Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-09-23 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal A GYERMEKKORLÁTOZÁSRÓL BIBLIA OLVASÁSI KALAUZ (Az amerikai Christian Reformed Church 1936-ban Grand Rapidsen, Mich, tartott zsinatja a gyermekkorlátozásra vonatkozólag a következő álláspontot foglalta el. Az alább közlőit nyilatkozatot készítő bizottság egy orvosból, az erkölcstan tanárából és egy lelkészből állott.) Tekintettel arra, hogy napjainkban a házasság érzékiessége növekvőben van s a születések száma nemcsak általában a világon, hanem a Jézus Krisztus Egyházában is csökken és egyes műveleteknek olyan aggasztó tünetei mutatkoznak, amelyek Isten rendelésével ellenkeznek és vétenek a házasság és szülei tiszt keresztyén eszménye ellen: a Christian Reformed Churchnek 1936 június havában Grand Rapidsen, Mich, összegyűlt zsinata úgy érezte, hogy a következő nyilatkozatot kell intéznie a egyházakhoz. A Szentirás tanítása szerint a házasság a teremtéssel kapcsolatos intézmény, amit Isten két céból rendelt: 1. — hogy a férj és feleség egész életen át testilelki egységben nyilvánuló szeretteljes társas viszonyban éljenek. 2.-—hogy a házassági szeretetélet- ben és az által gyermekeket hozzanak a világra. Az írás mindkét célt magának a Mindenhatónak ünnepélyes szavaival fejezi ki. Az. előbbit I. Mózes 2:18 és 24 ben, ahol ezeket olvassuk: “Nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek néki segitő társat, hozzá illőt. . . . Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és anyját és ragaszíkodik feleségéhez és lésznek egy testté.” Az uttóbit 1. Mózes 1 :28 ban találjuk “‘Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet.” Elesett világunkban az emberi sziv bűnös hajlama megtapossa Isten rendeléseit és a szent házasság intézményét önző és szentségtelen célokra fordítja. így a szent házassági egység sok esetben érzékiséggé és önző gyakorlattá sülyedhet és síilyedt is. Ennek egyik formája a gyermeknemzés korlátozása. Sokan a gyermekszületésre úgy gondolnak, mintha az véletlen, nem pedig elsőrendű funkciója volna a házas é- letnek. A zsinat úgy érzi, hogy az Egyháznak ünnepélyes kötelessége felemelni szavát az önző gyermekkorlátozás növekedő hűlje ellen és hangsúlyozni Istennek rendelését és a házasság és szülei tisztség keresztyén eszményét, amit napjainkban sokan mellőznek és lábbal tápodnak. A zsinat felemeli tiltakozó szavát a magzatkorlátozásra vonatkozó információk szertelen terjesztése ellen, amit az American Medical Association is helytelenitett erkölcsi okok alapján. A keresztyén házaspárok inkább lelkészükkel és egy keresztyén orvossal folytassanak tanácskozást, amikor nehéz helyzetben vannak keresztyén kötelességük teljesítése terén. Végezetül a zsinat figyelmeztet mindenkit az apostol szavaival: “Józanok legyetek és vigyázzatok!” A világias szellem terjedésének napjaiban a keresztyének vigyázzanak, hogy könnyelműség és fényűzés ne ássa alá erkölcseiket. A keresztyén ifjak, akik Krisztusról neveztetnek, férfiasán küzdjenek napjaink ban az alattomos kisértések ellen és Isten ereje által tiszta életet folytassanak. Amikor házasságra gondolnak, valóban keresztyén eszménynek tekintsék azt és ne feledjék elánnak Istentől rendelt, kettős hivatását. A szülők úgy formálják felserdült fiaik és leányaik gondolkodását, hogy azok nemi kérdésekben úgy gondolkozzanak és beszéljenek, mint ifjú keresztyénekhez illő. A lelkészek alkalmas időben és Isten Igéjének világánál a bölcsesség és diszkréciószavait intézzék népükhöz a házasság és szülei kötelesség kérdésével kap csolatban. Azok pedig, akik házasságban élnek, Istennek kegyelméből mindeneket, tehát a gyermekszülést, szülei kötelességeket és keresztyén nevelést is rendeljék Istenünk és az ő Krisztusa országának