Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-06-05 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal Biblia olvasási kalauz (Folytatás az 5-ik oldadról) gyümölcsöt teremjen! Az a fa, amelyik nem jó gyümölcsöt terem, ki- vágattatik és a tűzre vettetik! Istennek lelke taníts minket arra, hogy mindig az egyenes utón járjunk és életünk legyen gyümölcs- termő élet! Szombat: A vádoló lelkiismeret Máté 26:14-16 és 27:3-5. Ellenségeinktől megmenekülhetünk, barátaink előtt elrejtőzhetünk, de a lelkiismeret szava elől nem rejthetjük el magunkat. Judás elárulja Jézust és amikor látja, hogy Jézust halálra Ítélték: ő önmagát Ítélte el. A lelkiismeret vádját csak úgy lehet elhallgattatni, ha igazán megbánjuk a mi vétkeinket. Az újjászületés a lelkiismeretnek a megtisztulást. A jó lelkiismeret a léleknek az egészséges állapota. Bocsássad meg hibáimat, Melyeket ma ejtettem! Vasárnap. A Sionnak polgárai. 15-ik Zsoltár. Uram ki lészen lakója a te felséged sátorának? Az, aki tökéletességgel jár, igazságot cselekszik és igazat szól az ő szivében. Az, aki nem rágalmaz, nem cselekszik rosszat felebarátjával és nem szerez gyalázatot rokonainak! Valóban az ilyenek lehetnek lakói a Sipn hegyének s ezek foglalhatnak helyet az Urnák sátorában! Az Urnák sátora: Istennek az országa. Isten országának a tanítványai azok lehetnek, akik igazsággal járnak éltükben s engedelmesek Istennek törvényei iránt s akiknek Jézus a világosságuk s az ő utain járnak egész életükben. A KOLDUS (Ivan Turgenyev verse prózában.) Elgondolkodva baktattam az utcán. Valaki elibém toppant. Öreg koldus volt. Arcán millió rác. Egyik szeme bekötve, a kötés körül sebek. Testén piszkos rongyok. Lába is rongyba csavarva. Kezében görcsös bot és a keze, alig tudtam odanézni, csupa seb .... Felém nyújtotta azt a sebes, dagadt, borzalmas kezet.... Végtelen szánalom fogott el. Keresgélni kezdtem a zsebeimben. Kiforgattam.... sehol, sehol a pénz tárcám, sehol egy nyomorult kopek, amit beejthetnék ebbe a szánalmas kézbe..... Otthon hagytam, hiába otthon felejtettem..... semmim sincs, amit odaadhatnék neki..... Rettenetesen bosszankodtam. Az öreg úgy állt előttem, mint az élő szemrehányás. óh, Jézus, én megfogadtam, hogy neked szolgálok egész életemben. Segitsél meg kegyelmesen, hogy ezt a fogadásomat megtarthassam! Neked éljek, hogy Veled együtt élhessek I Egész ösztönszerüleg megfogtam a kezét. Sebes, piszkos kezét megszorongattam; — Kedves öregem, nézze, olyan szívesen adnék, de látja, hogy egy árva kopek sincs nálam. Az öreg kigyult szemmel nézett fel rám. Csak most láttam milyen szép a szeme. Milyen lángoló, mennyire nem illik ehhez az archoz..... Ilyen szemük csak költőknek van és olyan embereknek, akiknek a lelke magába tudja ölelni a világot.... — Köszönöm, uram, — mondotta az öreg — köszönöm, hogy kezet fogott velem. Nekem ez is alamizsna volt, — mondotta..... Csodálkozva meredtem rá, sugárzó arcára. Ráncai, sebei mögött megláttam egy másik arcot, rongyaiban egy másik embert, — egy életet, amely ki tudja hol, hogyan kezdődött, hogy ide vezetett..... Néztem, néztem azt az örömre gyűlt szempárt. Jóleső meleg öntötte el a szivemet. Úgy éreztem, mintha ..... mintha én is — alamizsnát kaptam volna.... ELŐFIZETETT-E MÁR A REFORMÁTUSOK LAPJÁRA? MUSSOLINI ÜGYESEN kihasznál minden alkalmat arra, hogy népének a lelkesedését fokozza. Az elmúlt héten Rómában annak az emlékére, hogy