Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-05-02 / 17. szám
Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933. Xr REFORMÁTUSOK tSi'J A Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. MAY 2, 1936 No. 17. SZÁM AZ AMERIKAI MAGYAR REORMÁTUS EGYESÜLET szervező titkára a napokban előbb a Chicagói és vidéki magyar reformátusságot látogatta meg, majd a múlt vasárnap Det- roitban volt. A szervező-titkárt mindenütt szívesen fogadták s a két helyen a kerületnek a tisztviselői közül többen összegyűltek s megbeszélték, hogy mit kell tenni arra nézve, hogy a jubileumi esztendő sikeres esztendő legyen. Chicagóban szeptember 13- ikára tették a kerületi ünnepélyt. Detroitban még nem tudjuk a határidőt. — Kétségtelen dolog, hogyha az amerikai magyar re- formátusság megmozdul, olyan fordulat áll elő az Egyesületi életben, amely csodák végrehajtására lesz képes! Az egységes és egyetemes megmozduláshoz a Lélek ereje szükséges ! Amíg lesznek közöttünk sokan, akikről az apostol azt mondja, hogy betegek és elaludtak, addig nem tudunk igazi eredményeket elérni. Az az eredmény, amit eddig elértünk, aránylag nagyon kevésnek mondható. Az a 7500 tag, akik most vannak benne az Egyesületben, csak elenyésző csekély számát képezik az amerikai magyar reformátusságnak. Százezernyi magyar reformátusból ez a szám valóban elenyésző kicsi szám. Itt az ideje, hogy változtassunk azon a felfogáson, hogy minden egylet jó magyar református embernek, asszonynak, gyereknek, ifjúnak és ez idő szerint öregnek is első sorban a Református Egyesületben van a helye. E sorok Írója nem gyakorló lelkész. De ha gyakorló lelkész volna, minden hónapban egy vasárnapot arra szentelne, hogy tanitaná gyülekezetét, a Református Egyesületről beszélne s buzdítaná a reábizottakat, hogy legyenek tagjaivá az Egyesületnek! Száz magyar református pap egy hónapban egy vasárnap száz prédikációt, egy év alatt 600 prédikációt mondhatna..... Ha hitetek van, hegyeket mozdítHankó M. Gyula Mintha a tavaszi derült égből villámlás csapott volna alá, úgy érintett bizonyára mind-1 nyájunkat az a szomorú gyász- hir, hogy Hankó M. Gyula meghalt. Sokan voltunk együtt a Tóparti Egyházmegye közgyűlésének a kezdetén, amikor a testvér Sión Egyházmegyén keresztül megjött a gyászhir, hogy Hankó M. Gyula nincsen többé az élők között. Ketten voltunk ott a lelkészek között, akikkel Amerikába való megérkezése óta együtt munkálkodott, vagy együtt harcolt. Mi akiknek az élete már a sirfelé hajló élet, a legjobban megdöbbentünk, mert ö távozott el, tért haza, ki közöttünk a legerősebb testalkatú volt. Mindenki, aki résztvett a Református Egyesületnek a nagygyűlésén, emlékezni fog reá, hogy milyen fürgén, milyen fiatalosan járt és kelt, dolgozott ezen a gyűlésen is. A legnehezebb ügyekben logikus véleményt formált. Erős testében ép és nagyon képzett lélek lakott, aki a legjobban szeretett foglalkozni a természettudományokkal s a legnagyobb passziója volt a méhészet és a méhek életének a tanulmányozása. Úgy tudjuk, hogy erről a tárgyról könyvet is irt, de soha nem tudott abba a helyzetbe jutni, hogy azt kiadja. Ha ketten vagy hárman voltunk vele együtt, mindjárt átvitte a beszélgetésnek a témáját a méhészetre, a méhek életére. Az volt a múlt év végén a szándéka, mintha érezte volna, hogy közel van a vég, hogy bejön ide mi hozzánk s életét arra szenteli, hogy a Bethlen Otthonnak olyan méhészetet hattok meg. Ha hiszünk a Református Egyesületben, a jubileumi esztendő meg fogja hozni azokat az áldásokat, amiket joggal várunk és erősen remélünk! 1871—1936. teremtsen, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen cukrot vásárolni az intézet számára. Engem mindig ösztönzött, hogy tanuljam meg ezt a nemes foglalkozást. Két szép, kimerítő könyve itt maradt nálam s meg is tartom, mint drága emléket. Hankó M. Gyula a legnagyobb harcok idején jött Amerikába, akkor, amikor már két folytonosan szélesedő mederbe folyt az amerikai magyar re- formátusság élete. A presby- teriánus egyház meghívására jött s Philadelphiában alapított egyházat, ahol közeli összeköttetésbe került Pivány Jenővel és Mogyoróssy Árkáddal. Philadelphiából azonban csakhamar átment New Yorkba és ö alapította meg a new yorki harlemi egyházat. Itt addig maradt, amig Bassó Bélának a lemondása után a youngstowni népes gyülekezet hívta meg lelkészének. Youngstownban hosszú ideig lelkészkedett. Itt követte el életének a legnagyobb tévedését. Lemondott a lelkészi állásról és Bolla Gábor detroiti banküzletében fogadott el teljes bizalmi állást. Úgy éreztük, akik vele éreztünk és vele vitatkoztunk, hogy megrendült a hitében, hogy életének van valami olyan nagy mélyen elrejtett tragédiája, a- melyet mi nem ismerhetünk. Sehogy se tudtuk megérteni, hogy miért kellett a youngstowni nagy egyházat, ahol biztos volt a mindennapi kenyér, elhagyni és világi pályára menni ? Aztán következtek egyébb tragédiák is. Mig meg nem tört és belátta, hogy annak, aki egyszer elhatározta magát Jézusnak a szolgálatára, semmi másban nem telhetik öröme, mint Jézusnak a szolgálatában. Mikor visszajött Magyarországról, a columbusi egyházban vállalt szolgálatot s az itt szétszórt nyájat összeszedte, erős egyházzá szervezte s a régi nyugati egyházmegye kebelébe, amelynek addig is tagja volt ez az egyház, uj cime alatt is felvétette és maga is belépeett ennek az egyházmegyének a kebelébe. Itt sem maradt sokáig. Átment Chicagóba a West Sídre, ahol szintén a szervezésnek a munkáját kellett elvégeznie, mert ő volt ennek az önállóvá lett gyülekezetnek az első lelkésze. Innen aztán átment Milwaukeeba és Racine-be, ahol szintén mindent megtett arra, hogy a kettős egyházat felvirágoztassa, de látván munkájának a sikertelenségét, nagyon elkeseredett s már régen foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Floridába telepszik meg. Foglalkozott azzal a gondolattal is, hogy a földmivelésügyi minisztérium segítségével egy külön református magyar telepet alapit. Tervei nem váltak valóra s összetört reményei bizonyára sietették korai halálát. Az amerikai magyar református közéletben legelőször a johnstowni gyűlésen 1904 ápr. havában tűnt fel s később, a- mikor a Reformátusok Lapjának a szerkesztését Harsányi Istvánnal 1907 március elején átvették, ő volt a magyarországi missziói munkának a legnagyobb ellenfele. A Reformátusok Lapját Harsányi Istvánnal együtt egy évig szerkesztette, majd ő lett a szerkesztő s a laptól mint szerkesztő 1910 október 23-án vált meg. Ekkor Bogár Lajossal, aki akkor beaverfallsi lelkész volt Egy(Folytatása a 4-ik oldalon) Jövő heti számunk az Anyák Napja alkalmából a nők számára készül.
