Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1936-09-23 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal A GYERMEKKORLÁTOZÁSRÓL BIBLIA OLVASÁSI KALAUZ (Az amerikai Christian Reformed Church 1936-ban Grand Rapidsen, Mich, tar­tott zsinatja a gyermekkor­látozásra vonatkozólag a kö­vetkező álláspontot foglalta el. Az alább közlőit nyilatko­zatot készítő bizottság egy orvosból, az erkölcstan taná­rából és egy lelkészből ál­lott.) Tekintettel arra, hogy napjainkban a házasság ér­zékiessége növekvőben van s a születések száma nemcsak általában a világon, hanem a Jézus Krisztus Egyházá­ban is csökken és egyes mű­veleteknek olyan aggasztó tünetei mutatkoznak, ame­lyek Isten rendelésével ellen­keznek és vétenek a házasság és szülei tiszt keresztyén esz­ménye ellen: a Christian Re­formed Churchnek 1936 jú­nius havában Grand Rapids­en, Mich, összegyűlt zsinata úgy érezte, hogy a követke­ző nyilatkozatot kell intéz­nie a egyházakhoz. A Szentirás tanítása szerint a házasság a teremtéssel kap­csolatos intézmény, amit Is­ten két céból rendelt: 1. — hogy a férj és feleség egész életen át testilelki egységben nyilvánuló szeretteljes társas viszonyban éljenek. 2.-—hogy a házassági szeretetélet- ben és az által gyermekeket hozzanak a világra. Az írás mindkét célt magának a Mindenhatónak ünnepélyes szavaival fejezi ki. Az. előb­bit I. Mózes 2:18 és 24 ben, ahol ezeket olvassuk: “Nem jó az embernek egyedül len­ni, szerzek néki segitő társat, hozzá illőt. . . . Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és anyját és ragaszíkodik fe­leségéhez és lésznek egy testté.” Az uttóbit 1. Mózes 1 :28 ban találjuk “‘Szaporod­jatok és sokasodjatok és tölt­sétek be a földet.” Elesett világunkban az emberi sziv bűnös hajlama megtapossa Isten rendeléseit és a szent házasság intézmé­nyét önző és szentségtelen célokra fordítja. így a szent házassági egység sok eset­ben érzékiséggé és önző gya­korlattá sülyedhet és síilyedt is. Ennek egyik formája a gyermeknemzés korlátozása. Sokan a gyermekszületésre úgy gondolnak, mintha az véletlen, nem pedig elsőren­dű funkciója volna a házas é- letnek. A zsinat úgy érzi, hogy az Egyháznak ünnepélyes köte­lessége felemelni szavát az önző gyermekkorlátozás nö­vekedő hűlje ellen és hang­súlyozni Istennek rendelését és a házasság és szülei tiszt­ség keresztyén eszményét, amit napjainkban sokan mel­lőznek és lábbal tápodnak. A zsinat felemeli tiltakozó szavát a magzatkorlátozásra vonatkozó információk szer­telen terjesztése ellen, amit az American Medical Asso­ciation is helytelenitett er­kölcsi okok alapján. A ke­resztyén házaspárok inkább lelkészükkel és egy keresz­tyén orvossal folytassanak tanácskozást, amikor nehéz helyzetben vannak keresz­tyén kötelességük teljesítése terén. Végezetül a zsinat figyel­meztet mindenkit az apostol szavaival: “Józanok legyetek és vigyázzatok!” A világias szellem terjedésének napjai­ban a keresztyének vigyáz­zanak, hogy könnyelműség és fényűzés ne ássa alá erköl­cseiket. A keresztyén ifjak, akik Krisztusról neveztetnek, férfiasán küzdjenek napjaink ban az alattomos kisértések ellen és Isten ereje által tisz­ta életet folytassanak. Ami­kor házasságra gondolnak, valóban keresztyén eszmény­nek tekintsék azt és ne feled­jék elánnak Istentől rendelt, kettős hivatását. A szülők úgy formálják felserdült fiaik és leányaik gondolkodását, hogy azok nemi kérdésekben úgy gondolkozzanak és be­széljenek, mint ifjú keresz­tyénekhez illő. A lelkészek alkalmas időben és Isten Igé­jének világánál a bölcsesség és diszkréciószavait intézzék népükhöz a házasság és szü­lei kötelesség kérdésével kap csolatban. Azok pedig, akik házasságban élnek, Istennek kegyelméből mindeneket, te­hát a gyermekszülést, szülei kötelességeket és keresztyén nevelést is rendeljék Iste­nünk és az ő Krisztusa or­szágának eljövetele