Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1936 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1936-06-05 / 22. szám
6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA EGY ROSSZ SZOKÁS “Vegyél abból a jó salátából is — és tedd félre azt az újságot Mike!.... Még se járja, hogy egész nap nem vagy itthon, most az estebédünknél pedig, hogy megmutassad menynyire amerikai vagy már: az újság mögé bújsz, hogy nem lehet veled beszélgetni”, — zsörtölődik nem egy háztartásban a család asszonya s hozzáteszi: “Az orvos is azt mondotta, örökös emésztési zavaraid is attól vannak, hogy folyton olvasol evés közben ....” Mike barátunk pedig — mit tehet egyebet, — boszusan üm- mögve félreteszi újságját. Pedig kár a bosszúságért. Feleségének igaza van. Az evés közben való olvasás, sajnos, mostanában nagyon elterjedt rossz szokás és számos családban zavarja meg a hangulatot és a jókedélyt épen akkor, amikor arra a legnagyobb szükség volna : a táplálkozás idején. Rossz és elitélendő szokás ez mindenképen. Ha már majmolni akarjuk a született amerikaiakat, akkor utánozzuk a szebb, a jobb szokásaikat és nem épen a legrosszabbat, mely még a jóizlés- nek is szemet szúr, mert valóban illetlenség és visszataszitó is étkezés közben mással, mint étellel és evőeszközökkel foglalkozni. De van ennek egy másik rossz oldala is, melyre sokan nem is gondolnak. Az újságot tudvalevőleg ólombetűkkel nyomják. Nagy, modern, amerikai újság- vállalatoknál ügyelnek arra, hogy a munkatermekben, munkaközben ne táplálkozzék a személyzet és ólmos kézzel ne érintsen élelmiszert, mert a legkisebb ólommennyiség, mely ily módon a szervezetbe kerül, idővel súlyos egészségi zavarokat okozhat. A kész, kinyomatott ujságlapra is tapadhat any- nyi ólom, amennyi feltétlenül megárt, ha étkezés közben rendszeresen szennyezi ujjainkat és élelmiszereinket. Könyvnél talán nem olyan nagy az ólommérgezése veszélye, mint a frissen nyomtatott újságnál, de ha kölcsönben, vagy épen nyilvános városi kölcsönkönyv- tárból kapjuk a könyvet, sohasem tudhatjuk, milyen fertőző nyavalyák csirái rejtőznek lapjai között, melyek csak az alkalmat lesik, hogy a gyanútlan áldozat szájüregén keresztül testébe hatoljanak. Akit pdig ezek az érvek sem győznek meg, az gondoljon arra, hogy az étkezés nem pusztán durva állati táplálék-bekebelezés és nemcsak a jóllakottság felidézésére való. Az élelem akkor tölti be igazán hivatását, akkor válik teljes mértékben hasznára az emésztőszerveknek és a szervezet háztartásának, ha figyelmünket reá összpontosítva, minden érdeklődésünket feléje fordítjuk, ha “szivvel-lélekkel” eszünk. Aki evés közben olvas, az képtelen erre, de az olvasottakat sem érti meg jól s megosztván figyelmét a testi és szellemi táplálék között, egyiket sem emészti meg tökéletesen. Nincs azon csodálni való, ha ez az állapot idők során az emésztőszervek megromlására vezet. Különösen gyermekek részére jelent nagy ártalmat az evés közben való olvasás. Viszont a gyermek szülei példája után indul. Nyomtatott betű tehát semmiképen sem való asztal mellé. Ne utánozzuk mi e tekintetben az amerikaiakat! Asztalnál csak eszünk és legfeljebb — beszélgetünk. így megmarad a jó hangulat, zavartalan lesz a táplálkozás és az emésztés is és semmiféle esetleges ólommérgezésnek nem tesszük ki magunkat. A JEHOVA TANÚI vallásos szekta, amely tulajdonképen egyik ágazata azoknak, akik régebben magukat bibliatanulóknak nevezték, az év folyamán már több helyen ellentétbe kerültek az ország törvényeivel. Nem engedték meg gyermekeiknek, hogy az iskolákban szokásos zászló felhuzási gyakorlatokon megjelenjenek és azokon részt vegyenek. Amikor az egyes iskolaügyi hatóságok e miatt őket az iskolából kitiltották, akkor iskolát nyitottak maguknak. Az egyik ilyen iskola Monessen, Pa.