Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-02-22 / 8. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A KÁLVIN EGYHÁZALKOTMÁNYA Irta: Dr. Nánássy Lajos. III. KÁLVIN GENFI ALKOTÁSA 1541-BEN. Kálvint 1541-ben hívták vissza Genfbe, ahova szeptemberben érkezett. Tisztában volt azzal, hogy a genfi egyháztörvények és fegyelem nélkül fent nem állhat, azért első gondja volt, hogy kidolgozza “Ordonnances Ecclésiastiques de 1, Église de Geneve” nevet viselő egyházkormányzati javaslatát. Ennek főbb pontjai a következők: I. LELKIPÁSZTOROK. Ezeknél nem elég, hogy ékesen szóló és tudományos készültségü egyének legyenek, hanem tiszta szívvel és erős jellemmel kell birniok. Mivel “sok fej ritkán intézi jól a dolgokat”, a lelkészek választásánál azt ajánlotta, hogy a lelkészek válasszák ki a legalkalmasabbat és ajánlják a világi hatóságnak. Megválasztás előtt a lelkészeket szigorúan meg kell vizsgáztatni tudományos készültségük, szónoki képességük és jó erkölcsük felől. A lelkészek által kiválasztott uj lelkészt a tanácsnál bejelentik, amely vagy tudomásul veszi azt, vagy más jelölést kér. A papok által kiválasztott és a tanács által megerősített lelkészt a következő vasárnapon a népnek bemutatják, a megválasztott lelkész pedig a városi hatóságnak esküt tesz. A lelkészek hetenként értekezletre jöttek össze. II. TANÍTÓK. Ezek az Efézusbeliekhez küldött levélben említett doktorok, akik a theologián oktatták a lelkésznövendékeket. III. A VÉNEK TANÁCSA. Tagjai a lelkészek és a városi tanácsnak az egyház gondozására kiküldött tagjai, szám szerint 12. Még pedig 2 a kistanácsból, 4 a hatvanak tanácsá- ból, 6 pedig a nagytanácsból. A vének tanácsának kötelessége az, hogy az erkölcsök felett őrködjék. Figyelme a lakosság magán életére is kiterjedt. A vének barátságosan megintették a közönyösöket s ha ez sikertelen volt, a minden csütörtökön gyülésező presbitériumnak tettek jelentést. A városi tanács gondoskodott arról, hogy a presbitérium elé beidézett egyének megjelenjenek. Azokat, akik a bibliai tiszta hittől eltérő tanokat vallottak, a presbitérium kötelessége meginteni. A makacsokat eltiltja az Ur asztalától, további eljárás végett pedig a polgári hatóságnál tesz jelentést. Azokat, akik az istentiszteleteket elhanyagolják, vagy a lelkészekkel szemben tiszteletlenek: a presbitérium megdorgálja. Ha ismételt figyelmeztetés sem használ, az egyházból kirekesztendők. A titkos bűnözőket a presbiterek négyszemközt intik meg és ilyenekről egy presbiter sem tehet panaszt a gyűlés előtt, csak ha a vétkező makacsnak bizonyul, amikor az Ur asztalától eltiltható. A presbiterek a nyilvános bűnösöket is barátságosan intsék. Mindenben mértékletességre, keresztyén prudenciára kell törekedniük. Ha a nyilvánosan vétkezők a figyelmeztetés dacára sem javulnak meg, nem vehetnek részt az úrvacsorában. Presbiter nem lehet mindenki, hanem csak jó és becsületes életű férfiak, akik Istent félik és jó lelki okossággal bírnak, (gens de bonne vie et honeste... sur tout crayant. Dieu et ayans bonne prudence spirituelle.) A presbiterek beválasztásuk alkalmával esküt tesznek. Megbízatásuk csak egy évre szól, de újra választhatók. IV. DIAKÓNUSOK. A szegények gondozói. Az árvák a városi kórházban tartandók és azt a hatóság minden három hónapban meglátogatja. A koldulás tiltandó. A munkanélkülieket is a kórházban kell tartani és ellátni. Kálvin bölcsessége sürgette a járványkórház felállítását is. A Kálvin által kidolgozott egyházkormányzati és egyházfegyelmi javaslat szeptember 26-án már a tanács előtt volt. De a genfiek fáztak ,a rendszabályok elfogadásától. A városi kistanács tagjai tudván azt, hogy kényes kérdésben kell dönteniük, nem jelentek meg annyian, hogy határozatképes gyűlést lehetett volna tartani (16-ból 9 távol maradt!). Uj meghívót bocsátanak ki