eljövetele alá! Fordította: Nánássy Lajos FIZESSEN ELŐ A REFORMÁTUSOK LAPJÁRA ! EMLÉKVERS: Légy hiv mind halálig és neked adom az életnek koronáját. Jel. 2: 10. HÉTFŐ: Az első keresztyén vértanú. Csel. 7 :54-8:4. Istvánnak, aki a keresz- tyénségnek első vértanúja volt: az emléknapja közvetlen a karácsony utánni napon van. István napja annak a sok vértanúnak is az emléknapja, akik készen voltak arra, hogy életüket adják Jézus Krisztusért. István úgy szenvedett, mint a ki méltó tanítványa Jézus Krisztusnak. Rettenetes szenvedései között látja a megnyilatkozott egeket. Ez a látás képesité arra, hogy imádkozzék azokért, akik halálra adják s kérje Jézust: Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet. Óh mi hányszor elcsüggedünk, mert nem tekintünk szenvedéseink között Jézusra, aki egyedül képes megerősíteni minket még a ha-' Iái árnyékának völgyében is. Hálákat adunk neked Atyánk mindazokért a szent vértanukért, akik tanítanak minket a szenvedések türelmes elszenvedésére! KEDD: Krisztus szenvedésében való részvételünk. I Péter 4:12-19. Életünknek egyik nagy fogyatkozása az, hogy nem tudunk felemelkedni arra a magasságra, amelyen megtudnánk érteni, hogy nekünk részt kell vennünk Krisztusnak a szenvedésében. Bajaink, keresztjeink azért tűnnek fel olyan nehezeknek, mert nem értjük meg, hogy szenve-déseink, ha azokat Krisztusban vetett hittel hordozzuk, közelebb visznek minket Krisztushoz s részesekké tesznek az ő szenvedésében. Ha azonban Ő vele szenvedünk: vele együtt fogunk megdicsőitetni is. Boldogoknak kell magunkat tartanunk, ha Jézus nevéért szenvedünk. Pál azt mondja, hogy készen van a halálra is Jézus Krisztusért. Péter arra figyelmeztet, hogy senki ne szégyenelje szenvedését, hanem dicsőítse érte az Istent. Drága megváltónk. Ur Jézus Krisztus, tégy minket erősekké arra, hogy tudjunk szenvedni Veled, hogy Veled együtt dicsőittessiink meg. SZERDA: Tanitványság ára. Máté: 10:34-42. “What price glory”? Ez volt annak a megrendítő mozgó fényképnek a cime, amely a világháború borzalmait mutatta be azoknak, a- kik ezt a képet megnézték. Mit kell adnunk azért, hogy tanítványok legyünk? Máté nyíltan megmondja: Jobban kell szeretnünk Jézust, mint azokat, akiket velünk a vér- ség kötelékei kötnek össze. Fel kell vennünk és türelmesen kell hordoznunk keresztjeinket. Nem arra kell törekednünk, hogy a magunk é- letét megtartsuk, hanem arra, hogy Jézusért készek legyünk azt feláldozni. De, aki készen van azokra az áldozatokra, melyek a Jézus követésével járnak, a legnagyobb kincset nyeri meg, mert tagjává lesz az Isten országának. Vajha úgy tudnánk téged szeretni drága Megváltónk, Ur Jézus Krisztus, hogy készek lennénk arra, hogy mindent elhagyjunk Te érted s neked adjuk egész életünket. ' CSÜTÖRTÖK: A mi könnyű szenvedésünk. II. Kor. 4:16-18. 1 Szenvedéseink sokszor nagyon nehezeknek látszanak. Keresztjeink szinte elviselhetetlen terheket rónak reánk. Sokszor sóhajtunk fel, hogy a halálnak az órája jobb, mint a születésnek az órája. A mikor a lelkünk elcsügged és a halált óhajtjuk inkább, mint az életet, jusson eszünkbe, amit Pál mond: Hogy a mi pillanatnyi szenvedésünk igen nagy örök dicsőséget szerez nekünk. Isten akaratán való megnyugvással kell azért hordoznunk szenvedéseinket. “Ha rám nyavalyát ereszt, rajtam lévén a kereszt, bárhogy könnyitsem nincs módom, ellene nem zúgolódom”. Óh Uram, cselekedd meg áldott lelkednek erejével, hogy a szenvedések idején reád tekintsünk, aki értünk szenvedtél! PÉNTEK: Győzelem a szenvedéseken keresztül Jel. 2:8-11. Minő megnyugtatás van ebben az ígéretben: “Légy hiv mindhalálig, s neked a- dom az életnek koronáját”. A smirnabeli gyülekezetnek igen sokat kellett szenvednie, de minden szenvedésben erősen állott. Biztatásra volt hát szüksége, hogy semmit
