Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-02-01 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal MEGHALT A KIRÁLY - ÉLJEN A KIRÁLY! AZ UJ KIRÁLY Lapunk múlt heti számában megemlékeztünk arról, hogy V-ik György, az angol birodalom királya néhány napi betegség után meghalt s helyébe a welsi herceg lépett VIII-ik Edward név alatt. Olyan nagy események ezek, hogy szinte kötelességünk­nek ismerjük, hogy olvasóinkkal közelebbről megismertessük a meghalt királyt és az uj uralkodót. V-ik Györgyről Lloyd George, aki Angliának a világhá­ború idején volt minisztere első sorban azt állapítja meg, hogy “jó ember” volt, aki azt a magas hivatalt, amelyre csakugyan Isten kegyelméből és akaratából jutott, mindig, az életnek minden körülménye között, úgy töltötte be, hogy népeinek a szeretete, hűsége és hozzávaló ragaszkodása folytonosan nö­vekedett s több mint huszonöt évi uralkodása alatt olyan mél­tósággal és hűséggel töltötte be magas hivatását, hogy mél­tóvá tette magát arra, hogy Anglia egyik legnagyobb ural­kodójának neveztessék. V-ik György nemcsak jó ember volt, hanem bölcs ural­kodó is. Halála most, amikor az élet egén újra háborús felle­gek tornyosulnak, nagy veszteség, mert ő valóban a békének az embere volt. Irtózott a háborúnak még a gondolatától is. Mély érzésű ember volt, aki, miután közelről látta a háború­nak a borzalmait, aki átélte azt a keserves időszakot, ami­kor milliók vesztették el életüket, teljes hatalmával arra töre­kedett, hogy megakadályozza a háború kitörését. Nem kis része volt azokban a tárgyalásokban, amik megelőzték az Olasz-Ethiópiai háborúnak a kitörését s miniszterei azért tar­tanak ki olyan erősen a népszövetség mellett, mert V. György abban a véleményben van, hogy együttes akarattal meglehet akadályozni a háborúskodást. Alaptermészeténél és nevelésénél fogva teljesen alkotmá­nyos uralkodó volt. Igazi mintaképe az alkotmányos uralko­dóknak. Ez az oka annak, hogy nyugodtan fogadta MacDo­nald kormányának a hatalomra jutását, sőt mikor ez a kor­mány megbukott, nem a konzervatív vezéreknek a kezébe adta a hatalmat, hanem újra MacDonaldot bízta meg a kor­mány alakítással, mert tudta, hogy ez az ország érdekében való kormányzat. Másképen a '"háború után következő dep­ressziót nem lehetett volna legyőzni. Írországnak az a törekvése, hogy független országgá le­gyen, igaz, hogy forradalmi utón, de még is az ő uralkodása alatt vált valóra. Ez a történelmi tény bizonyára nagyban hozzájárult ahoz, hogy Kanada és Ausztrália is önkormány­zati jogokat kapjanak s ne legyenek továbbra is vazallusai az angliai külügyi minisztériumnak. Azt a nagyon fontos lépést, hogy Anglia az aranyalapról letért, ő is helyben hagyta, mert tudta, hogy ez az ország érdekében való. V-ik György született Londonban 1865-ben. Miután má­sodik fia volt VlI-ik Edwardnak, csak akkor lett trónörökös­sé, amikor az első szülött fiú, a welsi herceg Albert Victor meghalt 1892-ben. 1893-ban nőül vette Teck Mary hercegnőt, akinek ereiben magyar vér is csörgedez. 1910-ben atyjának a halála után az örökösödési törvény szerint király lett. 1914- ben, amikor a világháború kitört, a királyi ház cimét megvál­toztatta. Eltörölte a Szász-Coburg-Gotha nevet s e helyett a Windsor nevet vette fel. 1918-1922 között, a háború után vég­legesen rendezte az írországi kérdést. 1927-ben az egyedüli összekötő kapocs lett Kanada és Ausztrália és Anglia között. 