Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-02-01 / 5. szám
Entered as Second Class Matter on the 25th of March, 1933, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of March 3rd, 1879. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized April 25, 1933. Vß Ü7r REFORMÁTUSOK LtnMA Vol. XXXVII. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. FEBRUARY 1, 1936. No. 5. SZÁM. BIBLIÁS MAGYAR címen tartott konferenciát e hónapban, a Budapesten megjelenő “Református Élet” hetilap Pápán, a dunántúli református- ság történelmi levegőjével és intézményekkel teljes központjában. Az előadók között nem csak lelkészeket találunk, hanem orvosokat is, akik értékelik a keresztyén egyház munkáját és készek abból kivenni részüket. Az előadásokban a következő témákkal foglalkoznak az előadók: Isten és Biblia, A Biblia és a Magyar Történelem, A Bilia és a Református Egyház, A Magyarság Szociális kérdései, A Szociális kérdés a Bibliában, A Bűn az Ige Tükrében, Az Ember és a Biblia, A Biblia és a Család, A Biblia akadályai, A Biblia és a mai Theologia, Az én Bibliám, A Kegyelem az Ige Tükrében. A férfiak konferenciájával egy időben a nők is tartottak konferenciát. Az előadók nem csak férfiak voltak, hanem volt közöttük több nő is. Ha körülményeink megengednék és az érdeklődés elég nagy volna, érdemes volna az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjával kapcsolatban hasonlóan kitűzött tárgyakkal konferenciákat tartani olyan helyeken, ahol több egyház van egymás közelében. (L. Zs.) “A KISDEDEKNEK MEGJELENTETTED.” Vájjon nagy és hatalmas a te Istened vagy pedig parányi kicsinység? Ezt kérdezte egyszer egy hitetlen tudós a hivő kis leánytól. És olyan feleletet kapott, hogy — saját vallomása szerint — nagyon elcsodálkozott rajta. Mert a válasz sokkal fényesebb bizonyságot szolgáltatott neki Istenről, mint minden könyv, melyet a keresztyénség érdekében írtak. — Az én Istenem hatalmas is, mert az egek ege sem fogadhatja be teljesen. De egyszersmind parányi kicsinység is, mert szivemben is lakozást veheti "... A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget.” (Ut 21.. 16.) BESZÉLGESSÜNK - MAGUNKRÓL Az amerikai református magyarok egyházi és társadalmi életében a közel múltban sok érdekes és jelentős változás történt. Ezek a változások érintették lapunkat, az Amerikai Magyar Reformátusok Lapját is. S a változások sorozata még nem fejeződött be. Elérkeztünk a jubileumozás korszakához. Lapunk két évvel ezelőtt 35 esztendős volt. Az Amerikai Magyar Református Egyesület ez évben ünnepli meg fennállásának 40-ik évfordulóját Egyházak, egyletek, lelkipásztorok, hosszú esztendők gazdag szolgálata után megállanak egy kis időre, hogy visszatekintsenek, hogy azután ismét folytassák a munkát. Legidősebb egyház testületünk még nem érte el a félszázados kort. De némelyik rohamosan közeledik ehhez az évfordulóhoz. Nemsokára 50 esztendeje lesz annak, hogy a népek vándorlásának, nyugati irányba való költözésének láza eljutott a mi szülőhazánk népéhez is. Még vannak közöttünk, akik az elsőkkel együtt vándorbotot vettek kezükbe s megindultak a nagy ismeretlenbe, ahol hallott hírek szerint szívesen és lelkesedéssel fogadták Kossuth Lajost. Ideiglenes tartózkodásra jöttek, de itt maradtak. S itt az Uj Haza földén történelmet Írtak. S ez a történelem az amerikai magyarok történelme, joggal követel magának helyet a Magyar Nemzet történelmében. Az amerikai magyarság