Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-02-08 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal A PÁSZTOR ÉS NYÁJ... % (Folytatás az 1-ső oldalról.) olyan mértékben lesz sikeressé, amilyen mértékben él bennünk ez a láthatatlan egység. A ránk következő esztendőben semmire sem lesz nagyobb szükségünk, mint erre a belső lelki közösségre, Isten országának minden református munkása között. Valószínűleg megint nehéz esztendőn megyünk át. Valószínűleg megint ezer okunk lesz a szétszóratásra, a meg- hasonlásra, a szembeállásra, a titokzatos kötelékek elszakadására és a dezorganizálásra. Valószínűleg megint minden ősi ellenségünk feltámad ellenünk, a szegénység, a hatalom, a hitetlenség, emberi mivoltunk gyengesége, romlása, a kisértéseknek ezerféle csalárdságával és eszközével, a világ, a korszellem, a történelem, az adott pillanat, megpróbál megosztani, hogy külön-külön annál könnyebben elbánjon velünk. A Sátán gondolata a dezorganizáció nem a jogi kapcsolatoknak, szempontoknak, az együttérzéseknek a lazításával szokott próbálkozni, hanem a lelki kapcsolatoknak, szempontoknak, az együttérzéseknek, az ideálközösségnek a meg- lazitásával. Minél nagyobb az ellenséges nyomás, annál nagyobb szükség van arra, hogy a csatarend megbontatlan legyen, az összeköttetés hibátlanul működjék.” “Ránk nézve is áll az &z ezerszer megpróbált igazság, hogy mi Istenországának ez a hadserege azon mértékben élünk, maradunk meg és győzünk, amennyiben a belső összefüggésünk kifogástalan, az összetartozandóságunk egészen élő. Ez az összetartozandóság természetesen nem fizikai. Egy etikai belső kapcsolat, a léleknek, imádságnak, hitnek, az elhivatottságnak közössége, a kölcsönös bizalom egymás iránt, ugyanakkor a kölcsönös nyíltság. A kölcsönös felelősség egymás iránt, ugyanakkor kölcsönös bofcsánat és a kölcsönös szolgálás. Egy ilyen kapcsolatot nem lehet létesíteni rábeszéléssel, tizmillió kétoldalú szerződésnek kölcsönös megkötésével... Az a nagy kiváltságunk, hogy mi tudunk egy olyan kapcsolatot, amely a közösségeket belsőleg organizálja, az egyéneket az egészben - elhelyezni, beleépíteni, kölcsönösen fejleszteni, szakadatlanul tisztítja, és egyre egészségesebbé, munkabíróbbá és egyre élőbbé teszi az egész szervezetet. A Szentléleknek az a kapcsolata rögtön megteremti az emberek között a, helyes viszonyt, ha az illetők helyes viszonyban vannak a forrással, a nappal, a Szentlélek gazdájával, akitől jön ez a lélek, azí egyház fejével, az Ur Jézus Krisztussal.” Az ujesztendő elején, sok egyházban uj pap kezdi munkáját, majdnem minden egyházban uj tisztviselők veszik át a felelősség rájuk eső részét, elkerülhetetlenül szükséges, szinte parancsszerü kötelesség, hogy az egyesitö Szentléleknek adjunk alkalmat arra, hogy bennünk és általunk munkálkodjék. Hogy gyülekezetek és papok, egymást megértsék, prezsbiterek és papok, gyülekezeti tagok és elöljárók között meglegyen a lelki szövetség. Hogy testvér gyülekezetek egymás társaságát keressék, hogy lelkészek egyesült igyekezettel munkálják Isten országának terjedését, nagyobbodását. Nem önmagunkért van arra szükség, hogy a Szentléleknek alkalmat adjunk arra, hogy bennünk és általunk munkálkodjék, hanem azért, amiért Isten