Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-05-02 / 17. szám

Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933. Xr REFORMÁTUSOK tSi'J A Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. MAY 2, 1936 No. 17. SZÁM AZ AMERIKAI MAGYAR REORMÁTUS EGYESÜLET szervező titkára a napokban előbb a Chicagói és vidéki ma­gyar reformátusságot látogatta meg, majd a múlt vasárnap Det- roitban volt. A szervező-titkárt mindenütt szívesen fogadták s a két helyen a kerületnek a tiszt­viselői közül többen összegyűltek s megbeszélték, hogy mit kell tenni arra nézve, hogy a jubileu­mi esztendő sikeres esztendő le­gyen. Chicagóban szeptember 13- ikára tették a kerületi ünnepélyt. Detroitban még nem tudjuk a határidőt. — Kétségtelen dolog, hogyha az amerikai magyar re- formátusság megmozdul, olyan fordulat áll elő az Egyesületi életben, amely csodák végrehaj­tására lesz képes! Az egységes és egyetemes meg­mozduláshoz a Lélek ereje szük­séges ! Amíg lesznek közöttünk so­kan, akikről az apostol azt mondja, hogy betegek és elalud­tak, addig nem tudunk igazi eredményeket elérni. Az az eredmény, amit eddig elértünk, aránylag nagyon kevésnek mondható. Az a 7500 tag, akik most vannak benne az Egye­sületben, csak elenyésző csekély számát képezik az amerikai ma­gyar reformátusságnak. Száz­ezernyi magyar reformátusból ez a szám valóban elenyésző ki­csi szám. Itt az ideje, hogy vál­toztassunk azon a felfogáson, hogy minden egylet jó magyar református embernek, asszony­nak, gyereknek, ifjúnak és ez idő szerint öregnek is első sor­ban a Református Egyesületben van a helye. E sorok Írója nem gyakorló lelkész. De ha gyakorló lelkész volna, minden hónapban egy va­sárnapot arra szentelne, hogy tanitaná gyülekezetét, a Refor­mátus Egyesületről beszélne s buzdítaná a reábizottakat, hogy legyenek tagjaivá az Egyesület­nek! Száz magyar református pap egy hónapban egy vasárnap száz prédikációt, egy év alatt 600 prédikációt mondhatna..... Ha hitetek van, hegyeket mozdít­Hankó M. Gyula Mintha a tavaszi derült ég­ből villámlás csapott volna alá, úgy érintett bizonyára mind-1 nyájunkat az a szomorú gyász- hir, hogy Hankó M. Gyula meghalt. Sokan voltunk együtt a Tóparti Egyházmegye köz­gyűlésének a kezdetén, amikor a testvér Sión Egyházmegyén keresztül megjött a gyászhir, hogy Hankó M. Gyula nincsen többé az élők között. Ketten voltunk ott a lelkészek között, akikkel Amerikába való megér­kezése óta együtt munkálko­dott, vagy együtt harcolt. Mi akiknek az élete már a sirfelé hajló élet, a legjobban meg­döbbentünk, mert ö távozott el, tért haza, ki közöttünk a leg­erősebb testalkatú volt. Min­denki, aki résztvett a Refor­mátus Egyesületnek a nagy­gyűlésén, emlékezni fog reá, hogy milyen fürgén, milyen fiatalosan járt és kelt, dolgo­zott ezen a gyűlésen is. A leg­nehezebb ügyekben logikus vé­leményt formált. Erős testé­ben ép és nagyon képzett lélek lakott, aki a legjobban szere­tett foglalkozni a természettu­dományokkal s a legnagyobb passziója volt a méhészet és a méhek életének a tanulmányo­zása. Úgy tudjuk, hogy erről a tárgyról könyvet is irt, de soha nem tudott abba a hely­zetbe jutni, hogy azt kiadja. Ha ketten vagy hárman vol­tunk vele együtt, mindjárt át­vitte a beszélgetésnek a témá­ját a méhészetre, a méhek éle­tére. Az volt a múlt év végén a szándéka, mintha érezte vol­na, hogy közel van a vég, hogy bejön ide mi hozzánk s életét arra szenteli, hogy a Bethlen Otthonnak olyan méhészetet hattok meg. Ha hiszünk a Re­formátus Egyesületben, a jubi­leumi esztendő meg fogja hozni azokat az áldásokat, amiket jog­gal várunk és erősen remélünk! 