Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-12-22 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Oh jöjjetek mind ide kis gyermekek, A jászolhoz Betlehembe jöjjetek. Lássátok, mi történt e szent éjjelen, Mily nagy örömet szerzett a jó Isten. A jászolban nézzétek a gyermeket, Szegény istállóban talált nyughelyét. Megláthatjátok a mécs világánál, Hogy szebb és dicsőbb Ő minden angyalnál. A pásztorok példáját kövessétek, A világ Megváltóját dicsérjétek. Oh áldjátok Őt buzgó énekléssel, Mint ott fenn az angyalok nagy örömmel. Hárem karácsonyi üzenet (Folytatás az 1-ső oldalról) kásra is. És önzővé. tette. Száztizenötezer, ... newyorki magyarból ötezren se tartoz­nak egymáshoz. Még csak fe­lé se vetődnek. A magát elsáncolt önzés, profit-éhség és Mammoni- mádás minden formájának hadat üzen a karácsony so- lo-harsonása. “Hirdetek néktek nagy örömet.. . Szü­letett néktek a Megtartó ... Ez néktek a jele . . . “Isten, az első személy — neked, néktek . . . Az egész evangé­liumot ebben foglalja össze a nagy dráma legfiatalabb, de legközvetlenebb szemlélő je, mikor megfehéredett fej­jel a filozófia legmagasabb csúcsáról vizsgálja a történ­teket. “Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszü­lött Fiát adta ...” S a Fiú­nak is élet-elve, tanításai­nak lényege ebben az élő­szóban fennmaradt s írásba csak az Apostolok Cseleke­deteiben foglalt aranyigaz­ságban van. “Jobb adni, mint venni.” Ezt sejti meg sok millió lélek karácsony ünnepén. Ez a magyaráza­ta, hogy az amerikai baba­gyárak rekordtörő áru-meny nyiséget szállítottak, az er­dők nem győzték adni a fe­nyőt, a szegényt újságok ut­ján keresték, hogy minden­ki tudjon adni valakinek. Milyen széppé lehetne va­rázsolni ezt az elcsunyult vi­lágot, ha nem egy napot, de az egész életet ez az elv irá­nyítaná ! II. Mars seregével “meny- nyei seregek sokaságá”-t állítja szembe a karácsony. A fegyvertánccal ünnepelt római isten is nagyon nép­szerűvé lett korunkban. Hall juk ugyan karácsonykor minden keresztyén templom ban. “Dicsőség az Isten­nek, és e földön békesség” ... de az égi kart a földi kard hamar elnémítja. Min­dén karácsonyi illúziót mint ködfátyolt fuj el a pogány isten négy szelek szárnyán küldött egymást érő híradá­sa. Német számtankönyvek ben (tízévesek számára!) ilyen feladatok olvashatok. Ha egy 46 repülőgépből álló osztagban mindenik 500 da­rab, egyenként másfélezer- kilogramos bombát dob le az ellenség városaira, meny­nyi súlyt dobtak le össze­sen? Más. Arab csapatok keresztes zászlók alatt ma­síroznak. Más. Szovjet- Oroszországban a katonai parachute-gyakorlatokra a nőket vonják be, mert ezek tizezer láb magasból is le tudnak ereszkedni oxigén nél kül, mig a férfiak csak hét­ezer lábig jutnak. Más. A chicagói iparmuzeumban látható a legújabb találmány egy gép, amely ércet fecs­kendez a posztókalapra és jár perc rohamsisakká vál­toztatja . . . Ha valakinek, hát elsősor­ban az organizált keresz- tyénségnek, az egyháznak kell ezért mea-culpá-zni. A világ nyomult be az egyház­ba és nem megforditva. Az első századok keresztyén- sége Justin mártírnak a csá­szárhoz intézett e szavaiban jut kifejezésésre. “Mi, akik előbb öldöstük egymást, nem csak nem indítunk há­borút ellenségeink ellen, de mert nem akarunk hazudni és a bennünket vizsgálókat megcsalni, örömmel halunk meg Krisztusért. “A nagy változás Konstantin megté­résével kezdődik, aki a ke­reszt állítólagos szegeiből, amelyeket anyjától kapott a szentföldről, zablavasat csi­nált délceg harci ménje szá­jába. A