elválasztott minket, elválasztotta egyházakba tömörült, szervezkedett népét. Szervezetileg, jogilag nem tartozunk a magyarországi református egyházhoz, de úgy érezzük, hogy mégis összetartozunk, úgy érezzük, hogy Dr. Ravasz újévi üzenete nekünk is szól, mi is haszonnal és lelki gyönyörűséggel hallgathatjuk meg. “Küldöm köszöntésemet... egyházmegyéknek, gyülekezeteknek, iskoláknak, tanuló ifjúságnak a rábízott lelkeknek, a sok névtelennek, ismeretlennek, akikkel való foglalkozással telik el az életük, minden betegnek, minden szegénynek, minden sirónak, minden sötétségben járónak, tusakodónak, kereső és elhagyott léleknek, akiknek gondja mireánk bízatott, kívánom, hogy valósuljon meg ez a lélekben való közösség. Ennek a Léleknek tüzétől gyűljünk ki, legyünk erősek, gyümölcsei tegyenek gazdagokká. Amily mértékben telik meg ezzel a lélekkel, olyan mértékben fogjuk tapasztalni, hogy LELKÉSZ BEIKTATÁSOK Rég nem látott ünnepség volt a fairfieldi magyarságnak az elmúlt vasárnap, amikor a délután 4 órai istentiszteleten a gyülekezet beiktatta kebelébe lelkipásztorát, Péter Antalt. Az egyházmegyei hivatalos beiktatás egy későbbi időben fog szűk keretek között, mint hivatalos rész megtartatni. Az ünnepi istentiszteleten az elő- fohászt Nt. Szíj jártó István tartotta, bibliát olvasott és imádkozott Nt. Böszörményi István, a magyar prédikációt Nt. Tóth Béla, mig az angol prédikációt Rev. W. E. Horst- meier, az utóimát Nt. Ludmann Sándor tartották. Péter Antal, az uj lelkipásztor rövid fogadástételi beszédében rámutatott a lelkész és gyülekezet együttes munkájára, amikor ígéretet tett a gyülekezetnek, hogy a reábizottakat hűségesen megőrzi és kamatoztatja az egyház javára, de hűséget és krisztusi engedelmességet kér a gyülekezettől, hogy munkáját sikeresen végezhesse, most amikor legtöbb magyar egyház és Így a fairfieldi egyház is nagy lehetőségek előtt áll. Nagyban emelte az istentisztelet bensőségét a State Streeti templomi énekkar két precízen előadott éneke, Kedves Imre karnagy vezetése mellett. Nt. Urbán József a gyülekezet volt lelkésze a hóvihar miatt nem jöhetett el az ünnepségre, egy minden tekintetben lelket épitő levélben küldi volt pásztori üzenetét az uj lelkésznek és a nyájnak, megkoronázva a jókívánságokat az egyházának egy 5 dolláros adományával. A State Streeti egyházi énekkar ebből az alkalomból 15 dollár adománnyal járult hozzá az ünnepséghez, mig a Pine Streeti egyház 5 dollár adományt hozott be. Az esti banketten több mint 500 vendég vett részt, amikor az egyház tb. főgondnoka, P. Varga János üdvözölte a vendégeket és az uj lelkész családot, Varga Erzsiké a kis leányka egy alkalmi szavalattal köszöntötte a lelkészt, Nagy Sándorné az est egyik főrendezője a Nőegylet szép virágcsokrát tűzte fel a lelkeszné mellére, Csire Mariska tanítónő egy hatalmas virágcsokorral kedveskedett a vas. iskolának nevében. Dicső Gusztáv főgondnok szép beszédben rámutatott azokra a kapcsolatokra, amelyek a lelkészt és a gyülekezetét most már a végletekig összekapcsolják. Az egyház és a Nőegylet egy hatalmas parlor secreteryt ajándékozott. Dicső Gusztáv ezután felkéri a State Streeti egyház válogatott vegyeskarát, hogy dalaikkal nyissák meg a vacsorát. Az asztali áldás