1935-ben ünnepelte meg uralkodásának 25 éves évfordulóját s ekkor tűnt ki a legfényesebben, hogy népe mennyire sze­rette. Életét 1936 januárban fejezte be, Sandringhamban, ahonnan átvitték Londonba, ahol január 28-án temették el a királyt megillető részvéttel és pompával. A Westminster Ab- beyben felállított ravatalt állandóan nagy tömeg látogatta s a ravatal körül egész a temetésig tartott alattvalóinak a foly­tonos menete. V-ik György uralkodása emlékezetes lesz Angliának a történetében. Az uj királyról nem igen sokat tudunk. Mint welsi her­ceg sokat utazott. Alig van a nagy világ birodalomnak olyan része, amelyet meg ne látogatott volna s igy teljesen készen van arra, hogy átvegye az uralkodást. Javakorbeli férfi, aki még eddig nem nősült meg s valószínű, hogy nem is fog meg­nősülni. A welsi hercegnek a gondtalan élete azonnal meg­szűnt, amint királyi atyja lehunyta a szemeit. A királynak éreznieí kell azt a roppant felelősséget, amelyet a legnagyobb világbirodalomnak a kormányzata rak a vállaira. Ennek a világbirodalomnak, amelyben a nap soha sem megyen le, 486 millió polgára van, akik 222 nyelven beszélnek. Ennek a bi­rodalomnak a területe 13 millió négyszög kilométer. S az úgynevezett Union Jack, Angliának a lobogója ott leng az öt világrésznek valamelyik helyén. Ebben az óriási biroda­lomban minden vallásrendszer képviselve van. Ebből a rövid áttekintésből is látható, hogy az angol ki­rálynak, ha hivatása magaslatán áll, nincsen kényelmes dolga. VIII-ik Edward egész más természetű egyén, mint az édes atyja. Inkább nagyatyjára ütött, akinek a nevét viseli a tró­non is. A királyi nevelés nem akadályozta meg abban, hogy uta­zásai közben meg ne lássa a nyomorúságot, a szegénységet, a rongyos embereknek az életét. Valószínű, hogy most, a nagy társadalmi átalakulásoknak az idején uj szellemet visz bele Angliának az életébe. Azzal a nagy hatalommal, amelyet Is­ten akaratából kapott, úgy élhet, hogy nem csak népe javát, hanem az egész szenvedő emberiségnek a sorsára is nagy ha­tást gyakorolhat. Egészen ifjan résztvett a világháborúban is. Együtt élt és együtt érzett a katonasággal s miután egészen benne volt a háborúban, remélhető, hogy a békének éppen olyan apos­tola lesz, mint volt az édes atyja. Talán látja azokat az igaz­ságtalanságokat is, amelyeket a különböző békekötések hoz­tak Európára, s ha látja, nem igen nyugszik azokban. Nagy megnyugvással jegyezzük fel, hogy a múlt évben kétszer is meglátogatta Magyarországot, ahol mindenki megszerette s kedves közvetlenségéről regéket regélnek. Az ő uralkodásához nagy reményeket fűz nemcsak az egész brit birodalom, hanem az egész Európa is. Áldott lesz az uralkodása, ha mindazokat a reményeket' betölti, amelyet nem az emberek, hanem Isten fűz hozzá. “Isten, a te itéletidet adta királynak, hadd Ítélje a népe­ket igazsággal és a te szegényeidet méltányossággal. Virágoz­zék az ő idejében az igazi és a béke teljessége, imádkozzanak érte szüntelen és áldják őt minden napon... Tartson neve mindörökké, mert megszabadítja a kiáltó szükölködőt, a nyo­morultat, akinek nincsen segítője. Könyörül a szegényen és szükölködőkön, az elnyomatástól és erőszaktól megmenti lel­kűket és vérök drága az ő szemében.” (72. Zsoltár). Az angol király a “hitnek a védelmezője” s ezért kell meg­tartania a bölcs Salamon intéseit.... Az Urnák félelme a böl- cseség kezdete és a Szentnek ismerete az eszesség. Nyisd meg a te szádat, Ítélj igazságban, forgasd ügyét a szegénynek és a szükölködőnek! Dávid is király volt. Bölcs Salamon is... Vajha a legna­gyobb országnak a királya elfogadná a királyok tanácsait! Boldog nép, boldog király, aki ezen az utón jár! Éljen a király! KÉRELEM 1 A szerkesztőség kéri az ösz- szes egyházak lelkészeit és elöl­járóit, hogy az egyház híreit rövidre összefoglalva pontosan minden héten küldjék be az alábbi címre: Ref. Lap. c-o. Ex­pert Printing Co., 4829 Second Ave., Pittsburgh, Pa. (7.) Kéri a kiadóhivatal az olva­sókat, hogy jelentsék be egy levelezőlapon, hogy milyen köny­veket szeretnének megszerezni (Biblia, imakönyv, énekeskönyv, verseskönyv, elbeszélések, me­séskönyv, kereszténytanitások.) Ha kellő számú megrendelés lesz, akkor ezeket a kiadóhivatal az olvasóknak megfogja szerez­ni beszerzési áron.

Next

/
Thumbnails
Contents