1871—1936. teremtsen, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen cukrot vásárol­ni az intézet számára. Engem mindig ösztönzött, hogy tanul­jam meg ezt a nemes foglalko­zást. Két szép, kimerítő köny­ve itt maradt nálam s meg is tartom, mint drága emléket. Hankó M. Gyula a legna­gyobb harcok idején jött Ame­rikába, akkor, amikor már két folytonosan szélesedő mederbe folyt az amerikai magyar re- formátusság élete. A presby- teriánus egyház meghívására jött s Philadelphiában alapított egyházat, ahol közeli összeköt­tetésbe került Pivány Jenővel és Mogyoróssy Árkáddal. Phi­ladelphiából azonban csakha­mar átment New Yorkba és ö alapította meg a new yorki harlemi egyházat. Itt addig maradt, amig Bassó Bélának a lemondása után a youngstowni népes gyülekezet hívta meg lelkészének. Youngstownban hosszú ideig lelkészkedett. Itt követte el életének a legna­gyobb tévedését. Lemondott a lelkészi állásról és Bolla Gábor detroiti banküzletében foga­dott el teljes bizalmi állást. Úgy éreztük, akik vele érez­tünk és vele vitatkoztunk, hogy megrendült a hitében, hogy életének van valami olyan nagy mélyen elrejtett tragédiája, a- melyet mi nem ismerhetünk. Sehogy se tudtuk megérteni, hogy miért kellett a youngs­towni nagy egyházat, ahol biz­tos volt a mindennapi kenyér, elhagyni és világi pályára men­ni ? Aztán következtek egyébb tragédiák is. Mig meg nem tört és belátta, hogy annak, aki egyszer elhatározta magát Jé­zusnak a szolgálatára, semmi másban nem telhetik öröme, mint Jézusnak a szolgálatában. Mikor visszajött Magyaror­szágról, a columbusi egyház­ban vállalt szolgálatot s az itt szétszórt nyájat összeszedte, erős egyházzá szervezte s a régi nyugati egyházmegye ke­belébe, amelynek addig is tag­ja volt ez az egyház, uj cime alatt is felvétette és maga is belépeett ennek az egyházme­gyének a kebelébe. Itt sem ma­radt sokáig. Átment Chicagó­ba a West Sídre, ahol szintén a szervezésnek a munkáját kel­lett elvégeznie, mert ő volt en­nek az önállóvá lett gyüleke­zetnek az első lelkésze. Innen aztán átment Milwaukeeba és Racine-be, ahol szintén min­dent megtett arra, hogy a ket­tős egyházat felvirágoztassa, de látván munkájának a siker­telenségét, nagyon elkeseredett s már régen foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Floridába telepszik meg. Foglalkozott azzal a gondolattal is, hogy a földmivelésügyi minisztérium segítségével egy külön refor­mátus magyar telepet alapit. Tervei nem váltak valóra s összetört reményei bizonyára sietették korai halálát. Az amerikai magyar refor­mátus közéletben legelőször a johnstowni gyűlésen 1904 ápr. havában tűnt fel s később, a- mikor a Reformátusok Lapjá­nak a szerkesztését Harsányi Istvánnal 1907 március elején átvették, ő volt a magyaror­szági missziói munkának a leg­nagyobb ellenfele. A Reformá­tusok Lapját Harsányi István­nal együtt egy évig szerkesz­tette, majd ő lett a szerkesztő s a laptól mint szerkesztő 1910 október 23-án vált meg. Ekkor Bogár Lajossal, aki akkor beaverfallsi lelkész volt Egy­(Folytatása a 4-ik oldalon) Jövő heti számunk az Anyák Napja alkalmából a nők szá­mára készül.

Next

/
Thumbnails
Contents