elmondására Nt. Keresztessy Imrét, a toastmesteri állásra Nt. Tóth Bélát kéri fel a főrendező. A vacsora minden tekintetben ízletes és jó volt. A fairfieldi egyház Lorántffy Zs. Egyesület tagjai mint a múltban, úgy ez alkalommi is elismerést kaptak az ízletes vacsoráért. Ezután a toastmester felszólítására többen beszéltek vagy más program számokat adtak elő. Több helyről számos üdvözleteket küldtek. A nagyszámú vendégsereg Dan- csák zenekara mellett a késő órákig együtt maradt. —o— East Chicagóban Tóth Tibor lelkészt iktatták be a népes nagy egyháznak a lelkészi állásába. Tóth Tibor az alatt a rövid idő alatt, amit East Chicagóban töltött el, nem csak gyülekezetének a teljes szeretetét nyerte meg, hanem a gyülekezeten kívül állók megbecsülését is. Az istentiszteleten Mircse Sándor mondotta az elöfohászt és olvasott bibliát, Garay Gerő emelte imádságában Istenhez a lelkeket, amely még inkább megnyílott az énekkar szép éneklése alatt. A készen levő talajba Balogh István hitegette a jó magot. A beiktatási szertartást a Chicago Classis kiküldött képviselői végezték. Az ünnepélyen részt vettek Kalabányi István és Bakay Árpád lelkészek is. Nagyon kellemesen lepte meg a lelkészpárt az, hogy Elyriából egy kilenc tagú küldöttség jelent meg a beiktatási ünnepélyen, ami annál nagyobb jelentőségű, mert ugyan ebben az időben Elyriában is lelkész beiktatás volt. A lelkész beiktatással kapcsolatban folyt le az egyházközség uj elöljáróinak a felesketése is, amit az uj lelkész végzett, szép beszédet intézvén az elöljárókhoz. Az istentisztelet után közvacsora volt, ahol igazán lakodalmi hangulat töltötte be a sziveket. A lelkészpárnak ez alkalommal is sok szép ajándékot adtak, többek között egy villanyos jégszekrényt. Az áldomásmesteri tisztet Balogh E. István töltötte be, az asztali áldást pedig Vajda Zoltán west chicagói beszolgáló lelkész mondotta. A vacsora alatt beszédeket mondottak: Rabó József Elyriából, Kotyán Károly, aki a polgármester üdvözletét is tolmácsolta, Palmer József, Belustyák István, Kalabányi István, Mircse Sándor, ifj. Fekete János, Füzy Béla, Tenkely János, Vajda Zoltán, Weiser Lászlóné, Kajdi Pál- né, Kocsis György, Görömbey György, Cimbalmos László, Görömbey Gertrud. A sajtó üdvözletét Frank Imre és Kásás Ernő tolmácsolták. Tóth Tibor úgy a maga, mint családja nevében fejezte ki mélyen érzett háláját és köszönetét a megtiszteltetésért. ••» »<§)» UJ LELKÉSZ FARRELEN Nagy Ferenc Welland, kanadai lelkész évek óta vágyott az Egyesült Államokba. Régi vágya most valóra vált, amikor a megüresedett lelkészi állásra a farreli gyülekezet egyhangúlag meghívta lelkipásztorának. Jan. 26-án tartotta első prédikációját. Az nap az Ifjúsági Kör fogadó estélyt rendezett. A hivatalos beiktatás febr. utolsó vasárnapján lesz. mindannyian szegények és koldusok, tanácstalanok vagyunk, törékeny szegény, szomorú emberek, de kulcs van a kezünkben, bejárásunk van egy kincses házba. Reánk van biz-va egy égi kincs.es láda és mi ennek javait, ennek az ajándékait oszthatjuk széjjel. Amig bírja kezünk a kulcsot, amig tudjuk nyitni a felpattani kívánkozó zárt, addig tudjuk osztani az embereknek a jó szót, az Igét, tanácsot, vigasztalást, tudjuk osztani az életet.” 1 (L. Zs.)
