Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-01-11 / 2. szám

Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879.

V--------------------------------------------------—/

V

REFORMÁTUSOKce 1 1/ •. l

^cT ‘\r~r

ial rate '9/the Act

Acceptance of postage provide

of February 28, 1925, ffutlrorized April 25, 1933.

LAPJA

Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JANUARY 11, 1936.

No. 2. SZÁM.

U 1935-IK ÉV LEGFONTOSABB ESEMÉNYEI

Ml ÚJSÁG A HÉTEN?

— Ha majd a történetiró az 1935-ik év eseményeivel fog foglalkozni, bizonyára azt fogja kiemelni elsősorban, hogy a háború megakadályozására, illetve megszüntetésére ekkor alkalmazták az úgynevezett szankciókat. Ez az első eset, amikor nem tisztán diplomáciai vagy katonai erővel léptek fel a háborúval szemben, hanem olyan módszerrel, amely egészen meggyöngiti a háborút kezdő országot.

— A másik legfontosabb és legmesszebbható esemény a társadalmi biztosítási törvény, amelyet az Egyesült Államok 74-ik kongresszusának az első ülésszaka hozott. Ez a törvény bizonyosan uj társadalmi alakulatnak az alapját fogja megvetni az Egyesült Államokban.-— A világhatalmi tervekkel foglalkozó Mussolini, dacára a nagy hatalmak tiltakozásának, megkezdte a háborút Ethiopia ellen és pedig formális hadüzenet nélkül. Haile Selassie az egész országot fegyverbe szólította az országát megtámadó olaszok ellen.

— Délamerikában a chacoi háború, amely Paraguay és Bolivia között ennek a területnek a birtokáért folyt, megszűnt.

— Japán háború nélkül megszállotta Észak-Kinát s több tartományt arra birt, hogy függetleneknek nyilvánitsák magukat a kínai kormányzat alól.

•-— Németország semmisnek jelentette ki a Versaillesi békét s megegyezett Angliával arra nézve, hogy tengeri haderejét Anglia tengerészetének 35 százalékára fejlessze ki.

— Görögország egy katonai forradalom következtében oda szavazott, hogy visszahívja önkéntes száműzetésben élő királyát Il-ik Györgyöt.

— Belgium autószerencsétlenség következtében elvesztette királynéját.

— Belgiumban a pénznek az értékét 25 százalékkal csökkentették.

— A Filepszigetek elfogadták azt a függetlenségi tervet, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa megadott ennek a szigetországnak s első elnöknek Manuel Quezont választotta meg.

— Oroszország eladta a sok zavart okozó Kelet-Kinai vasutat Manchukonak, Japán vazallusának.

— A Saar-völgyében tartott népszavazás alkalmával a lakosság 90 százaléka a mellett szavazott, hogy ez a megszállott terület csatoltassék vissza Németországhoz.

— Brazíliában egy forradalom 138 ember veszteség árán elnyomatott.

— Mendietta elnök Kubában diktátorságot létesített.

— Londonban egy teljesen eredménytelen tengerészeti kongresszust tartottak.

— Angliában McDonald miniszterelnök bukása után Stanley Baldwin lett a miniszterelnök, akinek a vezetése alatt a konzervatív párt nagy győzedelemhez jutott.

— Franciaországban Flandin bukása után előbb Bouisson, aztán Laval lett a miniszterelnök.

— Kanadában a Benett vezetése alatt álló konzervatív párt óriási vereséget szenvedett, a Mackenzie King által vezetett liberálisokkal szemben, aki miniszterelnök lett.

— Az Egyesült Államok legfőbb törvényszéke az arany

(Folytatása a 4-ik oldalon.)

AZ ELNÖK BESZÉDE

Soha nem történt még az Egyesült Államok történetében, hogy az elnök a kongresz- szust egy esteli ülésszakon nyitotta volna meg. Amint összeült a 74-ik kongresszusnak mind a két háza, a formaságok elintézése után azonnal afelett döntöttek és pedig egyhangú szavazással, hogy az elnök megkapja a jogot az esti ülésen való megjelenésre. Az elnöknek a kívánságát a republikánusok részéről erős kritika kisérte s Fletcher a párt elnöke egyenesen kifejezte, hogy ezzel a privilégiummal ők is élni akarnak. Gyarló kívánság. A kongresszus előtt a detronizált párt nem beszélhet. Másutt lehet, aminthogy bizonyára beszélni is fognak. De ez egészen más, mint a kongresszus előtt való beszéd.

Pénteken este pont kilenc órakor kezdett az elnök beszélni. Bizonyára sokan hallgatták olvasóink közül és ezt a beszédet, amely minden tekintetben betöltötte azt a várakozást, amely megelőzte. Hatalmas beszéd volt, amely megnyitotta a választási harcot.

Legelőször a külföldi helyzettel foglalkozott s nem valami keztyüs kézzel bánt el a diktátorokkal s különösen Mussolinivel, akit ha névleg nem említett is, mégis kiérzett a beszédből, hogy elitéli az,t az igazságtalan háborút, amit Olaszország inditott Ethiopia ellen. Természetesen, amikor a diktátorok ellen beszélt, meglátszott, hogy ez egyenes visz- szautasitása annak a vádnak, amelyet hangoztatnak ellene, hogy ő is szeretne diktátor lenni. Hát nem akar diktátor lenni, de mindenesetre törekszik arra, hogy az országot kiszabadítsa a kufárok és pénzváltók kezéből. A beszédnek a külföldi vonatkozású része tulajdonképen levezetése volt

annak, hogy uj semlegességi törvénynek a meghozását kérte. Különösen kiemelte, hogy a következőkre van szükség:

1. Teljes visszautasítása a háborúnak s megtagadása annak, hogy a harcoló felek bármelyike is hadiszereket és anyagot vásárolhasson az Egyesült Államokban.

2. Eltiltása annak, hogy a rendes kereskedelmi forgalmon felül történhessék bárminek a szállítása.

3. Törvényes segítése a háború elleni küzdelemnek.

4. Kellő intézkedés arra nézve, hogy valamiképen bele ne sodródjunk a háborúba.

Miután Európában és Ázsiában nem mutatott hajlandóságot a béke és a jóakarat iránt: az Egyesült Államoknak a karácsonyi szellem szerint kell gondolkoznia és cselekednie.

A külföldre vonatkozó kijelentések után az elnök rátért a belföldi helyzetre. Erősen elitélte azokat, akik önző érdekekből, még ma is csak a saját jóvoltukat nézik s nem törődnek azokkal, akik még is többségben vannak. A Liberty League hangzatos nevet viselő társaság, a gyárosok nemzeti szövetsége, a Chamber of Commerce of the U. S. tagjai azok, akik nem akarják meglátni azokat a bajokat, amelyeknek a súlya alatt csaknem összeroppant ez az ország.

A törvényhozás munkájának és a pénzügyi helyzetnek a rövid ismertetése után bejelentette, hogy az üzleti élet nagy fejlődést mutat s *a nemzet költségvetésében az egyensúly helyreáll s hogy a segélyezésre szorultak száma mindig kevesbedik s hogy a mostani törvények keretein belől uj adókra nem lesz szükség. Természetes, hogyha a bónus- javaslatot elfogadja a kongresszus, úgy fedezetről is kell

(Folytatása a 3-ik oldalon.)