s most, hogy talál­koztak, üdvözlés helyett fokossal verték egymást fejbe. A hazafelé igyekvő legényt elborította a vér, de még volt annyi ereje, hogy haragosának vállára sújtson. Olyan hamisítatlan pusztai ütés volt ez, hogy a sebesült legény menten lefordult a lóról, a másik pedig, akinek fejéből dőlt a vér. le­szállt a maga szürkéjéről s ápolás alá vet­te. A fejbevert legény hazavitte az eltörött vállu legényt, aztán elment jelentkezni a csendőrségre. MOSZKVÁBÓL az a hir érkezik, hogy a szovjet vezetői, a munkások “egye­düli és igaz” barátai nincsenek megelé­gedve az orosz munkások munkateljesít­ményeivel és elrendelték, hogy minden da­rabszámos munkás HÚSZ percenttel töb­bet produkáljon, mert ha nem, akkor egy­szerűen levágják a fizetéseket (a fejüket csak azért nem, mert akkor ki dolgozna a szovjet urainak?) Eddig mindig azt han­goztatták, hogy a munkásé minden és a munkásnak minél kevesebbet kell dolgoz­nia a munka egész gyümölcséért, — most meg kijelentik, hogy ha nem dolgozik s^&kadásig, hát levágják a bérét, akár­csak azok a haszontalan gyűlölt kapitalis­ták. A “TISZTOGATÁS” még mindig egyre tart a “munkások földi paradicso­mában”, a Szovjetben. Most Yagodára, a szovjet titkos rendőrség hirhedt, kegyet­len és vérengző volt fejére került a sor. Két év óta már jelentéktelen állásban ve­zekelt az egykori véreskezü hóhér, akinek fejére ezrek és ezrek átka szállott, de eb­ből a jelentéktelen állásból is kitessékelték fölöttesei és az elé a bíróság elé állítják, amely elől az ut csak a sirhoz vezet és a- mely elé ő is ezrével küldte az ártatlan ál­dozatokat. Hiába, a vértengeren és hulla­hegyeken evickélő terror vége mindig az, hogy a'z ilyen hatalombitorlók egymást falják fel. * — Magyar társadalmi egyesületek kö­zös értekezlete a bolsevizmus ellen. A Magyar Kálvin Szövetség egyesületközi értekezletet hivott össze, amelyen a nagy­számú résztvevők egyhangúlag szükséges­nek mondották ki, hogy a magyar társada­lom mielőbb alkosson aktiv, közös frontot a bolsevizmus ellen. Az elnöklő Viczián István ny. államtitkár hosszább beszédben fejtegette annak szükségét, hogy mielőbb számbavehető eredményeket tudjon elérni ezen a téren a magyar társadalom, s ugyan­ekkor rámutatott a szervezkedés céljára, amelyet mindenekelőtt az okos és körülte­kintő szociálpolitikában jelölt meg. ^ __------------------------ —— -—| --------------------------------—«> VAN OTTHON ZSOLTÁRA ÉS IMAKÖNYVE?

Next

/
Thumbnails
Contents