alkotott, s alkotása maradandó értékű. Ebben a történelmi folyamatban mi, református magyarok, tekintélyes részt mondhatunk magunkénak. Történelmünk egy része már összegyűjtve a köz kincsévé lett. Az Amerikai Magyar Református Árvaház Története. Az irta meg, aki annak megírására legilletékesebb, leghivatottabb, Nt. Ka- lassay Sándor, volt árvaatya, most az aggmenház igazgatója. Egy másik kötet most van készülőben. Az Amerikai Magyar Reformátusok Története. Reméljük, hogy ez a kötet is nemsokára birtokunkban lesz. Pedig még nem értünk el az amerikai református magyarok történetének utolsó fejezetéhez. Még itt vagyunk, élünk, dolgozunk, tervezünk, alkotunk. Amikor látjuk a nyüzsgő, mozgalmas, életerős megmozdulásokat, joggal merjük hinni, hogy most jutottunk el az amerikai református magyarság történelmének legragyogóbb fejezetéhez. Templomainkban még magyarul zeng a zsoltár, magyar nyelven hirdetik pásztorok az Igét, magyar imádság száll áhitatos lelkekből az egek Urának zsámolyához. Egyházaink még nem adták fel a magyar iskolai tanítást. Ifjúsági Egyesületeinkben magyar nyelven társalognak fiataljaink. Református Árvaházunk, Aggmenházunk, Bethlen Otthonnak keresztelt szeretetintézményeink érdekes és értékes munkájukkal tengeren innen és tengeren túl élő magyarok elismerését vívták ki maguk részére. Az Amerikai Magyar Református Egyesület, mintha a mesebeli hétmértföldes csizmát vette volna fel, olyan nagy lépésekkel halad előre a fejlődés, a növekedés utján. Székhelyét oda tette, abba a városba, amelyet sokan, sokszor, nem alaptalanul, a világ szivének neveznek. Washington, D. C.-be. Az amerikai magyar reformátusok és a reformátusokkal az Egyesületben társult magyar testvéreknek szívverése Washingtonból gyorsítja az életet adó és megtartó vérkeringést. Az Amerika Magyar Református Lelkészegyesületben (Folytatása a 4-ik oldalon.) DR. ÚJLAKI JÁNOS BENCÉS TANÁR URNÁK Igen tisztelt Tanár Ur! A Jó Pásztorban megjelent cikke, a Szentirás olvasásáról hiányosan a kezembe került. Azt elolvasva észrevettem, hogy a többek között azt igyekszik bebizonyítani, hogy a római egyház soha nem tiltotta és most sem tiltja a Biblia olvasást, hanem csak bizonyos feltételekhez köti és pedig azért, mert “Azok a Bibliák, melyeket a Protestáns Bibliatársulatok ügynökei ajtó- ról-ajtóra járva megvételre kínálnak rendesen nagyon potom áron, csak pár centért, azt (hiszem ez a főbaj, hogy olcsón adják) vagy akárhányszor ingyen is ajándékul adják, meg nem bízhatók,... Azokon a Bibliákon nincs rajta az egyházi jóváhagyás. (Jól figyelje meg az olvasó, a római egyház annyira ment követelésével, hogy még az Isten Igéjét, a Biblia jóváhagyását is magának köti le, vagy más szóval, szerintük a Biblia alá van vetve az ő jóváhagyásuknak) és bár lehetnek nagyszerű fordítások a görögből, a protestáns tanítás nagy ügyességgel beléjük van csempészve.” No kedves tanár Uram, hát ahoz csakugyan arc kell, hogy valaki olyat tudjon mondani, hogy a protestáns forditásu Bibliában a protestáns tanitás bele van csempészve. Én legalább szeretnék egyet látni. Amig egyrészt nagy hiányosságra és szegénységre vall, hogy a magyar nyelvű protestáns Bibliában mégcsak Előszó vagy hozzászólás sincs a kiadáshoz vagy fordításhoz, nemhogy magyarázat volna, másrészt nagyon is helyes talán, mert igy a Biblia pártatlanul áll előttünk minden elfogultság nélkül; amivel a katolikusoknak ajánlt Biblia nem (Folytatása a 6-ik oldalon.)