Olaszország 21 évvel ezelőtt belépett a világháborúba, ismét nagy beszédet mondott s kijelentette, hogy nem hagyja országát ravasz, diplomáciai utón elütni Ethiópiától, mint ahogy elütötték a nagy világháborúban minden számottevő konctól. Yougoslavia kapta a húst, Olaszország kapta a csontot. Ez nem fog ismét megtörténni, mert Ethiopia már olasz birtok s azt senki el nem veheti. I Phone: MiELrose 2908 $ LOUIS A. BODNÁR temetésrendező és balzsamozó. A Kocsik és székek minden 8 alkalomra. X 3929 Lorain Ave., Cleveland, O. A | BITTNER I FUNERAL HOME | Ö Elyria legkedveltebb ä a temetkezési intézete S 8 Phone: 2112 g 234—3RD ST.. ELYRIA. O. | — 40 — várnak érte javakat, mint Siba. Ők szeretik Dávidot, szánják őt és a többi hontalanná lett és a pusztában eltikkadt népet. A menekülők nem látják a. különbséget s a Siba bora ép úgy oltja szomjukat, mint Makir sajtja és méze éhüket; de valaki látta a különbséget s megfizetett érte bizonyára kinek-kinek az ő cselekedete szerint Már maga az, hogy Siba lelke még gonoszabb és megtérhetetlenebb lett, lelkiismerete vádolóbb, a Sobi, Makir és a vén Barzillai lelkén pedig újból átsütött s derűt varázsolt a jótett szülője: a szeretet s lelkiismeretük tisztább lett és érzékenyebb : vájjon nem volt-e kóstoló abból az ítéletből, vájjon nem kezdete-e annak az Ítéletnek, amelyet rájuk mér az, akinek kezében minden lélek sorsa? Ismerjük Absolon lázadásának szomorú kimenetelét, szomorút Dávidra, Absolonra s az. Isten népére egyaránt. Vájjon nem nyilalik-e át mindnyájunk szivén a kinoktól tépett apának kérdése a harcból hirt hozó Khusihoz: “Hogy van az én fiam?” S vájjon nem érezünk-e mindnyájan együtt a fiát sirató Dáviddal, mikor feljajdul: “Absolon! édes fiam, édes fiam Absolon, bár én haltam volna meg te helyetted. Absolon, édes fiam, szerelmes fiam!” De mily kevesen ismerik a Jeruzsálembe győ- zelmsen is nagy vesztesen visszatérő Dávid életének azt a megható, bár némiképen kellemétlen mozzanatát, amikor a gyászoló, sánta Mefibóset- tel találkozik. — 37 — Gyorsan cselekedett. Abigailnak és Mikának magukra kellett ölteniök régi ruháikat, amilyet a Jordánon túli nép visel s amiket magukkal hoztak, mikor Jeruzsálembe jöttek. Mika apja viseltes ruháit öltötte magára, gyermekruáiból már kinőtt, noha még gyermek volt maga is. Mefibósetet nem lehetett úgy sem kivinni a várból, mindenki ráismert volna sánta lábairól. Neki azt adta tanácsul Makir, hogy korán reggel, a- mint felélesztik a szent sátorban az áldozati tüzet, siessen oda, fogja meg az égő áldozati oltár réz szarvát s ne tágítson onnan Absolon parancsára se A menekülő Makirt, Abigailt és Mikát a kapuban egy őr feltartóztatta. Hiába mutatta Makir félkarját, hiába hivatkozott öregségére s a Mika gyermekvoltára, már jelt akart adni az őrségnek. Ekkor Abigail egy fénylő pénzdarabot mutatott s egyben az őr kezébe csúsztatott. Mehettek. Mefibóset a szent sátorba ment, megfogta az oltár szarvát és várt. Jelentették az esetet Ab- solonnak, aki egy vitézét küldte érette, hogy szép szerével vigye elébe. Mefibóset kijelentette, hogy más hive, mint a Dávidé nem lesz s a Jehova oltalmát veszi igénybe Absolonnal szemben s az oltártól nem mozdul. Absolon nem vitte törésre a dolgot. Nem akarta megbotránkoztatni a papságot most, amikor mindenki támogatását megnyerni akarta. Nem árt, nem használ Mefibóset az ő ügyének, gondolta magában. S mivel úgyis sietni kellett Dá-