alá! Fordította: Nánássy Lajos FIZESSEN ELŐ A REFORMÁTUSOK LAPJÁRA ! EMLÉKVERS: Légy hiv mind halálig és neked adom az életnek koronáját. Jel. 2: 10. HÉTFŐ: Az első keresz­tyén vértanú. Csel. 7 :54-8:4. Istvánnak, aki a keresz- tyénségnek első vértanúja volt: az emléknapja közvet­len a karácsony utánni napon van. István napja annak a sok vértanúnak is az emlék­napja, akik készen voltak arra, hogy életüket adják Jézus Krisztusért. István úgy szenvedett, mint a ki méltó tanítványa Jézus Krisztusnak. Rettene­tes szenvedései között látja a megnyilatkozott egeket. Ez a látás képesité arra, hogy imádkozzék azokért, akik halálra adják s kérje Jézust: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet. Óh mi hányszor elcsügge­dünk, mert nem tekintünk szenvedéseink között Jézus­ra, aki egyedül képes meg­erősíteni minket még a ha-' Iái árnyékának völgyében is. Hálákat adunk neked Atyánk mindazokért a szent vértanukért, akik tanítanak minket a szenvedések türel­mes elszenvedésére! KEDD: Krisztus szenve­désében való részvételünk. I Péter 4:12-19. Életünknek egyik nagy fo­gyatkozása az, hogy nem tu­dunk felemelkedni arra a ma­gasságra, amelyen megtud­nánk érteni, hogy nekünk részt kell vennünk Krisztus­nak a szenvedésében. Ba­jaink, keresztjeink azért tűn­nek fel olyan nehezeknek, mert nem értjük meg, hogy szenve-déseink, ha azokat Krisztusban vetett hittel hor­dozzuk, közelebb visznek minket Krisztushoz s része­sekké tesznek az ő szenve­désében. Ha azonban Ő vele szenvedünk: vele együtt fo­gunk megdicsőitetni is. Bol­dogoknak kell magunkat tar­tanunk, ha Jézus nevéért szenvedünk. Pál azt mondja, hogy készen van a halálra is Jézus Krisztusért. Péter arra figyelmeztet, hogy senki ne szégyenelje szenvedését, ha­nem dicsőítse érte az Istent. Drága megváltónk. Ur Jé­zus Krisztus, tégy minket erősekké arra, hogy tudjunk szenvedni Veled, hogy Ve­led együtt dicsőittessiink meg. SZERDA: Tanitványság ára. Máté: 10:34-42. “What price glory”? Ez volt annak a megrendítő mozgó fényképnek a cime, amely a világháború borzal­mait mutatta be azoknak, a- kik ezt a képet megnézték. Mit kell adnunk azért, hogy tanítványok legyünk? Máté nyíltan megmondja: Jobban kell szeretnünk Jézust, mint azokat, akiket velünk a vér- ség kötelékei kötnek össze. Fel kell vennünk és türelme­sen kell hordoznunk kereszt­jeinket. Nem arra kell töre­kednünk, hogy a magunk é- letét megtartsuk, hanem ar­ra, hogy Jézusért készek le­gyünk azt feláldozni. De, aki készen van azokra az áldozatokra, melyek a Jé­zus követésével járnak, a legnagyobb kincset nyeri meg, mert tagjává lesz az Is­ten országának. Vajha úgy tudnánk téged szeretni drá­ga Megváltónk, Ur Jézus Krisztus, hogy készek len­nénk arra, hogy mindent el­hagyjunk Te érted s neked adjuk egész életünket. ' CSÜTÖRTÖK: A mi könnyű szenvedésünk. II. Kor. 4:16-18. 1 Szenvedéseink sokszor na­gyon nehezeknek látszanak. Keresztjeink szinte elvisel­hetetlen terheket rónak reánk. Sokszor sóhajtunk fel, hogy a halálnak az órája jobb, mint a születésnek az órája. A mikor a lelkünk el­csügged és a halált óhajtjuk inkább, mint az életet, jus­son eszünkbe, amit Pál mond: Hogy a mi pillanat­nyi szenvedésünk igen nagy örök dicsőséget szerez ne­künk. Isten akaratán való meg­nyugvással kell azért hordoz­nunk szenvedéseinket. “Ha rám nyavalyát ereszt, rajtam lévén a kereszt, bárhogy könnyitsem nincs módom, ellene nem zúgolódom”. Óh Uram, cselekedd meg áldott lelkednek erejével, hogy a szenvedések idején reád tekintsünk, aki értünk szenvedtél! PÉNTEK: Győzelem a szenvedéseken keresztül Jel. 2:8-11. Minő megnyugtatás van ebben az ígéretben: “Légy hiv mindhalálig, s neked a- dom az életnek koronáját”. A smirnabeli gyülekezetnek igen sokat kellett szenved­nie, de minden szenvedésben erősen állott. Biztatásra volt hát szüksége, hogy semmit

Next

/
Thumbnails
Contents