biradalom christiani- zálása helyett inkább az egy ház elpogányositása kezdő­dött meg az állam támoga­tásának elfogadásával, és ez többé-kevésebbé végigvonul a keresztesháborukon át e- gészen a világháború befe­jezéséig. Csak most kezdi, itt Amerikában különösen felemelni szavát az egyház a háború ellen, ami nem szolgálhatja Isten dicsősé­gét sem az égen, sem a föl­dön. III. A Megtartó és a ron­tó hatalmak első találkozá­sáról beszél a harmadik ka­rácsonyi angyal, aki “megje- lenék Józsefnak álomban” és mondá: Vedd a gyerme­ket és annak anyját és fuss! A római császár rá se hede- rit Bethlehemre, világbiro­dalmi tervekkel van elfog­lalva, neki az ember csupán népszámlálási adat, adó-a­lany és sorozási anyag. De Heródes jégkérges szivében egy vulkán haragja mormol. Tróját féltő gyűlöletes vé­res karácsonyt készít a kis békés Bethlehem számára. Hogy még a vad poroszló könnyei is kibuggyantak, mikor az ítéletet végrehaj­totta. Hányszor megismétlődött ez a történelemben! Mikor Dioklecián meghallotta, hogy Nikomédia keresztyé­néi összejöttek Jézus szüle­tésnapját megünnepelni, rá­juk záratta és gyujtatta a templomot, amelyben min­denki elpusztult. Nem kell a múltba menni. Nézzünk körül. Ott egy né­met zsidó anya fut karján kisdedével. Amott spanyol asszony menti gyermekét a földalatti vasút üregébe. Mit 3-ik oldal- ____________•• ' I­várhat a szerencsétlen po­gány chinai egy .ilyen világ­ban, ahol a' kérésztyén kul­túra is ezeket: műveli. Nézd csak meg őket job­ban. Azok a kis fejek, a né­met, a spanyol; a chinai, a zsidó, a keresztyén, aztán az a sok kis magyar fej, szülő­földjéről menekülni kénysze­rült testvérék, mind-mind ugyanazt az arcot kezdi mu­tatni : a bethlehemi bébi ar­cát. Nem költői fantázia ez, hanem egy szent valóság. “Amennyiben megcseleked- tétek — jót vagy rosszat — eggyel emez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.” Aki megbotránkoztat egyet, ma­lomkövet érdemel.. . Idvességes karácsonyt ki szerezhet nekünk, ha nem Krisztus? ő azonosította magát a ki­csinyekkel, az elnyomottak­kal, a szenvedőkkel. De Ő ugyancsak azonos az isteni szeretettel. Nem elégedhe­tünk meg azzal, amit Tibe­rius ajánlott a római szená­tusnak, “a zsidónak ezt a zsidónak ezt a nagy prófétá­ját ugyanabban a tisztelet­ben részesítsék, mint saját isteneiket.” Hol van már Ti­berius és hol vannak a sze­nátorok istenei? Viszont a mi metropolisunk legelőkelő pontján, a Park Avenue-n a minap megnyitott uj palotá­jában az amerikai bibliatár­sulat egy táblázatos állított ki, amelyen 972 nyelv van felsorolva, azok a nyelvek, amelyeken a szentirás, vagy legalább egy része már meg­jelent. A világon lévő öt­ezer nyelvből négyezer ki­halófélben van, tehát az em­beriségnek csaknem minden nyelvén hirdéttetik a kará­csonyi örömüzenet. Minden attól, függ, hogy meghalljuk-é, megértjíik-é, befogadjuk-é? “Az Ige test té lett és lakozék.” Bennünk is valami hasonlónak kell végbe menni. Minden igaz­ság, szépség csak akkor ér céít, ha életté válik. A ma­gyar “karácsony” szó az in- carnáció-ból lett. A háború alatt Ameriká­ban millió hajlék ablakán egy csillag volt látható. A “service star;” Azt jelen­tette, hogy abból a házból egy fiú bevonult. És egy anya sokszor hullott a tér­deire. Réges-régen volt egy szerény kis ház, felette csil­lag, azt jelentette, hogy ott van egy anya, és indulóban egy fiú — Isten szolgálatá­ra, a kereszthalálig való megtartó szolgálatra. Példát adott, hogy az ő nyomdokait kövessük. Hí­ven, mindhalálig.

Next

/
Thumbnails
Contents