és szeptember 29-én vagy akarták, vagy nem, tárgyalni kellett a javaslatokat. Azokból egyes pontokat elfogadtak, egyeseket nem. Kálvin későbben igy úgy emlékezik vissza erre a gyűlésre, mint a melyen “izzadt, még pedig nem kicsit.” Nagy baj volt, hogy Viret kivételével lelkésztársai is ellene dolgoztak. Hiúságokat bántotta a Kálvin szellemi fölénye és az olcsó népszerűség útját választották, hogy fegyelem, törvény nem kell. A városi tanács tagjai a világi hatóság jogait akarták biztosítani és a vének (presbiterek) neve helyett a “tanács megbízottjai” elnevezéshez ragaszkodtak. Végül a leglényegesebb pontokat elfogadták. Kimondották, hogy mielőtt a lelkészek egy megválasztandó lelkészt vizsgára idéznek be, tartoznak előbb a tanácsnak jelentést tenni. A beiktatást a városi tanács jogkörébe utalták. A tűrhetetlen bűnözők megbüntetését a polgári törvényszék számára tartották fent, beleszámítva a lelkészeket is. A kisebb bűnök feletti őrködést a presbitériumra bízták, de a világi hatóságnak minden esetben jelentést kellett tenni az eljárásról és a végérvényes Ítélet a polgári hatóságot illette. Kénytelen volt Kálvin annyival megelégedni, hogy mivel a papok csak lelki fegyverekkel harcolhatnak, az úrvacsorától való eltiltás végeredményében a városi tanács, tehát a polgári hatóság hatáskörébe tartozott. A módositott javaslatokat 1541 november 7-én tették át a nagytanácshoz, november 20-án pedig az általános gyűlésen olvasták fel. így Kálvin elérte célját. Olyan egyházkormányzata lett Genfnek, “aminőt az Ur megmutatott az ő igéjében.” IV. A FALUSI GYÜLEKEZETEK KORMÁNYZÁSA. A Genf környékén levő falusi gyülekezetekről sem feledkezett el Kálvin. 1546-ban “Projet d,un ordre de visitation des églises de la campaigne” cim alatt javaslatot dolgozott ki, amelynek nevezetesebb pontjai ezek: A városi tanács saját kebeléből 2, a genfi lelkészi kar szintén 2 tagot küld ki a falusi lelkészek és egyházak megvizsgálására. Minden falusi gyülekezet gondnokot, vagy védnököt (gardes et procureurs de la parroiche) választ a világiak közül. A kiküldött bizottság látogatásának eredményéről a genfi papok gyűlése előtt tett jelentést. A tervezetet a városi tanács jóváhagyta. V. AZ 1561. ÉVI ORDONNANCOK. Kálvin még 1545-ben hozzálátott uj, módositott szabályok készítéséhez. Azokat be is terjesztette, de a városi tanács egészen 1561-ig húzta, halasztotta azok elfogadását. Az uj szabályzat szerint lelkészválasztás alkalmával a népet is meg kell kérdezni. A jelöltek neveit a templomban kihirdették és azok, akiknek kifogásuk volt valamelyik jelölt megválasztása ellen, okaikat előterjeszthették. A presbiteri gyűlésen a városi tanács egyik szindikusa kezében pálcával elnökölt. Ezt a szokást Kálvin töröltette, hogy jobban kidomborítsa a presbiteri gyűlések egyházias, világi befolyástól független jellegét. Az 1541. évben elfogadott rendszabályokban benne volt, hogy a papok tanácsát kell kikérni a városi tanács által a presbitériumba kiküldendő tagokra nézve. Ezt az intézkedést idáig nem vették komolyan és a reformátor érvényt szerzett ennek is. Genfnek kétféle lakossága volt. A bevándorlók (bourgeois) és bent született polgárok (citoyens). A tanácsban féltékenykedve néztek a bevándorlókra, akik főleg franciaországiak voltak és Kálvint, mint honfitársukat nagyobb becsben tartották a genfieknél. Kálvin kivivta, hogy a presbiteri tisztség betöltésénél nem szabad különbséget tenni a bevándoroltak és polgárok között. Az uj szabályzat szerint a lelkészeknek hétköznaponként minden templomban prédikálni kellett. A presbiterek számára hivatalba lépésök alkalmával eskümintát dolgozott ki. Elfogadták, hogy a városi kórház élén, amelyben a szere- tetmunka is összpontosult, mestert válasszanak. Kétféle diakónus van: segélypénz kezelő és betegápoló. (Folytatása következik.)