-ban működött. De ezt iskolát a polgár- mester feloszlatta s a vezetőket 'megbüntette, de a büntetésnek a végrehajtását felfüggesztette, ha a vezetők megígérik és végrehajtják Ígéretüket, hogy nem szállnak szembe az állami törvényekkel. Valószínű, hogy ezek a vezetők nem akarnak semmi mást csak azt, hogy olcsó vértanuk legyenek. Phone: Hazel 1165 FISHER FUNERAL & OWEN DIRECTORS 126 Hazelwood Avenue Pittsburgh, Pa. Spencer A. Owen. $ I H 1 1 1 $ i 1 W. — 38 — vid üldözésével, szaporán otthagyta Jeruzsálemet s békén hagyta Mefibósetet is. Majd ha visszatér, mondotta vitézeinek, leszámol e nyakas Ben- jaminitával. Siba csakugyan szerzett két szamarat, de esze- ágában sem volt, hogy Mefibósetet segítse menekülésre, hanem megelőzve a menekülő Dávidot, hazasietett Benjámin földjére, amelyen át kellett vonulnia a Jordán felé menekülő királynak. Alig ereszkedett le Dávid bujdosó udvarával a Jordán völgyébe, már elébe toppant Siba “két megnyergelt szamárral, melyeken kétszáz kenyér és száz kötés asszuszőlő és száz csomó füge és egy tömlő bor vala.” “És monda a király Sibának: Mit akarsz ezzel Felele Siba: A szamarak a király házanépéé legyenek, hogy rajtok járjanak; a kenyér pedig és a füge, hogy a szolgák megegyék és a bor, hogy igyék, aki megfáradt a pusztában. És monda a király: Hol van most a te Uradnak fia Felele Siba a királynak: íme Jeruzsálemben marada, mert azt mondja: Visszaadja ma nekem Izráel házanépe az én atyámnak országát. És monda a király Sibának: íme minden tied legyen, valamije volt Mefibósetnek. Monda akkor Siba: Meghajtom magamat; vajha kegyelmet találnék előtted, oh Uram király!” De meghomályosodott a Dávid szeme, hogy nem látott át a szitán, Siba álnok, hízelgő beszédén; de nagy ínségbe jutott a gazdag király, hogy e gonoszul szerzett ajándékon is kapva kapott ! — 39 — — Mi lesz veled apám, ha Dávid elpusztul a bujdosásban, serege szétszóratik s Absolon lesz Izráel királya? Ezt kérdezte az üres kezű, de nagy javakkal elárasztott Sibától fia, aki őt az öszvérekkel Dávid elébe kisérte. — Oh te ostoba juh! felelte Siba, akkor oda állok Absolon elébe kétszer annyi ajándékkal és Mefibósettel s azt mondom neki: Imhol király! a Saul maradéka, aki ellened szólt és küldött en- gemet az én fiaimmal és szolgáimmal, de az én szivem hozzád hajolt. Cselekedjél irgalmasan velem s ne vesd meg a te szolgád ajándékát! A fiú csodálattal hallgatta az édes atya szavait s elméje egy vonással hasonlóbb lett nemzőjéhez. Mert a rossz szó, ha szülő ajkáról hull a gyermek leikébe, azonnal megtermi gyümölcsét. De vájjon mit teszel szerencsétlen Siba majd annak a szemei előtt, aki át- meg átvizsgálja a sziveket és nem marad semmi rejtve ő előtte Aki nagyobb Dávidnál és porba sújtja a hazugság nagy mesterét is, akinek te olyan hűséges és szorgalmas tanítványa vagy? Amikor az Absolon seregétől űzött, szive mélyén sebzett öreg udvarával átkelt a Jordánon, át a pusztákon és megfáradva, eltikkadva Ma- hanaimba érkezett, Sobi, Makir és Barzillai elébe mentek s “ágyneműt, medencéket és cserépedényeket, búzát, babot, lencsét, pergelt árpát, mézet, vajat, juhot, ünősajtokat” ajándékoznak neki s népének. De milyen nagy különbség van e férfiak ajándékai és Sibáéi között. Ezek nem
